Magyarországon eddig nem látott, másfél évszázados fényképsorozat érkezett Budapestre

A Magyarország színezve – Rejtőzködő fényképek 1862-ből című időszaki kiállítás egy olyan, több mint másfél évszázada nem látott, különleges anyagot tár a közönség elé, amelyre nemrégiben bukkantak a kutatók: a tárlat az 1862-ben a londoni világkiállításon bemutatott, Magyarország korabeli településein készült népviseleti fényképsorozatot állítja középpontba. A korábban elveszettnek hitt Tiedge János fényképek a londoni Victoria & Albert Múzeum gyűjteményéből kölcsönzéssel érkeztek Budapestre, ehhez kapcsolódik egy, a Néprajzi Múzeumban őrzött másolati sorozat. A két gyűjtemény egymást kiegészítve 36 kisebb-nagyobb település egykori lakóit idézni meg. A színes viseleteket felvonultató, Budapesten soha be nem mutatott képek 2025. március 5. és szeptember 15. között lesznek láthatók a Néprajzi Múzeumban, elmesélve a készítés történetét is a szervezéstől a világkiállításig.

2025. 03. 06. 16:34
Fotó: INCZELASZLO
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Forrás: Néprajzi Múzeum

Az egykori világkiállítás első, 1861-es felhívására mintegy tíz településről érkeztek felajánlások, ami nem volt elegendő egy fényképekből álló országos körképhez. Ezután Jankó Vince gazdasági szakíró, szervező Tiedge János pesti fényképészt bízta meg, hogy járja be az országot és minden vidékről öt személyt fotózzon le „tisztességes öltözetben”: egy öregembert, egy középkorú férfit, egy fiatal legényt, egy asszonyt és egy leányt. 

Ez persze nem volt mindenhol követhető, azonban Londonban a szemtanúk szerint 76 kép függött a kiállítótér falain. Szegedi, pécskai és csanádi parasztok, veszprémi polgárok, pápai ökörfogatos szekér, a Vidats-gépgyár dolgozói, kálozi béresek, sümegi kanászok, szentgáli nemesek, vármegyei huszárok engednek betekintést egy rég elveszettnek hitt világba. 

A fényképek meghaladták a régi konvenciókon nyugvó típusalkotást. Az „életre való arcok” valós embereket mutattak, nem karaktereket vagy etnikai-nemzeti-foglalkozási típusokat. A viseletek sem a „parasztiról”, a „népiesről” alkotott aktuális képzeteket és fikciókat fejezték ki, jóllehet sokaknak talán épp ezeket erősítették meg. A lefényképezett öltözetek hitelességét a helybeliek részvétele szavatolta, de még inkább a tekintetek, az arcok kifejezőereje.

A kiállításban szereplő fotográfiák az alábbi településeken készültek:

  • Árpád (ma Pécs)
  • Áta
  • Cegléd
  • Cserkút
  • Decs
  • Dunaföldvár
  • Dunapentele
  • Füles (ma Ausztria)
  • Gencs
  • Győr
  • Gyula
  • Jobbaháza
  • Kakasd
  • Káloz
  • Kiskomárom
  • Kiskunfélegyháza
  • Kiszombor
  • Magyarcsanád 
  • Makó
  • Nagycsanád (ma Románia)
  • Nagykanizsa
  • Nagykikinda (ma Szerbia)
  • Paks
  • Pápa (3 db)
  • Pécska (ma Románia)
  • Pér
  • Rábatamási
  • Rákospalota
  • Sopron (3 db)
  • Sümeg (4 db)
  • Szabadka (ma Szerbia)
  • Szeged
  • Szentgál
  • Szombathely
  • Szőllős (ma Szombathely)
  • Veszprém (2 db)

Kurátorok: Gál Vilmos, Farkas Zsuzsa, Fejős Zoltán, Lackner Mónika

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.