Bérgyilkosok

A balotaszállási nem az első most nyáron történt, pontosabban nyilvánosságra került állatkínzási ügy, mivel az állatok kínzása, elpusztítása csak ritkán zajlik nagyközönség előtt. A felesleges szaporulatot, kutya- és macskakölyköket vidéken mindig is szokásban volt zsákba tenni, és meszesvödörbe vagy vízbe fojtani. A városi ember pedig az erdőben az autójából hajítja ki őket. A falusi emberek többségének a szemében a kutya, macska nem házi kedvenc, hanem haszonállat. Őriz, valamint egeret, patkányt fog. Ha felesleg keletkezik belőle, vagy ha megszegi a szabályokat, például megfojtja a csirkét, szükségtelenné válik. A falusi ember talán még ma is csodálkozik a városin, aki a kutyát, macskát beviszi a lakásba, a kanapéján altatja, valamint azon is, hogy valaki az életét az állatmentésnek szenteli.

Néhány hír e nyárról: Dencsházán egy nő bérgyilkost fogadott Léna nevű kutyája elpusztítására. Egy tarnaörsi férfi fejszével ütötte le a kutyáját, kötelet csomózott rá, és a közeli lakatlan telken ismerőseivel halálra verte. Hasonlóan végzett egy másik ebbel is. Egy pócsmegyeri lovastanyán elhanyagolt, csontsovány lovakat fotóztak, az egyik gyenge és beteg állat már állni sem tudott, ezért a gazdája, akit végül bilincsben vitték el, a testénél felkötötte. Siófokon a magát kutyabarátként hirdető panzióban a vállalkozás egyik tulajdonosa vascsővel verte agyon egy vendég kutyáját.

Antal Gábor pszichológus egyik előadásában arra kereste a választ: fel lehet-e menteni az állatkínzókat? A szakember szerint személyiségük alakulásában befolyásoló hatása van a rossz szociális és családi háttérnek, és szerepet játszik benne a viselkedésszabályozás deficitje, amelyik normál esetben meggátolja a bűncselekmény elkövetését. Megállít, mielőtt másokat bántanánk. Kiváltója lehet, hogy valaki belső feszültségét külső tárgyon vezeti le, legyen az ember vagy állat. Az elkövetők jelentős része antiszociális személyiségzavarral is küszködik, jellemző rájuk az empátia hiánya, és azonnali vágykielégítésre törekszenek. Az antiszociális személyiségzavarban szenvedők gyakran már ifjúkorukban bántalmaznak állatokat. Nem hirtelen felindulásból cselekszenek, és ebben nem is látnak problémát. Antal szerint senkit sem lehet felmenteni, aki tudatosan, szisztematikusan követ el valamit, és a tettének elkövetésekor beszámítható.

A probléma tehát sokrétű. Közismert, hogy az állatkínzás lehet az emberkínzás, gyilkosság előszobája, de nem lesz minden állatkínzóból gyilkos. Eltúlzott-e a közharag elől bujdosni kényszerülő balotaszállási asszony ellen gerjesztett indulat? Mennyit ér egy elpusztított kutya? A napokban a balotaszállási tanya előtt tiltakozó társaság közleményében ez is olvasható: „Türelemmel kivárjuk, míg ez a véglény hazamegy. Mert valamikor biztosan vissza fog térni. És mi arról biztosan tudni fogunk. Innen üzenjük ennek az embernek nem nevezhető nyomorultnak, nem adjuk fel, nem felejtünk!!! Bele fogunk nézni a könyörtelen gyilkos szemedbe! Egy ország dühödt lakosságával kell szembenézned majd!” Mindez fenyegetően és főleg uszítóan hangzik. A továbbiakban a tiltakozók arról értekeznek, hogy a „biztos urak”, vagyis a rendőrök, akik nem engedték a csoportot belépni a tanyára, jobban tennék, ha inkább ott vigyáznának, ahol betörés, erőszak, lopás történik, ahol gyerekeket és nőket bántalmaznak.

Törvénymódosítást sürgető civilek tüntetése az Országház előtti Kossuth Lajos téren 2016. február 20-án. A részvét korlátai
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A tiltakozás a virtuális közösségi lét egyik jól fejlett formája. Otthonról petíciót aláírni, ítélkezni a világ legveszélytelenebb és legkényelmesebb cselekedete. A kivonulás, felvonulás, vagyis a fizikai jelenlét a fotelforradalmak korában már erős indulatot jelez. De vajon miért nem tapasztalunk még csak hasonló felbolydulást sem, amikor nem kutyák és lovak, hanem emberek halála miatt lehetne demonstrálni?

