– Magyarország London után a második legjelentősebb európai filmgyártó központtá vált – mondta Káel Csaba, a magyar nemzeti mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a londoni Made in Hungary filmfesztivál megnyitóján. A Magyar Házban tartott rendezvényen nyilatkozva Káel kiemelte, hogy az elmúlt húsz év során több mint ötszáz nagy nemzetközi produkció készült Magyarországon, ami jól mutatja a honi filmipar fejlődését.
Káel szerint nemcsak az Európában általánosan elérhető adóvisszatérítés vonzza Magyarországra a világ különböző tájairól érkező filmes csapatokat, hanem az is, hogy az ország biztonságos forgatási helyszínként ismert, és kiválóan felszerelt stúdiókkal rendelkezik. A műtermi kapacitások mellett az angolul tudó képzett szakemberek, a kiszámítható jogi és pénzügyi környezet is is hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország ilyen jól szerepel a szervizmunkák versenyében. Nem volt ez mindig így, az 1990-es években például Prága rendszerint több produkciót vonzott.
Budapest környékén azonban több profi stúdiókomplexum található, ezek közül a legjelentősebbek az etyeki Korda Filmstúdió, a rákospalotai Origo Studios, a mogyoródi Astra Filmstúdió, a pomázi Stern Stúdió és a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiója, melynek bővítése még idén elkészül. – Ez 22 százalékos bővülést jelent – mondta Káel Csaba.
A magyar stúdiókat leginkább az amerikai produkciók miatt ismerik, ugyanakkor Budapest környékén rengeteg angol, német és francia film is készül, de már az indiai és kínai filmesek is megjelentek az országban. A főváros környéki filmes központok egyik legnagyobb vonzereje, hogy számos izgalmas külső helyszín is rendelkezésre áll, lakótelepek, lerobbant városrészek, a Duna, hegyek és bányák, továbbá Budapest az elmúlt években azt is bebizonyította, hogy könnyedén képes megidézni olyan városok hangulatát, mint London, Párizs, Moszkva, Berlin, vagy akár Buenos Aires.
A Magyarországon forgató produkciós stábok tavaly 910 millió dollárt költöttek, ami négyszerese a 2018-as összegnek, ezen belül pedig a nagyobb, másfél millió dollárt meghaladó költségvetésű produkciók száma a kétszeresére emelkedett – hangsúlyozta a kormánybiztos.
A Londoni magyar filmnapok egyik fő célja, hogy felhívják a brit producerek és produkciós cégek figyelmét a magyar filmipar fejlődésére, miközben a Filmintézet a magyar filmek esetében is egyre jobban szorgalmazza a koprodukciós filmgyártást is, mivel ezek az együttműködések lehetővé teszik, hogy a filmjeink nagyobb piacokra jussanak el.
Az esemény apropóján a londoni Liszt Intézetben a Semmelweis, a Most vagy soha! és az El a kezekkel a Papámtól! című filmeket vetítették.
Káel Csaba arról is beszélt, hogy a magyar szakemberek egyre nagyobb szerepet játszanak a Magyarországon készülő nemzetközi produkciókban, és már a kulcspozíciók jelentős részét is ők töltik be, majd hozzátette, hogy a gyártó stábok összetételében mostanra a magyar szakértők aránya elérte a nyolcvan százalékot. A magyar filmes szakemberek 1934 óta 27 Oscar-díjat nyertek, ami szintén jól mutatja a hosszú tradíciókkal rendelkező filmes szakértelmet.
