Eltakart kettős kereszt

Csíkszeredában nem sok nyomát találhattuk a Ferenc pápa látogatása kapcsán keltett zavarnak egy héttel az esemény előtt. A virtuális világban terjedt el, hogy az argentin pápával elégedetlenek a pápalátogatás bojkottálására buzdítanak – a határon túliak támogatására is számítva. Erdélyben inkább büszkék az emberek. Nagy megtiszteltetésnek érzik, főként a katolikusok, hogy az összmagyarság legnagyobb ünnepe, a csíksomlyói pünkösdi búcsú előtt fogadhatják a szentatyát. Éppen ma, június 1-jén.

Böjte Csaba és ezer árva gyermek ajándéka a pápának: a Prágai Kisjézus kegyszobor másolata a magyar koronázási ékszerekkel a csíksomlyói kegytemplomban Fotó: Mirkó István

A kegyhely előtt sétálgató ferences testvér régi ismerős, szívesen szóba elegyedik, de a pápalátogatásról nem hajlandó nyilatkozni.

– Nem a barátok szervezik, nem vagyunk illetékesek – mondja elutasítóan. – Meg annyi mindent es írnak összevissza, ami nem úgy van. Megfogadtuk, hogy senkinek se nyilatkozunk. Forduljon a szervezés sajtóosztályához!

– De a kolostor vendégszobái csak megtelnek a jövő héten – erősködöm.

– Az biztos. De nálunk csak a rendi testvérek laknak majd.

A bojkottfelhívásról persze azért a testvér is hallott. Érthetetlennek tartja az egészet.

– Ferenc pápa csak a menekülteket akarja segélleni, de azokat is csak akkor, ha papírjaik vannak. Egyébként a hunok milyen útlevéllel jöttek ide? – mondja, maga is mosolyogva a nyakatekert érven.

Fotó: Mirkó István

Egyik rendtársa négy nappal korábban a szentbeszédben nagyon bátran és alaposan járta körül a témát.

– Sokan mondják: minek kell Ferenc pápának Erdélybe jönnie? Sőt volt ollan román politikustól származó megjegyzés is: biza, ha jön Ferenc pápa, akkor kikiáltják Erdély függetlenségét. Megdöbbentő, hogy magyar oldalról is fölteszik ezeket a kérdéseket. Minek kell Ferenc pápának Erdélybe jönnie? Sőt! Miért kell Somlyó szent hegyét megszentségteleníteni? Hihetetlen jelzőköt használnak. És Budapestről elmondják az észt, hogy a somlyói nyeregben mit hogyan kell csinálni. A közösségi térben így demoralizálják az embereket – hangzott el Antal atya jogos panasza a déli prédikációban. – Hála a jó Istennek, az erdélyi emberek többsége örül, hogy végre eljön Erdélybe Szent Péter utóda – teszi hozzá.

Ha nyilvánosan nem is, de négyszemközti beszélgetések során Ferenc pápa eddigi tevékenységével kapcsolatosan a magyarországi klérus tagjai is meg-megfogalmaznak óvatos kritikát vagy értetlenséget. Ennek következtében az sem biztos, hogy a pápalátogatáshoz a zarándokok szervezését mindenütt a legnagyobb lelkesedéssel végzik.

– Én ugyan nem megyek, nem is szervezek zarándokbuszt – legyintett egy régi plébános barátom, aki a kereszténység szent helyeire már sok ezer embert vezetett. Egy másik, akinek plébániája a határhoz közel fekszik, kétbusznyi zarándokkal indul Csíksomlyóra. Négyszemközt azért ő is megjegyzi: a pápa nem nekünk focizik, inkább figyel Dél-Amerikára, mint Európára. Talán a tanácsadói sem a legjobbak…

Ebben a bonyolult helyzetben nehéz lenne figyelmen kívül hagyni azt, hogy Ferenc pápa az elmúlt hetekben mintha minden korábbinál gyakrabban beszélt volna a migráció kérdéséről. Naponta többször is. Nem sokkal a csíksomlyói látogatás előtt, május 27-én üzenetet küldött a migránsok és menekültek világnapjára. Nem példa nélküli, hogy a Szentszéktől ebből az alkalomból nyilatkozat lásson napvilágot. Az viszont igen, hogy a szentatya a „migránsok korszakának” nevezze a jelen kort, és úgy vélje, harcolni kell a megsegítésüket lehetetlenné tévő globális közömbösséggel szemben. Úgy tűnik, Ferenc pápa szerint a globalizáció a migráció ellensége, és nem éppen fordítva. Igaz – mondja a szentatya –, megengedett a félelem, ha a találkozásra nem vagyunk felkészülve. Hát ez igazán nagy szerencse – vélhetik Erdélyben, kicsit másféle tapasztalattal bírva egy terület meghódításáról. És talán úgy gondolván, hogy az idegenek beözönlésének felemlegetése mégsem tesz bezárttá vagy rasszistává, ahogyan a pápai üzenetben olvasható. Hiszen akkor az elszakított országrészekben lakó magyarok mind bezártak vagy rasszisták.

