Az elmúlt években Magyarország egyre fontosabb helyszínné vált a nemzetközi filmipar számára, ami nem véletlen, és ez a magyar filmek minőségére is pozitív hatással van, amit nem csak az Oscar-díjak és jelölések mutatnak. A történelmi építészet, a változatos tájak, a világszínvonalú stúdiók és a szakembergárda, illetve a kedvező gazdasági feltételek számos produkciót vonzanak hozzánk. Most a Nemzeti Filmintézet kibővített, új fóti stúdiókomplexumának csütörtöki megnyitója alkalmából néztük meg, milyen szuperprodukciók is érkeztek hazánkba az elmúlt években.

1. Mentőexpedíció (2015)
Hiába forgott már számos szuperprodukció korábban is Magyarországon (csak néhány példa: Evita, Underworld, Hellboy II – Az Aranyhadsereg, Die Hard – Drágább, mint az életed, Bel Ami – A szépfiú), sokan Ridley Scott marsi túlélőfilmjéhez kötik a hazai szervizmunkák igazi berobbanását, még ha ez egy sokkal hosszabb, egymásra épülő folyamat eredménye is. A filmhez az etyeki Korda Filmstúdióban építették fel szinte az összes díszletet, beleértve a marsi tájat és az űrhajó élethű modelljét is. A Mentőexpedícióban ki lehet szúrni Oroszlán Szonját és Bordán Lilit is, a fimben a Művészetek Palotája alakítja a Kínai Nemzeti Űrügynökséget, de feltűnik a Hungexpo, a csepeli HÉV és a Rákóczi híd is. Ebben a videóban össze is gyűjtötték az összes magyarországi helyszínt:
2. Inferno (2016)
A Tom Hanks főszereplésével készült Dan Brown-adaptáció több jelenete is Magyarországon forgott, a filmben Nagypál Gábor próbálta vízbe fojtani Langdon professzort, de feltűnt benne Árpa Attila és Sarbó Kata is. A produkció az etyeki stúdiók és Budapest egyedi helyszíneit is igénybe vette, a város neoklasszikus építészete és az olyan történelmi helyszínek, mint a Lánchíd vagy a budai Vár is sokat hozzátettek a film hangulatához, továbbá feltűnt benne pár magyar színész is, például Árpa Attila.
3. Szárnyas fejvadász 2049 (2017)
Denis Villeneuve filmjének futurisztikus világát, amely egy disztópikus jövőt ábrázol, többek között Budapest stúdióiban alakították ki. Az építészet és a város hangulata is segített megteremteni a film hideg, gépies atmoszféráját. Bár a fő jeleneteket más országokban rögzítették, Budapest számos háttérként szerepelt a filmben, és a magyar szakemberek is kulcsszereplőkké váltak a látványvilág és a díszletek megalkotásában. Villeneuve nem véletlenül tért vissza később a Dűne készítésekor. Az első rész mindig is híres volt róla, hogy magyarul szólalnak meg benne, a folytatásban ez kétszer is megtörténik: