Az első tojás – Mekkora lehet egy dínótojás?

Amikor megérkezett a hír, hogy megtalálták az első hazai dinoszaurusztojást, azt hihette az ember, hogy görögdinnye nagyságú maradványt mutatnak be a hazai paleontológusok – a filmekben legalább ekkorák a dínótojások. Lehet, hogy egyszer ilyen is előkerül – addig is a varjútojás méretű leletnek örüljünk!

A jelentéktelennek látszó lelet valójában őslénytani szenzáció. Fotó: Teknős Miklós

Az ezredfordulóig gyakorlatilag nem ismertünk gazdag kontinentális gerinceslelőhelyet a mai Magyarország területén. 2000 tavaszán Iharkút közelében, hatalmas külfejtés mintegy hatvan méter vastag rétegsorában, a talajszinttől hét méter mélyen kerültek elő az első gerincesmaradványok. Erről a lelőhelyről származnak többek között Magyarország első dinoszaurusztest-fosszíliái – az akkor még egyetemista Ősi Attila látott fantáziát a területben, és kezdte el szisztematikus feltárását. (Az egykori hallgatóból az MTA Lendület program kutatója lett, jelenleg pedig az ELTE Őslénytani Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára.) Az egyik ott előkerült különleges lelet a Hungarosaurus nevet kapta – ez az őshüllő négy lábon járó, páncélos növényevő volt.

Az elmúlt két évtizedben a lelőhelyre számos expedíció indult, aminek köszönhetően több összefüggő csontvázra és több ezer különálló fosszíliára bukkantak, például egy pulyka méretű és egy körülbelül négyméteres, két lábon járó, ragadozó Theropoda dinoszaurusz fogaira. Iharkúton tavaly előkerült az eddigi legteljesebb páncélosdinoszaurusz-koponya, amivel közelebb kerültünk a hazai páncélos dinoszauruszok rendszertani helyének pontosabb megismeréséhez.

Villány határában már 2012 óta ásnak az ELTE dinoszauruszkutató csoport munkatársai. Ezen a vidéken közel 230 millió éves tengeri üledékes kőzetek tárulnak fel, amelyekből már több mint száz évvel ezelőtt is előkerültek gerinces állatok maradványai, de részletesen soha senki nem foglalkozott velük. A legtöbb maradvány tengeri állatoktól származik, köztük gyakoriak a porcos halak fogai, csontjai, illetve olyan tengeri hüllők csontjai, mint a hosszú nyakú, hegyes fogú ragadozó Nothosauriák és a törőfogú, páncélozott Placodontiák. Az utóbbi időben olyan 20-25 centiméteres nyaki csigolyák, illetve fogak kerültek elő, amelyek arra utalnak, hogy az Európa és Kína hasonló korú rétegeiből ismert hosszú nyakú Tanystropheus az egykori Villány területén is élt. A legnagyobb csigolyák méretei alapján a villányi Tanystropheus nyaka elérhette a kétméteres hosszt, teljes testhossza pedig akár az öt métert is.

Fotó: Teknős Miklós

A legújabb eredmény: sikerült azonosítani az első magyar dinoszaurusztojást! Öt évvel ezelőtt egy főként magyar kutatókból álló csoport hozzálátott az iharkúti gerinceslelőhelyről származó több ezer fosszilis tojáshéjtöredék vizsgálatához. A 2017-ben publikált tanulmányban Prondvai Edina és munkatársai felvetették, hogy a tojáshéjleletek nagy többségét adó héjtípus – amelyhez hasonló héjtöredékek Európa egyéb lelőhelyeiről is előkerültek – kis termetű ragadozó dinoszauruszoktól, úgynevezett maniraptoráktól származott. A tanulmány szembeszállt az akkoriban széles körben elfogadott nézettel, miszerint az ilyen típusú tojáshéjak kihalt, gekkószerű gyíkokhoz tartoztak – nem is jöhetett le a felvetés nívós lapban. De mégis megjelent, s a tanulmány miatt egy dél-koreai kutatócsoport felkereste a magyarokat, hogy további vizsgálatoknak vethessék alá az iharkúti tojáshéjakat azzal a meggyőződéssel, hogy azok nem a dinoszauruszok, hanem a mai gekkók tojáshéjának szerkezetével mutatnak majd hasonlóságot. Már az első eredmények igazolták a magyar kutatók felvetését. Közben a leletek között egy pár centiméter hosszú, rendkívül töredékes, ovális alakú, különös felületű valamit találtak.

– Ezzel a jelentéktelennek tűnő lelettel nem mást tartunk a kezünkben, mint az első Magyarországról előkerült fosszilis dinoszaurusztojást – emlékezett vissza a napokban tartott bemutatón a kutatónő. A részleges tojásban sajnos nincsenek embrionális csontmaradványok, a belsejét üledékes kőzet alkotja, így csak a felületén tapadó, repedezett héjmaradványok igazolják az eredetét. Hogy miféle lény rakhatta ezt a tojást? Varjúnál nagyobb, csirkénél kisebb, tollas, madárszerű ragadozó dinoszaurusz…

Az első magyar dinoszaurusztojás a Magyar Természettudományi Múzeum állandó kiállításának részeként lesz megtekinthető.