Föld körüli utazásra invitálja Ormos Mária történész az olvasót a Gondolatok az ember történetéről című tanulmányában. Ebben a szerző azokra a mozaikokra támaszkodik, amelyeket a történelem fennmaradt darabjai kínálnak a 800-as és az 1500-as évek között. A kalandozások során a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem volt rektora lemondott a nagy, sokszor érthetetlen eszmefuttatásokról, tehát közérthetően és sallangmentesen mutatja be, hogy miként rendeződött át bolygónk a nagy népvándorlások óta a Föld „igazi” felfedezéséig, „belakásáig” ebben a hétszáz évet felölelő időszakban. Ezzel a hatalmas időintervallummal a szerző is tisztában van, s leszögezi, nem is célja az emberiség minden apró mozzanatáról tudósítani, hiszen ez lehetetlen feladat lenne, így csupán a leglényegesebb fosszíliákkal találkozunk. Olyanokkal, amelyek alapjaiban változtatták meg a történelmet, mint például egyes birodalmak születése vagy bukása, vagy olyanokkal, amelyek hazánkban kevéssé kutatottak, hiszen kevesebbet tudunk Ausztráliáról, Afrikáról, mint Európáról.
E négyszáz oldalas mű három nagyobb részre tagolható. Az elsőben a Nyugatrómai Birodalom utáni európai újrarendeződést ismerhetjük meg, hiszen ekkor volt a világ a legnagyobb mozgásban, ekkor történtek a mindent megalapozó legnagyobb változások. 800 körül találkozunk először a szlávokkal, a germán törzsekkel és más barbár népcsoportokkal. Nemcsak arra kapunk választ, hogy mit is jelentett a kereszténység ekkor, hanem arra is, hogy miként vegyülhettek egymással a különböző etnikumok.
A második fejezetben, amely a 900-as évekkel kezdődik, megismerhetjük többek között a Karoling Birodalom kiépülését, a britek, vikingek, finnek életmódját, történelmét, de betekintést kaphatunk az azóta is folyamatos vitát ingerlő templomos lovagrend életébe is. Érthető okokból igen részletes taglalást kap Kelet-Európa, benne a bizánciakkal, szlávokkal, macedónokkal, bolgárokkal – és természetesen a magyarokkal. Ez utóbbiról olvastam volna többet is, nem csupán pár oldalt. Hiszen a szerző elfeledett vagy ritkán publikált érdekességeket is megoszt: hogy éltek akkor az emberek, milyen magasak voltak, milyen pénzt használtak, mit ettek, vagy mivel világítottak.
