Többek szerint ez a darab állt legközelebb a világhírű komponista, Kálmán Imre szívéhez, mert a legtöbb operettjével ellentétben a szereplők nem arisztokraták, nem a felső tízezer tagjai, hanem egy vidéki kisvárosban élő egyszerű magyar emberek.
A szerző ezt a művét egyidejűleg írta a Csárdáskirálynővel, szinte annak ellentéteként, hiszen főhőse nem hercegnő, hanem csak egy postáskisasszony. Bemutatója a Vígszínházban volt 1915-ben. A többi Kálmán Imre-darabhoz képest előbb láthatták Pesten, mint Bécsben. A kritikusok fanyalogtak, csak mérsékelt sikerről emlékeztek meg, noha szép számú előadást ért meg a darab. Azt is a szemére vetették a szerzőnek, hogy a már világsikert aratott műveiből merítette az anyagát. Ez meg azért nem lehetett hiteles érv, mert korábban csak a Tatárjárásra lehetett elmondani, hogy világszerte ismerték. A többi nagy sikerű Kálmán-operett a Zsuzsi kisasszony után kezdte meg világhódító útját. Inkább fordított lehetett a helyzet. A Zsuzsi kisasszony dallamai az előképei sok sikeres Kálmán-darab melódiáinak.
Az előadás plakátja. Zsuzsi, a postáskisasszony, primadonnajelölt: Pertics Villő
Fotó: Facebook
Érdekes az operett további sorsa is. 1916-ban jelentős átdolgozás után Miss Springtime címmel aratott nagy sikert a Broadway-n. Ez után már az európai kritikusok sem fanyalogtak, különösen akkor, amikor Faschingsfee – Farsang tündére – címmel 1917-ben Bécsben is bemutatták a darabot. Az operettet ezek után még egyszer átdolgozta a szerző, így került színre 1918-ben Berlinben. Egy év múlva ezt a változatot is bemutatták Budapesten…
A darab másik – immár szolnoki – nevezetessége, hogy tizennégy évvel ezelőtt ezzel debütált a nemrég leköszönt Balázs Péter igazgató. Akkor nagy sikert aratott ez az operett, így volt ez most is. Már csak azért is, mert – a járványügyi intézkedések betartásával – végre újra találkozhattak közönségükkel a szolnoki színészek.
Az előadás ma este és május 25-én is látható 19 órai kezdettel.
