Hankó Balázs elmondta, hogy Magyarország jövője a fiatalokban rejlik, és a kormányzat minden szükséges támogatást megad nekik, hogy a legjobbakká válhassanak. – Hatszázötvenezer fiatal szerez hivatást a felsőoktatásban és a szakképzésben együtt, amiben óriási potenciál van. Közülük 2300-an most is ott vannak a gátaknál, és teszik a dolgukat, mert fontos nekik a közösség, a magyar identitás – hangsúlyozta a miniszter, aki a küldetését is leginkább ezen fogalmak mentén határozta meg.
Hankó Balázs az MCC-ben: A fiataloké a jövő
– Mi a hivatás? Egyrészt kiváló ismereteket jelent, másrészt viszont identitást is, a közösséghez tartozás vágyát, legyen az a nemzet vagy annak részei, mint az egyetemek vagy akár az MCC – mondta a miniszter.
Ennek az identitásnak fontos része, hogy a tárca nemcsak országos, hanem Kárpát-medencei dimenziókban gondolkodik, legyen szó a tárcához tartozó bármely területről, a kultúráról, az innovációról, az oktatásügyről vagy épp a családügyről.
A népzenei és néptánchagyományok ápolását célul kitűző Csoóri Sándor-programban ebben az évben több mint 1700 sikeres pályázó között oszlik el a rendelkezésre álló 2,5 milliárd forint, ezek közül hatszáz a külhoni területeken működik. A miniszter érintőlegesen megemlítette az általános iskolásoknak szóló Lázár Ervin-programot, ami a különféle kulturális intézményekbe való eljutást biztosítja a diákoknak, ezzel erősítve identitásukat, illetve a színházba járást népszerűsítő, a színházat a kistelepülésekre is eljuttató Déryné-programot, ami jövőre várhatóan szintén elérhető lesz az egész Kárpát-medencében.
A kultúra és az identitásképzés mellett azonban legalább ennyire fontos a tudomány és az innováció világa, és hogy mindez megfelelő módon kapcsolódjon a munkaerőpiac szükségleteihez, illetve a megfelelő szociális háttér biztosítása. Ezek lényegében kéz a kézben járnak egymással.
Felelősek vagyunk a teljes Kárpát-medence magyar innovációiért, gazdasági együttműködéséért, magyar identitású egyetemeiért, ami nemcsak a nyelvet, hanem a kultúrát is magába foglalja, de felelősök vagyunk azért is, hogy a családpolitikánkat is Kárpát-medencei dimenzióban fogalmazzuk meg
– mondta Hankó Balázs, majd számos adattal támasztotta alá a kormánynak azt a törekvését, hogy 2030-ra az Európai Unió tíz leginnovatívabb nemzete közé kerüljünk. – Hatmilliárd forintot fordítunk arra, hogy a kiváló magyarokat hazahozzuk, és kutatócsoportok tudjanak létrejönni.
A miniszter kiemelte, hogy ezek a kutatások is erősítik a szuverenitásunkat, mivel olyan területekre terjednek ki, melyekre a nemzetgazdaságnak is szüksége van.
A miniszter többször is kitért a Brüsszellel való hűvös kapcsolatra, ami az új felsőoktatási modell miatt alakult ki. A miniszter igazságtalannak és érthetetlennek nevezte a magyar diákok Erasmusból való kizárását, és azt mondta, hogy bár küzdünk a minket megillető jogokért, a Pannónia-program még jobb eredményekkel is kecsegtet, mint az Erasmus, mivel a legjobb egyetemeket célozza, többek között Amerikában, Japánban, Dél-Koreában, és a kreditelismerést is sikerült megoldani. Ugyanakkor, ahogy az a Kacsoh Dániellel való beszélgetés során kiderült, egyes nyugati politikusok a folyosókon elismerik, hogy támogatják Magyarország álláspontját, legyen szó az orosz–ukrán háborúról vagy akár az innovációról, szociál- és családpolitikáról, de ezt nem merik kimondani a nyilvánosság előtt.
