Eredeti oklevelek és fegyverek idézik fel Mohács tragédiáját, amikor az ország elvesztette az önállóságát

Eredeti oklevelek, korabeli fegyverek és interaktív digitális tartalmak segítségével idézi fel az 1526-os mohácsi csata előzményeit, lefolyását és következményeit a Magyar Nemzeti Levéltárban (MNL) csütörtökön megnyílt Mohács című kiállítás. A levéltár és a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum közös tárlata nem pusztán a történelmi vereséget mutatja be, hanem a korszak emberi sorsait és a csatához vezető döntéseket is közelebb hozza a látogatóhoz.

Fotó: Polyák Attila

Tarr Zoltán miniszter Fotó: Polyák Attila

A tárlat egyik különösen megrendítő darabja Batthyány Ferenc horvát bán 1526. augusztus 1-jén feleségének, Svetkovics Katalinnak magyarul írt szerelmeslevele. 

A fiatal főúr a csatába készülve arról írt, hogy nem tudja, hazatér-e, ugyanakkor bízik az isteni gondviselésben. A magyar nyelven íródott levél azért is különleges, mert a XVI. századból viszonylag kevés magyar nyelvű dokumentum maradt fenn, így nyelvtörténeti szempontból is értékes forrás.
A kiállítás tíz tematikus totemen és négy tárlón keresztül vezeti végig a látogatót a mohácsi eseményeken. Megismerhető a magyar és az oszmán felkészülés, a személyes sorsok, a csata, a veszteségek és túlélők története, valamint az ütközet következményei. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum korabeli fegyverekkel – többek között karókkal, buzogányokkal és más hadieszközökkel – teszi kézzelfoghatóbbá az ötszáz évvel ezelőtti világot.
Az eseményt Tarr Zoltán, a Tisza-kormány kulturális minisztere nyitotta meg, aki kijelentette: egy népet nemcsak a közös sikerei és győzelmei határoznak meg, hanem a bukásai is. A sikerek felvirágoztatják és dicsőséget adnak a nemzetnek, a balsors pedig erőt és lehetőséget arra, hogy felálljon a nehézségekből. A történelem során számtalanszor megmutattuk azt, hogy képesek vagyunk erre – tette hozzá.

Fotó: Polyák Attila

A Mohácsról kialakult közkeletű kép fontos eleme, hogy a magyar királyság magára maradt az oszmán túlerővel szemben. A tárlat azonban árnyalja ezt a képet. Schmidt Anikó társkurátor a bemutatón kiemelte: a kiállítás külön egységben foglalkozik a külföldi segítséggel, mivel hosszú időn keresztül tartotta magát az a felfogás, hogy Magyarországnak a mohácsi katasztrófa idején egyáltalán nem érkezett külső támogatása. A történettudomány újabb eredményei ennél jóval összetettebb képet mutatnak.

Kiemelte ugyanakkor, hogy a dokumentumok alapján a törökök már előző év októberében megkezdték a felkészülést, ezzel szemben a Magyar Királyság valóban késve kezdett el készülődni, azonban nem hibáztathatjuk az akkori vezetőket teljes mértékben, hiszen nagyon sokáig nem lehetett tudni, hogy mi is a törökök célpontja, és pontosan milyen veszélyeket is rejt ez országunk irányába.

Schmidt Anikó, a tárlat motorja Fotó: Polyák Attila

A szakember kiemelte, hogy digitális változatban megtekinthető a tárlaton az a nemrég felbukkant különleges eperjesi oklevél a csata előtti napokból, amelyről korábban lapunk is írt. 

A korszak erőviszonyait ugyanakkor látványosan érzékelteti a Mohács 500 projekthez kapcsolódó digitális adatvizualizáció is. Hegedűs István a Magyar Nemzeti Levéltár fejlesztési állományvédelmi igazgatója ismertetése szerint a seregek nagyságát a felületen arányosan jelenítették meg: a vizualizáció hozzávetőleg kétharmad–egyharmad arányt mutat az oszmán had javára. Ez önmagában is érzékelteti azt a katonai fölényt, amellyel a magyar seregnek szembe kellett néznie.

Fotó: Polyák Attila

A digitális felület nemcsak a csatához vezető utat mutatja meg, hanem a török kori végvárrendszer történetét és Mohács résztvevőinek személyes kapcsolatait is. Közel 180, a csatában részt vevő, elesett, fogságba esett vagy hazatért személy életrajza készült el, amelyeket családi és egyéb kapcsolatok révén további több mint 500 ember adatai egészítenek ki.
 

Aki nem tudja személyesen felkeresni a Magyar Nemzeti Levéltár kiállítását, online is elmélyedhet az 1526-os események történetében. A Mohács 500 projekt adatvizualizációs felületnek honlapja térképekkel, idővonallal, digitalizált levéltári forrásokkal és személyes életrajzokkal teszi követhetővé a csatához vezető eseményeket és azok következményeit. Külön felületen ismerhetők meg a török kori végvárak, valamint a mohácsi csata híres résztvevőinek kapcsolatai és élettörténetei. Az adatbázis a nagyközönség számára ingyenesen hozzáférhető.