Az Ausztráliánál kétszer nagyobb kiterjedésű Antarktisz hideg, szeles és száraz. Az éves átlaghőmérséklet a kontinens partjainál mínusz tíz Celsius-fok, a belső régiókban mínusz hatvan Celsius-fok. Ezen a hideg, szeles és száraz kontinensen – ahol hamarosan véget ér a nyár – néhány napja plusz húsz Celsius-foknál magasabb hőmérsékletet mértek. Az idei év február 9-éje bizonnyal bevonul az antarktiszi hőmérsékleti rekordokat összegző kötetbe. Az időjárási feljegyzések kezdete óta ugyanis először mértek húsz Celsius-fok fölötti hőmérsékletet. A Seymour-szigeten jegyzett 20,75 Celsius-fokot regisztráló brazil kutatók „hihetetlennek és abnormálisnak” nevezték a hőmérőn látott értéket. Valóban hihetetlen és abnormális, hiszen ez majdnem egy Celsius-fokkal magasabb az előző, 19,8 Celsius-fokos rekordnál, amelyet 1982-ben mértek. „Látjuk a melegedés trendjét sok ellenőrző állomásunkon, de ilyet még soha nem tapasztaltunk” – hüledezett Carlos Schaefer kutató. Az évszázad első évtizedében lehűlést tapasztaltak, de azóta arrafelé is meredeken emelkedik a hőmérséklet.
A kutatóállomások dolgozói vékonyabb kabátot vettek, mondhatnánk, de mi ebben a szenzáció? Az elmúlt években megszokhattuk, hogy hőmérsékleti rekordok dőlnek meg a világ különböző pontjain. Az idei január szintén rekordot hozott: az időjárási feljegyzések 141 évvel ezelőtti kezdete óta soha nem volt olyan meleg a január, mint 2020-ban az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal adatai szerint. A globális föld- és tengerfelszíni hőmérséklet 1,14 Celsius-fokkal volt melegebb a XX. század átlagánál, és 0,04 Celsius-fokkal meghaladta a 2016-ban mért eddig rekordmagas januári átlaghőmérsékletet. A meleg január kedvezően hat a gázszámlánkra, de sokunkban felsejlik, hogy néhány évtizeddel ezelőtt ez a hónap a hólapátolásról, a szánkózásról szólt, idén az ország kevés pontján volt fehér a táj.
Mivel nincsenek, a magyar gleccserekre nem hat a melegedő klíma. Az Antarktiszon azonban alapvetően más a helyzet.
A déli kontinensen hosszú idő alatt összeállt jégtömb a világ édesvizének 90 százalékát tartalmazza. Ha az összes oda betárazott víz elolvadna, mintegy hatvan méterrel emelné meg a tengerek és az óceánok szintjét. Azt senki sem tudja, hogy a melegedő klíma valaha eltünteti-e az összes jeget, de az biztos, hogy az Antarktiszi-félsziget nyugati partja mentén fekvő gleccserek 87 százalékának csökkent a kiterjedése az elmúlt ötven évben, a többség olvadása az utóbbi 12 évben gyorsult. Egy nemzetközi kutatócsoport új tanulmánya szerint az évszázad végéig csupán az innen leolvadó jég – a legrosszabb forgatókönyv teljesülése esetén – 58 centiméterrel növelheti a vízszintet. (Az elmúlt száz évben a vízszint mintegy 19 centiméterrel emelkedett.) A változás a horvátországi Hvar sziget egyik mólóján kitűnően látszik. Száz évvel ezelőtt a lejárót Ferenc József számára építették, hogy az uralkodó száraz lábbal megközelíthesse a tengert. Építésekor a lépcső legalsó fokát mosta a tenger, ma a víz a harmadik lépcsőfokig ér.
