Vajon merre járhatnak most a metoo-harcosok? Miért nem védik meg Eszenyit? Mert most nehéz mit mondani? Az úgy nem ér. Jóban-rosszban. És akármilyen messzinek is látszik egymástól az Eszenyi-ügy és a koronavírus, mégiscsak nagyon közel vannak. Mindkettő arról beszél, hogy nincs az a technikai fejlődés, nincs az az agresszív ideológia, amellyel az ember természetét át lehetne formálni. Az emberek most kocsiszám tolják haza az ételt, mert a legfontosabb az én. Az alapösztön működésbe lép. Ülnek otthon az anyák, mint egykor régen, és agressziókutatók adnak nekik tanácsot, hogyan kezeljék a karanténban a gyereket. Pedig egyszerű: odamegyünk hozzá, bemutatkozunk. Mi vagyunk a szüleid. A gyerek is bemutatkozik, én vagyok a gyereketek. Mi lenne, ha csinálnánk valamit közösen? Például mesét olvasok neked, aztán kirakunk egy puzzle-t, vagy csak beszélgetünk. És kérdezz nyugodtan, ha elakadsz a digitális órán. Legalább most nem mondhatod, hogy nem volt semmi az iskolában.
Először furcsa lesz, de aztán talán elkezdenek működni az ösztönök. Reménykedjünk.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!