Meglehet, sokszor mi magunk is a játékokkal együtt törnénk be Lilypad képernyőjét, ez nyilvánvalóan nem lehet megoldás, hiszen a Toy Story sem az a franchise, ami pálcát törne a fejlődést jelentő technológia fölött. A sok borzalom közepette a Toy Story 5. felvillantja azt is, hogyan használható fel a technológia a megfelelő keretek között a megfelelő célra: ironikus módon végül Jessie lesz az, aki hamis üzenetekkel, hekkelésekkel él a jó ügy érdekében, de a film egyik meglepő húzása, hogy életre kelt olyan digitális kütyüket is, amiket gyorsabban felejtettük el, mint a régi játékainkat. A végső megoldást azonban nem a kütyük, még csak nem is a játékok, hanem az emberek kezébe adja.
A Toy Sory 5. tulajdonképpen az első rész alapkonfliktusát helyezte át a jelenkorba, csak ezúttal már nem Woody igyekszik vissza Andyhez, hanem Jessie Bonnie-hoz.
Sőt, Buzz tulajdonképpen már csak egy humoros mellékfigura, és bár mindenki örül Woody visszatérésének, érdemben ő már nem részese ennek az új csatának. Bár a film rengeteg módon kacsint össze az idősebb nézőkkel, akiknek biztosan feltűnnek a korábbi részeket ismétlő helyzetek, a környezet megváltozása bőven elég ahhoz, hogy az ötödik rész is olyan frissnek hasson, mint bő harminc évvel ezelőtt az első rész. Ha pedig a képernyőhasználatról vagy a bullyingről szeretnénk beszélgetni, ma aligha találunk jobb mankót a Toy Story 5.-nél.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!