A mozi kifejezést Heltai Jenő az 1907-ben írt Dal a moziról című kupléjában használta először: „S mert a Berta nagy liba, / Hát elment a mozi-mozi-mozi-moziba.” A szó hamar meghonosodott, és kiszorította a hosszú mozgófényképszínház kifejezést. Budapest első mozija, az Ikonográf 1896-tól az Andrássy út 41. szám alatt működött. A következő évtizedekben több száz helyen tartottak filmvetítéseket: a sátoros mozikon kívül kávéházakban, később külön a vetítés céljára kialakított helyiségekben. Az 1978-as Budapesti mozitérkép még 85 működő filmszínházat említ.
Néhány évvel később megkezdődött a nézőszám csökkenése, mert a mozik egyeduralmát eltörölte a tévé, a videó, később a DVD és az internet.
Leeresztett lepedő
A Jászai Mari tértől nem messze, a Cirko-Gejzír mozi előtt várakozom. A Cirkót a kilencvenes években a mindenkori mozista alapvető vágya hívta életre: kellett egy hely, ahol cool- és kultfilmeket lehetett nézni. A Cirkóba én is jártam, de nem ide, hanem még a VIII. kerületbe, ahol a Lőrinc pap téren az 1993-ban bezárt Ego-centrum nevű szórakozóhely pincehelyiségéből alakították ki a mozit Balassa Péter vezetésével. 1998-ban költöztek az V. kerületbe, a Balassi Bálint utcába. A Cirko-Gejzir mindig is híres volt arról, hogy társadalmilag vitatott témáknak is teret engedett és enged.
Miközben a két lelkes kutatóval, Vékás Magdolnával és Ruprecht Károllyal átsétálunk a Szent István körútra, elmesélik, hogy a múlt században a kávéházak szolgáltatásaihoz hozzátartoztak a szavaló- és dalestek, a kabaré jellegű műsorszámok, majd a mozgófénykép-vetítések.
A kávéház közepén leeresztettek egy lepedőt. Senkinek nem kellett átülnie, a közönség mindkét oldalról élvezhette a filmet, mert a lepedőn átlátszott a pergőkép. A későbbiekben sok kávéház alakult át állandó mozivá. 1899-ben a Dob utca 31.-ben, a Kohn-féle kávéházban Engel Miksa is mutatott be mozgóképeket a vendégek nagy örömére. Egy nap besétált hozzájuk Ungerleider Mór, a Velence kávéház tulajdonosa, és gépestül átcsábította a kávéházába a férfit, aki azontúl nála vetített. Onnan nem messze, a Rákóczi út 22.-ben működött özvegy Fényes Adolfné Fortuna mozgója. Itthon ő volt az első, aki mozihálózatot épített ki. Több helyen, például a Városligetben és Újpesten is nyitott mozgókat, s mindegyiket Fortunának nevezte.