– A Kiskép Galéria szervezésében létrejött sorozat idei tárlata a technikai sokszínűségre hívja fel a figyelmet, mint az évszázadok alatt kiművelt, speciális tudást igénylő üvegfújás, színezés, csiszolás, gravírozás, festés, üvególmozás – tudtuk meg Koós Ágnes kurátortól. – Emellett az újabb technikai vívmányokon, új anyagminőségeken alapuló melegeljárások is láthatók, mint a rogyasztás, Pate de verre és casting vagy a labortechnikával készült használati tárgyak és a szépművészet alkotáskörébe sorolható szobrok és kisplasztikák.
Az üveg varázsa
Olyan különlegességgel is találkozhatunk, mint az ókori egyiptomi paszta, ami valójában „félüveg” anyag és ehhez tartozóan egy technikai kísérletsor – mondta a kurátor. Hozzátette, hogy a díszítő funkcióval bíró üvegművészet, felhasználva XX. századi technológiákat, gyári közegből kilépve is tovább él, teret talál a fizikai határokat feszegető kreativitáshoz. Az üvegművészetet véleménye szerint tehát elsősorban a művészi látásmód mozgatja, a technikának a látást kell elősegítenie, arra ösztönöz, hogy az üvegművészek ne elszigetelten dolgozzanak, hanem nyissanak egymás felé és más műfajok művelői irányába is.
Ezt a szándékot megerősíti, hogy
az UNESCO szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára tavaly decemberben felkerült „a kézműves üvegkészítés tudása, mesterségbeli technikája és képességei” című örökségelem.
A felnőttoktatási intézmények közül a művészeti oktatásban kiemelkedő Szimultán Művészeti Iskola vállalta magára a felterjesztő folyamatban a legaktívabb szerepet. Hat európai ország, Csehország, Finnország, Spanyolország, Franciaország, Németország, Spanyolország, Magyarország részéről mesterek, művészek, szakemberek, műhelyek, egyesületek és intézmények által jegyzett kezdeményezésben történelmi háttértől és gazdasági fejlettségtől függően, országonként eltérő indokokat fogalmaztak meg.
Magyarország az oktatást állította a fókuszba, mert az üvegművesség mesterségbeli és művészeti tudásmegőrzése jelen helyzetben gyakorlatorientált formában iskolai, egyetemi, szimpóziumi és műtermi keretek között történik. Az ehhez kapcsolódó kutatási és megőrzési stratégiák kidolgozása, kapcsolati koordinációk kiépítése, a közösségi hagyományok ápolása is hozzájárulnak az üvegművesség megmaradásához, ahogy a széles körű ismeretterjesztés érdekében tett erőfeszítések is.
Az UNESCO főigazgatója által aláírt eredeti dokumentum alapján öt oklevél kerül méltó helyszínekre, amelyeket hosszas megfontolások alapján választották ki. Ezek tükrözik a szakterületek határait és a közös szellemi és tartalmi összetartozást. Az okleveleket Réthelyi Miklós az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke és Csonka Takács Eszter, a Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottságának elnöke, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság vezetője adják át a szakmát hitelesen képviselő, köztiszteletben álló személyeknek.
