Valószínűleg sohasem fogjuk megismerni a teljes igazságot az Artúr-legendakör varázslójával, Merlinnel kapcsolatban, akinek vonásain a literátusok rengetegszer változtattak az évszázadok során, de szerfölött meglepő, hogy másfél ezer évvel állítólagos élete után még új adatok kerülhetnek elő a mágusról. Élénk érdeklődést keltett a közelmúltban Michael Richardson, a Bristoli Egyetemi Könyvtár különgyűjteménye munkatársának felfedezése, aki két Strasbourgban nyomtatott kora újkori kötetben, egy antikvában és egy ősnyomtatványban olyan pergamentöredékekre bukkant, amelyek az Artúr-legendakörhöz köthetők. A hét fragmentum nem kapcsolható az anyakötethez, hanem csak a könyvkötő munkájának eredményeként kerültek bele, és maradtak fenn évszázadokon keresztül. Az ófrancia nyelvű, XIII. századi kézírás a trèbes-i ütközet történetét tartalmazza a The Guardian híradása szerint.
Az összecsapás előtt Merlin lelkesítette a brit király katonáit, és a csata során Sir Kay különleges varázsfegyvert vetett be, tűzokádó hadi jelvényt, egy sárkányos lobogót. Sir Kay a kerek-asztal egyik legkorábbi lovagja volt, aki az elsők között csatlakozott Artúr király udvarához. Az előkerült töredékekben már az úgynevezett Vulgata-ciklusból vagy Lancelot–Grál-ciklusból megismerhető Merlin-alak vonásai fedezhetők fel, ugyanakkor, az eddig ismert szövegváltozatokkal szemben a töredékekben más kapitányok vezetik Artúr seregeit.
Merlin alakja meglehetősen ősi, és részben biztosan kelta eredetű. A legkorábbi említések közé tartozik Geoffrey of Monmouth XII. századi, Britannia királyainak története címen ismert műve, amely egy Nennius nevű walesi szerzetesnek tulajdonított, háromszáz évvel korábbi összefoglaláson alapul. Ezt a forrást hosszú időn keresztül részben vagy egészben hitelesnek tartották a történészek, ám az elmúlt évszázadokban egyre több olyan vélemény született, amely kétségbe vonta Nennius szavahihetőségét. Sokan már az egész Artúr-mondakört a mesék világába száműzték, feltételezve, hogy eredete a kelta néphagyomány, és a históriáknak nincs kimutatható történelmi magvuk.