Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekért című műve alapján készült az a kivételes produkció, amelyet a Nobel-díjas író születésnapján, november 9-én láthatott először a közönség a budapesti Kertész Imre Intézetben. A magyar holokauszt 80. évfordulója alkalmából létrejött, az irodalom és a zene rendhagyó összeolvadásával megalkotott, ingyenesen megtekinthető előadás egyszerre tiszteleg a haláltáborok áldozatainak emléke előtt és idézi fel a túlélők szenvedéseit.
Kertész Imre regényre a színpadon kel életre
Kertész Imre Nobel-díjas író regényét Kelemen Hanna és Szabó Sebestyén László szólaltatják meg, az előadásban elhangzó komolyzenei művek részleteit a Kossuth-díjas hegedűművész, Kelemen Barnabás, a Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, Kokas Katalin, Eredics Dávid, Eredics Salamon és az Erkel Ferenc-díjas cimbalomművész, Lukács Miklós állították össze és adják elő.
A megrendítő erejű előadás a budapesti bemutatót követően országjáró körútra indul.
Legközelebb 2024. november 22-én (pénteken), 19:30-tól vendégszerepel Szentendrén, a Városháza Dísztermében, 2024. november 23-án (szombaton) 18 órától Makón, a Hagymaházban látható, 2024. november 24-én (vasárnap) 11-től pedig Balassagyarmaton, a Mikszáth Kálmán Művelődési Házban vendégszerepel a produkció.
A kaddis az egyik legszentebb zsidó ima, amelyet a gyászolók 11 hónapon keresztül mondanak elhunyt szeretteikért. Az imamondás előadásmódja és egyben sajátos zeneisége is tetten érhető Kertész Imre regényében, amely nemcsak Magyarországon vált sikeressé, hanem német nyelvterületen is megalapozta az író hírnevét.
A mű időbeli és gondolati előzményének tekinthető Sorstalansághoz és A kudarchoz hasonlóan a szerző ismét egy holokauszt-túlélőt állít a középpontba. Az általa elmondott kaddis nemcsak meg nem született gyermekéhez, hanem Auschwitz összes áldozatához szól.
A mű a haláltáborban átélt borzalmakkal való szembenézés új perspektíváját nyújtja: főhőse, egy B. nevű író-műfordító a költői monológja során a gyermekvállalás elutasításától a holokausztot lehetővé tevő elnyomó rend elutasításáig jut el. A regény mégis életigenlést közvetít, s a totális esztelenségen felülemelkedés egyetlen lehetséges formájaként a művészetet jelöli meg.
A Kaddis – Az Emlékezők Imája című adaptáció egy sokrétű, bensőséges előadás, az emlékezés, a gyász és egyben az élni akarás megrendítő narratívája.
Az ima zenében és prózában felváltva, majd egymásba fonódva szólal meg egy férfi és egy nő tolmácsolásában. A darab zenei anyaga hegedűn, brácsán, klarinéton, harmonikán és cimbalmon szólal meg. A produkcióban Bach, Ravel, Bartók, Schönberg, Sztravinszkij művei és autentikus zsidó zenék oldódnak fel a sajátos zeneiségű Kertész-szövegben.
A magyarországi holokauszt 80. évfordulója alkalmából létrejött előadás szövegkönyvét Ugron Zsolna József Attila-díjas író, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója dramatizálta.
A másfél órás produkció a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTK Alapítvány) felkérésére a Fesztivál Akadémia Budapest és a Kertész Imre Intézet együttműködésében valósul meg. A színpadi mű ötletét Schmidt Mária történészprofesszor, a KKETTK Alapítvány főigazgatója adta.
