A whiskykkel pedig rövid utazást tett a társaság a Skót-Felföldre. Egy Aberlour, alig tízéves single malt azért megváltoztatja a világlátást. Speyside szülötte ez az ital, ami ugye a hat skóciai whiskyrégió legnagyobbika. Kóstoltak még egy Bowmore-t, ami a második legnagyobb régió, Islay terméke. Barátságossá teszik a világot az ilyesféle single maltok, különösképpen, ha fudge-ot, vagyis vajkaramellát majszol hozzá az ember, azután pedig odakint a teraszon elpöfékel egy szivart is, méghozzá úgy, hogy az asszony kivételesen engedélyt is adott rá.
S amikor úgy gondolnád, hogy nehéz lenne fokozni a gyönyörűségeket, akkor belecsordul a metszett kristálypohárba egy alig húszesztendős Ararat konyak.
Na már most az a helyzet, hogy általában a francia konyakot szokták konyakszámba venni a világon, illetve 1979-ben a Kispostás presszóban, a Moszkva téri posta oldalában, este 11 óra 39 perckor, 21 perccel zárás előtt, amikor a szegény gimnazista fiú (Rezeda Kázmér az is volt valamikor) a vécében összeszámolta a nála lévő maradék pénzt, és megkérdezte aztán a nála legalább tíz évvel idősebb hölgyet, hogy mit iszik, akkor „egy konyakot” volt a válasz, mire a pincérlány kihozott egy Lánchíd brandyt, ami a Kádár-rendszer válasza volt a kapitalista elnyomásra.
Rezeda Kázmér nem is ivott konyakot egészen addig az adventi vacsoráig. De akkor Oborzil erősködött, hogy ezt az Araratot kóstolja meg, mert meg kell kóstolni.
Hát megkóstolta.
Kérem tisztelettel, azt kell mondjuk, hogy egy húszéves Ararat a világ legelső keresztény államának, vagyis az örményeknek válasza a nehéz sorsra és a rettenetes históriára. Ebből az italból kellett legyen Noé bárkájában, s amikor földet ért az Ararát hegyén, biztosan kortyolt belőle.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!