– Olyan, mintha egy darabig megpróbáltad volna magad távol tartani az irodalomtól, az irodalmi utaktól, de aztán, mint Az unikornisdaráló című regény is mutatja, mégiscsak visszatértél az íráshoz – vezette fel a beszélgetést a Magyar Nemzet Videa-csatornáján elérhető műsorában Viola Szandra, utalva arra, hogy a szerző művészcsaládban született.
Unikornisdaráló a Poétikonban
– Emlékszem, hogy 15 éves koromban egy beszélgetésben, kamaszként azt mondtam az apukámnak, hogy nekem elegem van a hülye, intellektuális életformátokból, és akkor az apukám azt mondta, hogy jó, akkor elmehetsz szenet lapátolni, de rá egy évre megírtam az első versemet – emlékezett vissza a kezdetekre Zentai Adél.
Zentai Adél első regénye, Az unikornisdaráló többek között a jogászi létforma viszontagságaira is rávilágít.
– Olvastam egy nagyon érdekes tanulmányt, ami azzal foglalkozott, hogy csak a humán erőforrás az, ami még nem merült ki teljesen a Földön, minden más készlet kimerülőben van, és ez azt eredményezi, hogy egyre többet hajtjuk magunkat – utalt Viola Szandra a harmincas, negyvenes generációt fenyegető kiégésre, amelyet a regény főhőse, Izabella is megtapasztal.
– Olyannyira, hogy bizonyos országok jogrendszerében előkerült a kikapcsolódáshoz való jog mint alapjog: ez a right to disconnect. Ez a környezetvédelemnek egy kiterjesztett aspektusa, amivel a humán erőforrást, az emberek energiáit is védjük, mert ugye nyilván megújuló energia az emberben lévő hajtóerő, de egy idő után, és szerintem ez a könyvemben is megjelenik, az a sok stressz, ami éri az embert és az a túlhajtottság kiégéshez meg egyéb jó kis mentális zavarokhoz vezet – vázolta a regényében megjelenő viszonyok hátterét a szerző. Az Unikornisdarálóban a fent említett stressz a személyiség meghasonlásához vezet, Izabella két énjét azonban számos rejtély övezi.
Izabella nemcsak a munka frontján küzd nehézségekkel, hanem a pártalálás területén is, olyan, mintha a párkeresés, de maga a szerelem éthosza is válságba kerülne ebben a regényben, és ez is tükröt tart szerintem a jelenkornak
– vetette fel a műsorvezető. Zentai Adél szerint a regény kontextusában ez a felvetés úgy jelenik meg, hogy Izabella egy nagyon toxikus kapcsolatban van, egy már-már bántalmazóan föllépő fickóval. „Szerintem nagyon sokan vannak hasonló kapcsolatokban, és nem lehet őket okolni, hogy ezt fenntartják, mégpedig azért nem, mert maga a társkeresés és a randizás a XXI. században legalább annyira bántalmazó és ijesztő, és akkor már inkább vannak benne valamiben, ami oké, nem tökéletes, meg igazából bántanak, de úgy is bántani fognak olyanok, akikről még azt se tudom, hogy kik” – fejtette ki a randiappok káros hatásaival kapcsolatos véleményét a szerző.
