Vörös István: Egy hentesnek is szüksége lehet versolvasásra

A Poétikon e heti adásának vendége Vörös István József Attila-díjas író, költő volt, akivel Velence megunhatatlan szépségéről, az európai kultúra jelentőségéről és a szerző Nemet mondani című kötetéről beszélgetett a műsorvezető, Viola Szandra.

2025. 01. 18. 11:12
Poétikon
Vörös István József Attila-díjas író, költő
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ezután a műsorvezető a versolvasás fontosságára tért ki kötete kapcsán.

„A könyvben azért többször is előkerül a költészet fontossága, hogy valóban szükség van-e költőre. Elhangzik, hogy a rabszolgapiacon vajon ki venne költőt, vagy rögtön a kötet elején van egy Kanári című vers, amelyben úgy érzem, hogy a költő metaforájává válik ez az énekesmadár” – fejtette fel az egyik saját költői képét a szerző.

A vers nem a szakembereknek szól, hanem azoknak, akiknek van lelkük, az meg az emberiség 99,9 százaléka. Az olvasásukhoz kell egy kis gyakorlat, de ez mindenki számára megszerezhető. Egy értelmiségi esetleg másképp fog verset olvasni, mint egy hentes, de egy hentesnek is szüksége lehet versolvasásra, egy benzinkutasnak is

– sorolta Vörös István. 

„Védőbeszédszerű érzésem van ilyenkor, amikor a költő, aki nyilván műveli, és régóta műveli a szakmát, újra és újra kardoskodni kényszerül a saját szakmája fontossága mellett, holott ez ugyanolyan fontos, mint például a bors, tehát a borsra is szükség van minden szakmát űző számára, tehát hogy ez ugyanolyan fűszere az életnek, mint mondjuk a bors, bár nem feltétlenül tör borsot a költészet az ember orra alá” – elmélkedett Viola Szandra.

„De borsot is tör, igazából borsot tör, mert szembenézésre késztet. Tükröt tart nekem, és akkor most nekem, mint olvasónak, a tükörben kell megnéznem magam, és nem mindig olyan pozitív a kép, akkor szét lehet törni a tükröt is. Nem túl jó taktika. Szembe kell nézni a dolgokkal” – hangsúlyozta Vörös István.

Ha nem jól olvasok verset, akkor ezt eltolom magamtól, a versre haragszom, ha jól olvasok verset, akkor megpróbálom kigyomlálni magamból azokat a negatívumokat, amelyekre lehet, hogy éppen akkor figyeltem föl, amikor egy verset olvastam. Szóval ez fűszer, de a fűszer tulajdonképpen nagyon fontos. Gyakorlatilag a fűszerek határozzák meg, hogy mit eszünk

– ábrázolta a költészet lényegét egy hétköznapi metafora segítségével Vörös István.

A teljes beszélgetés ITT és lentebb meghallgatható:

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.