Csak néhány eset: két fiatalember 2017-ben kirabolt és bántalmazott egy idős asszonyt tatabányai házában, aki belehalt a sérüléseibe. Három férfi és két nő a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Nyéstán tört be egy 87 éves asszonyhoz, aki korábban az egyiküknek többször adott pénzt. Rárúgták az ajtót, az ágyában vascsővel, ököllel agyonverték. A szakértők szerint az idős ember az átlagost jóval meghaladó testi és lelki gyötrelmet szenvedett. A zsákmány pár tízezer forint volt.

Egy férfi a Pest megyei Zsámbokon szintén vascsővel végzett 2017-ben egy magatehetetlen 88 éves nővel, majd meggyújtotta az ágyneműjét. Egy 80 éves asszonyt göncruszkai otthonában vertek agyon százezer forint értékű tévéért és néhány arany ékszerért. Egy 42 éves férfi 2017 áprilisában betört egy nyírturai házba, az ott élő 84 éves asszonyt széklábbal ütötte, majd késsel 44-szer megszúrta. Egy vadásztőrt és ezer forint készpénzt vitt magával. Az áldozat a helyszínen meghalt. Megkötözte, majd az életbiztosításáért verte agyon 43 éves gyilkosa 2018-ban Dabason azt az idős nőt, aki legjobb barátja édesanyja volt. És végül: idén húsvétkor részegen megerőszakolta, majd agyonverte mozgáskorlátozott szomszédasszonyát egy nógrádi férfi.

Tehát ezekben az esetekben miért nem vonult senki a gyilkosok háza elé? Felelet lehet rá: a rendőrség és bíróság úgyis teszi a dolgát, a tetteseket elfogják, elítélik. Mi dolgunk nekünk ezzel? Ám mégis csak figyelemre méltó, hogy ezek a brutális és oktalan gyilkosságok, leszámítva Szögi Lajos tanár sok évvel ezelőtti nyílt utcán történt agyonverését, többnyire még csak indulatokat sem keltenek, és főleg nem érik el azoknak az ingerküszöbét, akik egy kivágott fa vagy egy agyonvert kutya miatt az utcára vonulnak. Csak nem az az oka, hogy kockázatmentesebb fákat ölelgetni, kutyagyilkosok ellen tüntetni, mint azok ellen, akik magatehetetlen öregasszonyokat vernek agyon széklábbal, ököllel, baltával? Képmutatás, közömbösség vagy szimpla gyávaság? Pedig az áldozatok nem egyenlő eséllyel megvívott kocsmai verekedések szereplői, hanem éppen annyira kiszolgáltatottak, mint az autó mögé kötött kutya.

És végül álljon itt egy olyan internetes bejegyzés, amelyik közelebb vihet annak megértéséhez, mennyire képmutató a társadalom, amelyben élünk. A bejegyzés szerzője Dörök Vanda*: a kutyáját kocsi után kötő nő miatt internetes aláírásgyűjtést szerveznek az emberek, írja, a mopszokat meg viszik, mint a cukrot. Pedig a genetikai állatkínzás, azaz a túltenyésztett divatkutyák szaporítása, vásárlása csak egy fokkal jobb, mint az aktív állatkínzás. Egész életükben szenvedő, megnyomorított kutyafajtákat tenyésztettek ki, életerős és intelligens fajtákból groteszk kinézetű díszkutyákat csináltak. Az eredetileg tömpe orrú kutyákat mára annyira nyomott orrúvá tenyésztették, hogy képtelenek a rendes légzésre. Nem édesen szuszognak, hanem fuldokolnak. Az angol buldog a tenyésztők miatt csak császármetszéssel képes világra hozni utódait. Mindezt pénzért. Ha valaki valóban szereti az állatot, ne vásároljon divatkutyát, ha pedig ultra állatvédő, fogadjon örökbe menhelyről! Lehet, hogy nem lesz könnyű vele, de legalább hálás lesz az életéért.

Itt tartunk most.

*(Dörök Vanda írása a she.hu-n jelent meg).