Jutalma sokéves börtön lett 1945 után. 1952-ben felajánlották neki, hogy nagyenyedi cellájából Magyarországra távozhat szabad emberként. Gróf Bethlen Béla rabruhában is kormánybiztos és gróf maradt: nem távozott, Erdélyben maradt, tehát újra börtönbe vitték.
Emlékiratainak legizgalmasabb részei azonban még így is kiütköznek a szövegből – a szó szoros értelmében. A memoár ugyanis már egyszer megjelent, méghozzá éppen harminc éve, 1989-ben. Csakhogy brutálisan cenzúrázva látott napvilágot a Romsics Ignác által sajtó alá rendezett kötet – a rendszerváltás évében…
A mostani kiadást szerkesztő Kovács Attila Zoltán azt a megoldást alkalmazta, hogy minden kommentár nélkül vastagított betűvel visszaemelte a kimetélt szövegrészeket, rehabilitálva az eredeti emlékiratokat meg persze szerzőjüket is. És a mai olvasó csak hüledezik, 1989-ben miért éppen azok a passzusok akadtak fenn a cenzoron – több mint a fele a teljes szövegnek! –, amelyek a mártír grófot még tisztább, még jobb színben tüntették volna fel a történelem ítélőszéke előtt. Meglehet, valójában nincs is min hüledezni…
(Gróf Bethlen Béla: Visszaemlékezéseim. Szépmíves Könyvek, Budapest, 2019, 440 oldal. Ára: 4490 forint)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!