időjárás 3°C Nándor 2021. October 19.
logo

Kövületek

Bódy Géza
2019.04.26. 12:06

Föld körüli utazásra invitálja Ormos Mária történész az olvasót a Gondolatok az ember történetéről című tanulmányában. Ebben a szerző azokra a mozaikokra támaszkodik, amelyeket a történelem fennmaradt darabjai kínálnak a 800-as és az 1500-as évek között. A kalandozások során a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem volt rektora lemondott a nagy, sokszor érthetetlen eszmefuttatásokról, tehát közérthetően és sallangmentesen mutatja be, hogy miként rendeződött át bolygónk a nagy népvándorlások óta a Föld „igazi” felfedezéséig, „belakásáig” ebben a hétszáz évet felölelő időszakban. Ezzel a hatalmas időintervallummal a szerző is tisztában van, s leszögezi, nem is célja az emberiség minden apró mozzanatáról tudósítani, hiszen ez lehetetlen feladat lenne, így csupán a leglényegesebb fosszíliákkal találkozunk. Olyanokkal, amelyek alapjaiban változtatták meg a történelmet, mint például egyes birodalmak születése vagy bukása, vagy olyanokkal, amelyek hazánkban kevéssé kutatottak, hiszen kevesebbet tudunk Ausztráliáról, Afrikáról, mint Európáról.

E négyszáz oldalas mű három nagyobb részre tagolható. Az elsőben a Nyugatrómai Birodalom utáni európai újrarendeződést ismerhetjük meg, hiszen ekkor volt a világ a legnagyobb mozgásban, ekkor történtek a mindent megalapozó legnagyobb változások. 800 körül találkozunk először a szlávokkal, a germán törzsekkel és más barbár népcsoportokkal. Nemcsak arra kapunk választ, hogy mit is jelentett a kereszténység ekkor, hanem arra is, hogy miként vegyülhettek egymással a különböző etnikumok.

A második fejezetben, amely a 900-as évekkel kezdődik, megismerhetjük többek között a Karoling Birodalom kiépülését, a britek, vikingek, finnek életmódját, történelmét, de betekintést kaphatunk az azóta is folyamatos vitát ingerlő templomos lovagrend életébe is. Érthető okokból igen részletes taglalást kap Kelet-Európa, benne a bizánciakkal, szlávokkal, macedónokkal, bolgárokkal – és természetesen a magyarokkal. Ez utóbbiról olvastam volna többet is, nem csupán pár oldalt. Hiszen a szerző elfeledett vagy ritkán publikált érdekességeket is megoszt: hogy éltek akkor az emberek, milyen magasak voltak, milyen pénzt használtak, mit ettek, vagy mivel világítottak.

Végül Európát elhagyva betekintést nyerhetünk az ázsiai életbe, történelembe, megismerve a zsidó és az arab államok születését. Ázsiában továbbutazva a tibetiekkel, kínaiakkal, mongolokkal találkozhatunk, de megismerhetjük az indiaiakat, illetve a perzsákat, szingapúriakat, vietnamiakat, türkméneket vagy éppen a tádzsikokat is. E földrész után „elutazunk” Ausztráliába, Óceánia területére, valamint Amerikába és Afrikába. E hatalmas utazással kapcsolatban kijelenthető, Ormos Mária ezúttal is alapos kutatómunkát végzett, megidézve távoli helyszínek letűnt korszakait. Az is biztos, hogy az olvasó rengeteg hasznos információval gazdagodik.

(Ormos Mária: Gondolatok az ember történetéről. Kossuth Kiadó, Budapest, 2018, 384 oldal. Ára: 3990 forint)