Nem volt kegyelem

Vádalkut kötött a Turócszentmártoni Járási Ügyészség ügyészével tizenhat gyilkosság ügyében a hírhedt besztercebányai szlovák maffiavezér, Mikuláš Černák, akinek segítségével már több, sokáig felderíthetetlennek hitt emberölést is sikerült megoldani. Az alku tényéről Martin Kováč járási ügyész tájékoztatta decemberben a szlovák sajtót. Ez az egyezség a helyi alvilág egyik első számú vezetőjével példátlan a szlovák kriminalisztika történetében.

Szabó Tamás, az egyik feltételezett elkövető

A Holub elleni első gyilkossági kísérletet egy benzinkúton követték el. A bérgyilkos nem volt más, mint a Magyarországon és Szlovákiában is életfogytiglanra ítélt Jozef Roháč, aki egy motorról rá is lőtt Holubra, de nem járt sikerrel. Két nappal később Černák találkozóra csalta ellenlábasát a pozsonyi Danube Hotelbe. A megbeszélésre betoppant az álarcot viselő Roháč, aki tüzet nyitott: megölte Holub testőrét, Štefan Fabiánt. Az elmenekülő, ám súlyosan megsebesített Holubot a pozsonyi Ladislav Dérer­ kórházban kezelték, de a sorsát nem kerülhette el. Az intenzív osztályon feküdt, amikor Roháč 1997. október 5-én egy létra segítségével felmászott a kórház felső emeletéhez, és az ablakon keresztül lőtte agyon a kassai férfit.

A Černák-féle csoport tevékenysége 1997 végén fejeződött be, amikor Černák és Kán rendőrkézre került. Černák életfogytiglani szabadságvesztését tölti, ám az alkunak köszönhetően 2023-ban szabadlábra kerülhet. A férfi csaknem húsz évig hallgatott, de a börtön alaposan megtörte, és pár éve elkezdett beszélni az általa ismert gyilkosságokról, melyeknek egy része a vádalku tárgyát képezi. A maffiózó 2015-ben könyvet is írt, melyben kitálalt a szlovák maffia sötét titkairól, valamint lerántotta a leplet országa történetének egyik legsötétebb emberöléséről, Róbert Remiáš rendőrtiszt meggyilkolásáról is. A fiatal rendőrt több mint húsz évvel ezelőtt saját autójában robbantották fel. Az eddig még nem bizonyított gyanú szerint a fiatal egyenruhás likvidálására az akkori titkosszolgálat vezetője, Ivan Lexa politikai okokból adott utasítást, mert Remiáš túl sokat tudott a volt szlovák államfő fiának, ifjabb Michal Kováčnak az 1995-ös elrablásáról. Az emberrablást Lexával és Vladimír Mečiar volt szlovák miniszterelnökkel hozták összefüggésbe.

Miroslav Marček, a másik feltételezett elkövető

Remiáš ügyében sokáig nem történt előrelépés, ám néhány évvel ezelőtt újra elkezdték vizsgálni az 1996 áprilisában történt merényletet, mivel az ottani nyomozó hatóság olyan adatok birtokába jutott, melyeknek köszönhetően esély nyílt arra, hogy a cselekmény felbujtói és elkövetői rács mögé kerüljenek.

A szlovák rendőrség a helyi sajtónak csupán annyit árult el, hogy a rendőrgyilkosság aktáját nemcsak Černák elmondásaira támaszkodva porolták le, akinek egyébként egyik, szintén börtönben ülő, fentebb már említett embere, Miloš Kaštan is beszélni kezdett a rendőrgyilkosságról, de a vád szempontjából kulcsfontosságú tanúvallomást tett a négy halálos áldozatot követelő magyarországi leszámolás, az Aranykéz utcai robbantás ügyé­ben is. Kaštan a magyar leszámolás vonatkozásában úgy vallott, hogy 1998 áprilisában jelen volt egy olyan találkozón, ahol az azóta már a merénylet felbujtójaként elítélt Portik Tamás és a végrehajtó, Jozef Roháč az olajügyek koronatanújának, Boros Tamásnak a likvidálásáról tárgyalt. Kaštan szerint Portik sürgette Roháčot, hogy minél hamarabb végezzen a számára sok kellemetlenséget okozó Borossal.

Alena Zsuzsová, a feltételezett közvetítő

Mikuláš Černák és Kaštan emellett együtt ül a vádlottak padján Pavol Rusko egykori szlovák gazdasági miniszterrel, a Markíza Tv egykori igazgatójával, aki az alvilági vezér szerint 20-40 milliót szánt volt üzlettársa, Sylvia Volzová likvidálására. A bűncselekményt végül azért nem tudták végrehajtani, mert Černákot letartóztatták, így a vád ellenük emberölés előkészülete. A merénylet megtervezésében az ügyészek szerint részt vett Róbert Lališ, a Sýkora-klán vezére is. Černák már az első tárgyaláson bűnösnek vallotta magát, és elmondta, Miloš Kaštantól 1997 őszén értesült arról, hogy Rusko találkozni szeretne vele. Állítása szerint akkor hallotta először Sylvia Volzová nevét, akivel a Markíza akkori társtulajdonosának valamilyen konfliktusa volt, és azt szerette volna, hogy Černákék a „saját módszerükkel oldják meg a problémáját”.

Az egykor rettegett maffiózó vallomásában állította, Rusko azt akarta, „nyom nélkül tűnjön el a nő”, amibe ők a nagy összegű vérdíj miatt belementek. Az üzletasszony megfigyeléséről és likvidálásáról Róbert Lališsal is egyeztetnie kellett, mivel Pozsony a Sýkora-klán hatáskörébe tartozott – állította Černák, hozzátéve, hogy korábban azért nem beszélt a bűncselekményről, mert nem akart politikai ügyekbe keveredni. Állítása szerint 2017 nyarán látogatta őt meg a börtönben egy különleges nyomozócsoport, és arról érdeklődtek, milyen szálak fűzték a szervezett bűnözést a 90-es években a politikához.