Bonyolult és erősen átpolitizált a 2019-es pápalátogatás, amelynek már az előzményei is komoly sebeket ejtettek. Húsz évvel korábban II. János Pál csak Bukarestig jutott. Ez volt a harmincadik apostoli út. Az egyházfő maga is érezhette a helyzet fonákságát, hiszen ütköztek a szoros értelemben vett lelkipásztori megfontolások az ökumenikus célokkal.

Fotó: Mirkó István

A keleti egyházszakadás óta 1999-ig még sohasem járt katolikus egyházfő túlnyomóan ortodox országban. Valószínűleg komoly diplomáciai harc zajlott a háttérben, hogy úgy alakuljanak a dolgok: a pápa programjába ne sikerüljön becsempészni az erdélyi katolikus hívek meglátogatását. Ugyanakkor II. János Pál személyes hangú levelet adott át Jakubinyi György gyulafehérvári érseknek, amelyben a körülményekre hivatkozva magyarázta, miért nem találkozhat katolikusokkal. Az ökumenikus célkitűzés Ferenc pápa programjában is meglehetősen hangsúlyos formában van jelen. És ez az a szempont, amelyet a román diplomácia remek érzékkel tud fölhasználni. Klaus Johannis már 2015-ben meghívta a pápát Romániába, állítólag kétszer is megújította az invitációt, méghozzá december elsejét javasolva időpontként. El lehet képzelni, milyen hatást váltott volna ki az erdélyi katolikusokban, ha Róma püspöke 2018-ban Klaus Johannis elnökkel ünnepli Erdély elszakításának századik évfordulóját. Valószínűleg néhány száz évig nem hangzik el a pápa neve erdélyi katolikus templomban…

Szerencsére nem így történt, és ebben bizonnyal nagy szerepe van a gyulafehérvári érsek kiállásának is. 2017 márciusában, a római szerződés hatvanadik évfordulójára rendezett ünnepségen találkozott Ferenc pápa Johannis elnökkel, aki szóban és írásban is megismételte a meghívást. Erre a gyulafehérvári érsekség is közleményben reagált: „A Szentatyát mindig szeretettel várjuk és fogadjuk szülőföldünkön. Ami a jövőbeli látogatását illeti, meg szeretnénk jegyezni, hogy Johannis elnök úr által említett »lehetséges lesz« kitétel valóra váltása Románián múlik.” És szépen felsorolták a katolikus egyház sérelmére elkövetett restitúciós ügyeket, a lopakodó visszaállamosítást…

A Kissomlyó és a Nagysomlyó közötti nyeregben még van tennivaló. Az oltárhoz vezető útnál kisbusznyi rendőr beszélget románul. Bárki fölmehet, de azért szemmel tartják az érdeklődőket. A füvet már gondosan lekaszálták, igaz, az elmúlt hetek esőzései alaposan föláztatták a talajt. Itt is, ott is pocsolya és sár. Egész sereg tücsök zendít rá örömében, amikor végre kisüt a nap. Ha jövő szombatig nem lesz az esőnek sok utánpótlása, biztosan fölszárad a föld, és nem kell majd sárban dagonyázni a szentmisén.

„Irgalmasság” – Rómából érkezett latin nyelvű installáció a csíksomlyói hegynyeregben (lent); a pápai kívánalmak szerint átalakított oltár (fent). Félreértések?
Fotó: Mirkó István

A Makovecz-oltárt jócskán átalakították, a mester valószínűleg forog a sírjában. Az persze természetes, hogy meg kellett nagyobbítani a tetőszerkezetet. Jakubinyi György érsek, aki az előkészületek ellenőrzésére érkezett az oltárhoz, kérdésünkre elmondta, hogy minden terv Rómával egyeztetve készült, és a Szentszék kérésének megfelelően történt meg az átalakítás.

– Egyébként az összhatás kicsit azért más lesz – magyarázza az érsek –, mert a pozdorjalemezeket majd bevonják drapériával. A frissen ácsolt fa jó illata még biztosan érződni fog…

A nyeregbe látogatókat egyébként szemmel láthatólag nem zavarja az új építmény: egymás után jönnek az oltár elé a szelfiző fiatalok.

