Áldás és átok egy tőről fakad Bátorligeti Mária regényében

A Poétikon e heti adásának vendége Bátorligeti Mária író volt, aki Az áldás című regényéről, a bibliai Jákob történetéről és a régi korok nőalakjainak rejtett lelki életéről mesélt a műsorvezetőnek, Viola Szandrának.

2025. 08. 15. 18:03
Bátorligeti Mária a Poétikonban Forrás: Magyar Nemzet
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A műsorvezető először A gondozónő, első, nagy sikert hozó regényéről faggatta az írót a Magyar Nemzet Videa-csatornáján elérhető műsorban.

áldás
Viola Szandra műsorvezető Az áldás című regényről kérdezte vendégét. Fotó: Magyar Nemzet

Az áldás című regényben a női lélek rezdüléseit ábrázolja az írónő

„Kíváncsi voltam, hogy mi van Nyugaton. Ismerősök jöttek és elmondták, hogy milyen volt a munka. Az egyik megkért engem, mert gerincproblémája lett, hogy menjek már ki helyette, különben elveszíti az állását. És akkor kimentem két hétre, mert nyári szünet volt. Ott két hét alatt megismertem ezt a világot, amit Kosztolányi Dezső az Édes Annában írt le” – árulta el Bátorligeti Mária, hogyan szerzett tapasztalatokat ahhoz, hogy hitelesen formálhassa meg a gondozónő alakját.

Ezután Viola Szandra kiemelte, hogy 

mind A gondozónő, mind Az áldás című regény esetében központi helyet foglal el a női lélek rezdüléseinek ábrázolása.

 „Azt hiszem, hogy talán önmagunkkal, a saját korunkkal tisztában vagyunk, de hogy a múlt évszázadokban egyáltalán mi zajlott a női lélekben, azt még mindig nem tudjuk pontosan, és erről is szól Az áldás című regény” – fejtette ki a műsorvezető.

A regény ívét egy ószövetségi történet, Jákob élete adja, amelyben az egyik legérdekesebb aspektus a testvérek közötti szeretet és gyűlölet. 

A regényben ábrázolt Ráhel és Sára irigyek lesznek egymásra, versengeni kezdenek, de ugyanakkor Ráhel meg is szánja a nővérét, mert másképp nem lehetnének gyerekei, nem lehetne családja

– emelte ki a szintén főszereplőknek számító Ráchel és Sára sorsát Bátorligeti Mária, aki szerint nagyon is fontos a regénye címében szereplő fogalomra, az áldásra összepontosítani a figyelmet.

Ma már nem értjük teljesen ezt sem, hogy mit jelent igazán az áldás, pláne az atyai áldás, holott abban a korban ez nagyon lényeges volt, és általában az elsőszülött fiú kapta meg. A regényben fondorlattal jutott hozzá Jákob, de az édesanyja is buzdította a csalásra

– mutatott rá az áldás fogalma körüli változásokra Viola Szandra.

Az áldás és az átok fogalmainak szerepéről szólva az írónő egy úti élményét osztotta meg, elmesélte, hogy egy utazása során a templomban imádkozott, és arra lett figyelmes, hogy bejött egy virágos ruhás nő. „A sorba rakott mécsesek közül ez a nő lentről kiemelte a gyertyákat, és felrakta legfelülre, majd átkot mondott egy ismerősének családjára” – idézte fel Bátorligeti Mária azt a történetet, amelyet személyesen tapasztalt meg, ráadásul éppen egy felszentelt helyen, egy templomban. Átkozott, és mondta, hogy kiknek a családja.

Az áldás című kötet borítója

Mint hozzátette, ő ott és akkor rájött arra, hogy az áldás és átok „egy tőről fakad”, mert a templomban van, aki átkot mond, van, aki áldást kér, egyformán abban a hiszemben, hogy a feljebbvaló teljesíti a kérést.

„De nemcsak az áldásról, az önérvényesítésről szól ez a regény, hanem a szerelemről is” – jegyezte meg Viola Szandra.

„Igen, még ha a gyermeknemzés utáni vágy vagy a testi vágy néha győzedelmeskedik is Jákob akarata felett, Ráhelt szereti igazán szívből, lélekből, ezt ki is mondom a szövegben. Helytálló, hogy ha azt mondom, hogy ez egy szerelemregény, a több ezer évvel ezelőtti szerelem igazi arcát mutatja meg” – értett egyet Bátorligeti Mária a felvetéssel, aki azt is kifejtette, hogy szerinte sokkal szabadabb volt a szerelmi élet az ószövetségi időkben, mint gondolnánk.

„A polgári világ megjelenésével eltöröltek olyan szavakat, amit simán használtak korábban. A középkorban a sírhalmokra jártak ki a fiatalok szeretkezni. Tehát ott volt olyan szó, amit most mi szemérmesen mondunk ki. A polgári társadalom, a kényes polgári társadalom megjelenésével tűnt el ez a világ. Erre, a régi szabadságra utal, mikor a Biblia úgy fogalmaz, hogy úgy szerették egymást, hogy a hét év, amíg jegyben jártak, egyetlen napnak tűnt” – fejtette ki Bátorliget Mária.

A teljes beszélgetés az alábbi linken tekinthető meg:

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.