A bemutatót követő beszélgetésen Hidán Csaba hadtörténész, harcművészet-oktató kiemelte, hogy a Szent László-freskók időrendben nincsenek földrajzi tájegységekhez kötve: a XIII. és XV. századi ábrázolások egyaránt megtalálhatók a mai Szlovénia, Szlovákia, Románia és a mai Magyarország területén. Ez a kiterjedt tisztelet pedig a Kárpát-medencei magyarság megkérdőjelezhetetlen szellemi és kulturális egységét bizonyítja.
Genetika és nemzeti függetlenség
Hidán Csaba emlékeztetett a legújabb természettudományos eredményekre is, miszerint a Szent László-fejereklye fogából végzett genetikai kutatások egyértelműen igazolják, hogy az Árpád-ház nem egy idegen dinasztia volt, hanem a honfoglaló magyarság genetikai összetételét hordozta (belső-ázsiai, baktriai és kelet-európai genomcsoportokkal).
A hadtörténész a mogyoródi csata súlyát is megvilágította, amely Szent László herceg korának sorsfordító pillanata volt. Amikor a bizánci őrség Nándorfehérvár ostrománál Salamon király helyett Lászlónak és Gézának adta meg magát, a belső ellentétek végleg kiélesedtek. Salamon német birodalmi segítséget kért, így a mogyoródi ütközet tétje valójában az volt, hogy külföldi befolyás alá kerül-e az ország. A Szent László hadvezetésével kivívott győzelem a független, nemzeti királyságot iktatta diadalra – ez előtt a függetlenségi eszmény előtt is tiszteleg a most bemutatott, hiánypótló zarándokfilm, amit legközelebb szombaton 14.30-tól, valamint vasárnap 11 órától vetít az Uránia.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!