Amikor hozzáfogtak a Hármashalom-oltár javításához, kisebb botránkozás tört ki. Az ugyan nem okozott fölháborodást, hogy lecserélték a fából készült építmény elkorhadt gerendáit, de amikor munka közben kiderült, hogy a kettős kereszt is javításra szorul, és levették a helyéről, megindult a panaszáradat. Sokan úgy értelmezték, hogy Ferenc pápa látogatásának idejére még a kettős keresztet is el kell tüntetni… Az itt élők, érthető módon, nagyon érzékenyek, ezért az ilyen félreértések igencsak jellemzők.

De akármilyen is az oltár képét megváltoztató, a kettős keresztet és a hármas halmot részben eltakaró tetőszerkezet, arról nincs szó, hogy végleges maradna. Ez csak alkalmi módosítás: amint az építész, Bogos Ernő elmondta, engedélyt is csak három hónapra kapott, aggodalomra nincs ok, el fogják bontani. Úgy látszik, Ferenc pápa stábja szereti kézben tartani a dolgokat, mert nemcsak az oltárral és a tetőszerkezettel kapcsolatosan intézkedtek, hanem még a köszöntők szövegeit is bekérették. Ki tudja, ez a köztársasági elnökökre is vonatkozik-e, akikből kettő is jelen lesz szombaton: Áder János és az egyébként evangélikus szász meghívó, Klaus Johannis.

A pápalátogatás szervezői azért elégedettek lehetnek, mert már csak néhány internetkábel lefektetésével bajlódnak. Hétfőn végre helyére került a pápai vizit emlékére állított hatalmas székely kapu teteje is. A kábelszerelő fiatal munkás is nyugodt: egy hónapja kint tevékenykedik a nyeregben, és elmondása szerint már csak egyetlen aknát kell lehegesztenie. Aztán hátralesz még a kordonok és a mobil vécék kihelyezése, helyenként még kicsit egyengetni kell a talajt, és minden készen áll.

Hatalmas, összehangolt szervező munka lehetett felkészülni a pápalátogatásra. Hétről hétre rendszeresen hírt adtak az előkészületekről, és a rendezők mintha mindenre gondoltak volna. Olvasni lehetett, hogy még ingyenes szállást is biztosítanak Sepsiszentgyörgyön, de gondjuk volt az egészségügyi ellátás megszervezésére is. Önkéntesek sokasága ment el vért adni – minden lehetőségre felkészülve.

A Salvator-kápolna közelében kedves szeredai házaspár hat unokáját türelmesen terelgetve nézi a készülődést.

– Itt leszünk szombaton, ha Isten segél – mondja a férfi. Nagyon büszkék arra, hogy Somlyóra látogat a pápa. – Ilyen még nem volt, és most az egész világ a székelyekre fog figyelni.

Arról semmit se tudnak, hogy Budapesten valakik nem akarják, hogy sokan vegyenek részt a pápai misén.

– Azt viszont rebesgetik errefelé – mondja a férfi –, hogy a csángókat nem akarják Somlyóra engedni. Lebeszélik őket az útról román papjaik, mert akkor nem lesznek elegen Jászvásáron.

A pápa ugyanis Somlyóról Jászvásárba utazik helikopteren, ahol viszont nem misézni fog, hanem a kultúrpalota előtt fiatalokkal és családokkal találkozik. De hogy a csángók – akik számára egyébként a jászvásári püspökség csak idén januárban engedélyezte a magyar misézést –meggyőzhetők-e a maradásról, erősen kérdéses. És nehéz kitalálni azt is, mi jobb: ha szülőföldjükön találkoznak a szentatyával, ráirányítva a figyelmet nem könnyű helyzetükre, vagy ha Csíksomlyón, a sokféle határral szétszabdalt magyarság legszentebb helyén.

Este a szemerkélő langyos május végi esőben negyven-ötven ember siet a kegytemplom előesti énekes miséjére. Gyülekezés alatt sokan térdelnek le néhány percre a kegyszobor elé. Egy héttel Ferenc pápa érkezése előtt szinte kitapintható a nagy történelmi pillanat előtti várakozás feszültsége. A ferences atyák a pápa hangját akarják erősíteni. A szentmise végén, a májusi Szűz Máriát köszöntő ének után felhangzik a gyulafehérvári érsek imája: „Szentlelked kísérje találkozásunkat, hogy megerősítsen őseink hitében és erényeiben, bátorítson a kitartó reményben, megújítson az isteni és felebaráti szeretetben. Csíksomlyói Segítő Szűz Mária, könyörögj érettünk! Ámen.”