Somfai László 1934-ben született Jászladányban. 1953-ban kezdte meg tanulmányait a Zeneművészeti Főiskola zenetudományi szakán, ahol 1958-ban szerzett zenetörténészi diplomát. Pályáját az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtáránál kezdte, majd 1963-tól a Magyar Tudományos Akadémia Bartók Archívumában dolgozott. 1972-ben kinevezték az archívum vezetőjévé, 2005-ig vezette az intézményt. 1968-tól tanított a Zeneművészeti Főiskolán, ahol 1980-ban egyetemi tanárrá nevezték ki.
Somfai László mukásságát számos díjjal elismerték
Somfai László Bartók Béla zenei hagyatékának és forrásainak nemzetközileg elismert kutatója volt.
A 2000-es évek elején kutatásai középpontjában a Bartók-kottaösszkiadás metodológiai (módszertani) megalapozása állt. Emellett kutatta Bartók kompozíciós módszerét is. Nevéhez kilenc kottaurtext és nyolc kommentált kottafakszimile kiadása fűződik. Emellett fontosak Joseph Haydn zenei hagyatékának kutatása terén kiadott publikációi.
Tagja volt a salzburgi Központi Mozart-kutató Intézetnek és a kölni Joseph Haydn Intézetnek. 1997–2002-ben a Nemzetközi Zenetudományi Társaság elnöke volt. Levelező tagja volt az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémiának, valamint a Brit Akadémiának.
1995-ben az MTA levelező, 2004-ben pedig rendes tagjává választották. Munkásságát egyebek mellett Akadémiai Díjjal, valamint Erkel Ferenc-díjjal ismerték el.
Zenetudományi munkásságáért, különös tekintettel nemzetközileg is elismert Haydn- és Bartók-publikációira 1999-ben Széchenyi-díjat kapott.
A Magyar Érdemrend Középkeresztje polgári tagozat kitüntetésében 2025-ben részesült.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!