Magyarország újra a világ filmgyártásának egyik fontos helyszínévé vált

A Nemzeti Filmintézet (NFI) új, fóti stúdiókomplexumának átadó ünnepségét tartották ma délelőtt. Négy, összesen tízezer négyzetméter új műteremmel, húszezer négyzetméter kiszolgálóhelyiséggel és százharmincötezer négyzetméter zöldterülettel bővült az NFI stúdió, filmiparunk nyolcvanas évek óta működő gyártó bázisa. Az állami és a magánszektor példaértékű együttműködésének köszönhetően a hazai stúdiókapacitás országos szinten huszonkét százalékkal növekedett, új lehetőségeket teremtve filmiparunk számára. A fóti stúdiók átadása alkalmával beszédet mondott Orbán Viktor kormányfő.

A Hunyadi sorozat látványos csatajelenete az új stúdióban. Fotó: Csudai Sándor

A magyar filmgyártás a kezdetektől szerves része a nemzetközi filmiparnak, több mint százhúsz éves tradíció áll mögötte. Az iparág éves volumene az elmúlt időszakban megközelítette az egymilliárd dollárt. Ez az összeg 2018 óta növekedett ötszörösére, főként a filmipari fejlesztések eredményeként. Jelentős gazdasági tényezőként a magyar mozgóképipar mintegy húszezer szakembernek ad munkát, értékes filmalkotásokat, világraszóló sikereket és komoly hasznot hoz az országnak. A külföldi szervizprodukciók beépültek a magyar gazdaság szerkezetébe, jelentősen nőttek a hazai beszállítókra kimutatható kedvező hatásaik, csökkent az importigényük és növekvő bevételi lehetőségeket teremtenek a hazai vállalkozásoknak.

Orbán Viktor beszédet mond az NFI új, fóti stúdiókomplexumának átadásán Fotó: Csudai Sándor

Az NFI fóti stúdiókomplexuma

Filmtörténeti jelentőségű, 2020-ban útjára indított kiemelt állami beruházásként valósult meg az NFI fóti stúdiókomplexumának átfogó fejlesztése.

Mi, magyarok nem tudunk meglenni filmek nélkül – mutatott rá Orbán Viktor a fóti komplexum átadó ünnepségén, majd hozzátette: mi is részt akarunk venni a filmgyártás „tengerében”, a sodrásban. – Nemcsak nézni akarjuk a filmeket, hanem csinálni azokat. A tények azt mutatják, hogy a magyaroknak a vérükben van a filmgyártás – jelentette ki a kormányfő.

Orbán Viktor szerint a XX. század a magyar film dicsőséges évszázadát is jelentette, azonban ez a sodró lendület megtört a rendszerváltoztatás után. Mint fogalmazott, a rendszerváltók és a baloldali erők küzdelme húsz évig tartott, ami nem tett jót a magyar filmnek. Beszédében emlékeztetett arra is, hogy a 2000-es évek elhibázott filmpolitikája miatt 200 millió dollár bevételtől esett el Magyarország.

A miniszterelnök kiemelte Andy Vajna munkásságát, aki producerként, majd kormánybiztosként létrehozta a Nemzeti Filmintézet körüli intézményrendszert, amely a magyar film megújításáért felelt. Ez a vállalás emelte fel újra a filmipart hazánkban. A fejlesztések nyomán Magyarország évente több mint százmilliárd forintos szervizprodukciós költést vonz.

A fóti filmstúdió beruházásával kapcsolatban Orbán Viktor rámutatott, hogy a most átadott 42 milliárd forintos projekt minden idők legnagyobb állami stúdiófejlesztése. A kormányfő szerint az új stúdiók, a rengeteg itt forgó film és a folyamatosan fejlődő szakemberek mind azt mutatják, hogy Magyarország újra a világ filmgyártásának egyik fontos helyszínévé vált. Mint mondta, ez nemcsak a nagy nemzetközi produkcióknak köszönhető, hanem a magyar filmeknek és a magyar filmeseknek is, amelyek egyre több nézőt hódítanak meg itthon és külföldön is.

Magyarország évek óta a legkeresettebb filmgyártóközpont Európában London után, az elmúlt években az élvonalbeli gyártók és a legnagyobb sztárok, köztük Emma Stone, Marc Ruffalo, Willem Dafoe, Mel Gibson, Hugh Laurie, Zendaya, Timothée Chalamet, Kate Winslet, Jesse Eisenberg, Rosamund Pike, Cate Blanchett, Jude Law, Angelina Jolie, Felicity Jones és Adrien Brody forgatott hazánkban. A hazai stúdiókapacitás bővítése versenyelőnyt biztosít a nemzetközi környezetben és elősegíti az állami támogatással készülő magyar produkciók kiszolgálását is.

Káel Csaba, a mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos Fotó: Csudai Sándor

Káel Csaba, a mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos beszédében kiemelte, hogy a magyar filmipar legutóbbi ehhez hasonló jelentőségű állami beruházása 1936-ban volt a Róna utcában, amely akkor Közép-Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb műterme volt, akárcsak most az NFI-stúdiók Fóton.

A mai nap és az ezt megelőző, a tervezéstől a kivitelezésig tartó négy év jelentőségét az utánunk következő filmes generációk is értékelni fogják. Az új stúdiók az ágazat további sikereinek biztosítása mellett a magyar és az egyetemes filmtörténet új fejezeteit is megnyitják – tette hozzá. 

A fóti bázis kapacitását ötszörösére növelő fejlesztésnek köszönhetően Magyarország egyik legnagyobb, ötezer négyzetméter alapterületű, tizennyolc méter belmagasságú filmstúdiója is megépült. Az NFI stúdiófejlesztés fontos minőségi jellemzője, hogy a négy új műteremből kettő-kettő összenyitható az innovatív mobil hanggátló fal alkalmazásával, így nagy volumenű produkciók igényeit párhuzamosan is ki tudják szolgálni. A hazai stúdiókapacitás bővítése versenyelőnyt biztosít a nemzetközi környezetben, és elősegíti az állami támogatással készülő magyar produkciók kiszolgálását is.

Az ünnepi megnyitó a magyar filmgyártás története előtt is tisztelgett.

Az első magyar filmes emlék, A táncz, illetve a magyar némafilm korszakát megidéző produkció után Kovács Gyopár és Veréb Tamás a Meseautó című slágert énekelték a magyar film első aranykorából. Hegedűs D. Géza, Nagy Sándor és Tasnádi Bence a Szeretni bolondulásig című dalt adta elő az 1967-ben bemutatott, Tanulmány a nőkről című filmből. A Sose halunk meg című film ikonikus betétdala, a Nagy utazás Rúzsa Magdi előadásában hangzott el. Törőcsik Franciska, Ember Márk és Varga-Járó Sára pedig az elmúlt harmincöt év legnézettebb zenés vígjátéka, a mozikban nagy sikerrel futó Hogyan tudnék élni nélküled? slágereivel lépett színpadra.

A Meseautó című film megidézése Fotó: Csudai Sándor

Az ünnepélyes megnyitót a tavasszal érkező Hunyadi-sorozat látványos csatajelenete zárta, hatvan kaszkadőr és statiszta, valamint a címszereplő Kádár L. Gellért közreműködésével.