A Nemzeti Galéria tárlatán festmények, archív fotográfiák, grafikák és különleges dokumentumok segítségével mutatják be a művész házaspár életművét.
Galimbertiék tevékenysége a plein air naturalizmustól a szecesszión, majd a fauvizmuson át a kubizmusig, sőt bizonyos értelemben a futurizmusig ívelt, de hasonlóan széles pályán mozogtak Európa térképén is Kaposvártól Nagybányán át egészen Párizsig, Belgiumig és végül Hollandiáig. A tárlaton a művész házaspár életének helyszíneit szintén bemutatják.
Galimberti Sándor és Dénes Valéria életműve szétszóródott, elkallódott, csupán alig több mint negyven festményük maradt meg. Bár Galimbertinek szülővárosában, Kaposvárott 2002-ben már rendeztek egy kisebb életmű-kiállítást, az azóta eltelt két évtizedben jelentősen bővült az ismert képállomány, és a legfrissebb kutatások alapjában írták át e különösen összeforrt, kettős életmű történetét és szerepét. A műkereskedelemben az elmúlt csaknem negyedszázadban felbukkant, korábban ismeretlen festmények mellett a tárlat előkészítése során előkerült egy előzőleg csak a címe alapján számontartott, korai Galimberti-csendélet is, mely 110 év lappangás után most szerepel először ismét a közönség előtt. A kiállítást megelőző kutatás felfedte azt is, hogy több, korábban Galimbertinek tulajdonított festmény nem az ő, hanem felesége, Dénes Valéria alkotása.
