Legyen szerény, kedves kis Miss. A szépség titokzatos hatalom. Én láttam Franciaország legszebb nőjét, Miss France-ot, valami Ágnes volt, lássa, már el is feledtem a nevét. A Folies Bergére-ben ugrált, az első sor bal szélén. A programmon olvastam, hogy ő Miss Ágnes, a legszebb leány Franciaországban. Úgy sajnáltam, a programmal legyeztem magam.
Maga a fejecskéjét, amin a szájat állítólag tegnap ruzsozta be először, azzal a tudattal hajtja le, hogy valami sikerül Magán keresztül a nagy Szobrásznak, aki Magyarországon gyúrja a modelleket. Hogy Maga a chef d’oeuvre, akiben elgondolás és kivitel tökéletesen egyeznek. Engedje meg, hogy gyorsan megtanítsam valamire.
Maga nem szebb, mint minden leány, aki szembe jön Magával az utcán. Maga nem szebb, mint az a kolléganője, akit Maga csúnyának tart. Maga nem szebb, mint… na, Maga már tudja. Szóval, Maga nem szebb és nem csúnyább, mint akármelyik leányka itt Magyarországon.
Nem akarom én Magát csüggeszteni: nézzen a tükrébe…
S még csak vigasztalni se akarom a többit, aki a versenyből kibukott. Csak azt szeretném, ha halványan megsejtené, mielőtt elmegy arra a viadalra Hollywoodba, ahol missek és istennők mérik majd össze fegyvereiket, hogy az társasjáték, nem ítélet, hogy Maga nem szép, hanem tetszik, ahogy a többi nem csúnya, hanem annak, akinek Maga tetszik, nem tetszenek.
Juliska vagy Böske mindig csak annyira szép, amennyire Jancsinak, illetve Maurice-nak tetszik. Én szerelmes voltam már egy kancsal nőbe is, aki orrhangon beszélt.
(Márai Sándor: Szépségverseny, Ujság, 1929. január 8.)
*
A Baross-térről behallatszik sok ezernyi ember türelmetlen zajongása. Program volt, nincs. Kordon szintén. Újságírók mentik ki valahogy Miss Európát a pályaudvar elé, ahol óriási négyszögben, rendőrök sorfala mögött egekig ható hatalmas éljenbe robban ki Budapest népének szívet bizsergető, impozáns Isten hozott!-ja.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!