Budapest a világválság közepén az álmok rabjává rabjává vált, sokan azóta sem akarnak felébredni

Az 1934-es Meseautó a magyar hangosfilmek korai időszakának egyik ikonikus alkotása, amely egy nehéz gazdasági korszakban varázsolt álomszerű menedéket a nézőknek. A Szélesvásznú történelem aktuális epizódjában Zavaros Eszter és Csatári Bence Dudás Viktor filmszakértővel és Ablonczy Balázs történésszel vitatta meg a film keletkezésének körülményeit és kulturális jelentőségét.

2025. 01. 25. 16:35
Meseautó
Perczel Zita a korszak egyik legnépszerűbb színésznője volt. Forrás: NFI
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az 1934-ben bemutatott Meseautó a magyar hangosfilmgyártás hőskorának egyik legemlékezetesebb darabja. A romantikus komédiák ekkoriban a moziközönség kedvenc műfajává váltak, és olyan klasszikusok, mint a Hyppolit, a lakáj vagy a Kék bálvány, méltán képviselték ezt az irányzatot. Gaál Béla rendezése azonban különleges helyet foglal el ebben a sorban: nemcsak a korszak egyik legnagyobb közönségsikere lett, hanem máig az egyik legkedveltebb magyar filmként tartják számon.

Meseautó
Perczel Zita és Törzs Jenő a Meseautóban. Fotó: NFI

Meseautó: az álmok és a magyar hangosfilm aranykora

A film cselekménye a társadalmi különbségeken átívelő szerelmi történetet mesél el, amely egy egyszerű kispolgárlány és egy jómódú üzletember között bontakozik ki. Nem véletlen, hogy a Meseautó a gazdasági világválság idején vált óriási sikerré. Az 1930-as évek közepén a magyar emberek többsége komoly anyagi nehézségekkel küzdött, a mozi pedig menekülést kínált a mindennapi gondok elől. 

A film fényűző világa, az elegáns autók és a mesebeli szerelmi szál egy olyan álomvilágot tárt a nézők elé, amelyben el lehetett felejteni a valóság nyomasztó súlyát

hangsúlyozta Dudás Viktor filmtörténész a Szélesvásznú történelem stúdiójában, aki szerint a Meseautó nemcsak a korszak egyik csúcsteljesítménye, hanem a magyar filmgyártás azon ritka időszakát is képviseli, amelyet mind a nézők, mind a kritikusok egyaránt nagyra értékeltek. Bár a történet középpontjában egy gazdag férfi áll, a film üzenete mégis azt hangsúlyozta, hogy az igazi boldogság nem a vagyonban, hanem a szeretetben és az őszinteségben rejlik.

Gaál Béla alkotása rögtön felkeltette a nemzetközi érdeklődést is: egy évvel később elkészült az angol nyelvű remake is.

A Szélesvásznú történelem második felében Ablonczy Balázs történész mélyebb kontextusba helyezi a Meseautó könnyed világát:

A korszak egyik érdekessége, hogy miközben van egy kevés szociális mobilitást megengedő, viszonylag mozdulatlan politikai rendszer, a társadalom elképesztő sebességgel modernizálódik.

A filmből például megtudhatjuk, hogy Magyarországon akkoriban baloldali közlekedés volt érvényben, továbbá a kormány jelentős erőfeszítésekkel támogatta a turizmus és a hétvégi kirándulások népszerűsítését. Ennek köszönhetően 1938-ra Budapest már több turistát vonzott, mint Bécs. Érdekességként az is kiderül, hogy az ország első közlekedési lámpáját a Blaha Lujza téren helyezték üzembe.

A Meseautó szombat este 20 órától, a Szélesvásznú történelem aktuális epizódja pedig 22 órától lesz látható a Hír TV műsorán. Az ismétlésekre vasárnap 11 és 13 órakor kerül sor.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.