Filmen az erdélyi nemesség kálváriája

A gernyeszegi Teleki-kastély a magyar művelődéstörténet kiemelt helyszíne, de a 21. századi erdélyi főnemesi visszaszolgáltatási kálvária fontos állomása is. Itt született a marosvásárhelyi Teleki Tékát megalapító gróf és a tragikus sorsú miniszterelnök, Bethlen István is. A kastély feltámadásáról szóló Aranyszőnyeg című filmet szombaton vetítik a gödöllői királyi kastélyban.

2025. 05. 30. 5:30
Gróf Teleki Kálmán a gernyeszegi kastély udvarán, 2012-ben Fotó: Margittai Gábor
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A hányatott sorsú Teleki család 1949 után végigjárta az erdélyi nemesség, a hagyományőrző polgárság és a földjéhez ragaszkodó parasztság keserves útját: Teleki Mihályt, a kastély utolsó urát arra kényszerítették, hogy a Duna-delta lágerében letöltött „büntetése” után döghúst fuvarozzon egy rókatelepre. A sáromberki kastélyban élő családtagoknak évekig a híres marosvásárhelyi könyvtár, a Teleki Téka szűkös folyosóján kellett élniük, Teleki Gemma grófnő pedig abból tartotta fenn magát, hogy a székely nagyváros központjában virágot és zöldséget árult a kapualjakban.

Aranyszőnyeg
Az Aranyszőnyeg című film többek között a gernyeszegi Teleki-kastély feltámadását tárja elénk (Fotó: Magyar Összetartozás Intézete)

Gernyeszeg impozáns kastélya – amelyet az „Erdély Gödöllőjének” is neveztek – a román nacionálkommunizmus idején állami feladatkört kapott: volt gyermekotthon és tüdőszanatórium, így nem érte olyan mérvű pusztítás, mint az erdélyi magyar kastélyok többségét. 

Nemrégiben a Belgiumból részben hazatelepülő Teleki Kálmán és családja igényelte vissza az épületet, hogy napjainkban nagy erőfeszítéseket téve igyekezzenek visszaadni annak régi pompáját és funkcióját.

Az Aranyszőnyeg című dokumentumfilm alkotói, Major Anita és Margittai Gábor Tiltott kastélyok sorozatuk 10. részében interjút készítettek Teleki Kálmán gróffal, feleségével, az ugyancsak nemesi származású Földváry Nicole-lal, Teleki Julianna grófnővel, az azóta elhunyt Marosi Ildikó marosvásárhelyi irodalomtörténésszel, Soós Zoltán történésszel és gróf Haller Bélával. 

Kutatásaik során rátaláltak Teleki Mihály gróf 1987-ben, néhány hónappal halála előtt rögzített életútinterjújára, amelyet beépítettek filmjükbe. 

Bejárták a Maros-völgy kastélyait, különös tekintettel Gernyeszegre és Sáromberkére, illetve Marosvásárhely azon pontjait, amelyek szorosan kötődnek a Telekiekhez.

Az Aranyszőnyeg egyedülálló kordokumentumként mutatja be az erdélyi arisztokrácia sorsát

Az 52 perces alkotást május 31-én, szombaton 10 órakor vetítik le a gödöllői királyi kastélyban, ami előtt köszöntőt mond dr. Margittai Gábor, az MCC Magyar Összetartozás Intézetének (MÖI) igazgatója, a film társrendezője. A vetítés után, 11 órától pódiumbeszélgetés lesz az alkotás egyik főszereplőjével, Teleki Julianna grófnővel és Jeney János Teleki-kutatóval, a MÖI szenior kutatójával. A beszélgetést Major Anita, az intézet igazgatóhelyettese, a film másik rendezője vezeti. 

Az eseményen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.