Vándorlás a napúton

Csontváry Kosztka Tivadar Hídon átvonuló társaság című festménye is megtekinthető a Virág Judit Galériában, ahol egyszerre négy kiállítás látogatható július 30-ig.

A ritkán látható festmény szimbolikáját sokan próbálták megfejteni. Forrás: Virág Judit Galéria

Magát a napút festőjének nevezte. Festészete besorolhatatlan, mégsem eklektikus. Németh Lajos művészettörténész szerint Csontváry Kosztka Tivadar „egyéniségének és művészetének hallatlan szuggesztivitása mindent a saját képére formált. Végletes pólusok simultak egybe művészetében.” Csontváry 1880 októberé­ben a Tátrában dolgozott, az iglói gyógyszertárban. Önéletrajzában megemlékezik egy meleg őszi délutánról, amikor leült a patika ajtaja elé pihenni: „Hajnalban nap-nap után a lángoló Kárpátokat figyelem, s egy délután csendesen bóbiskoló tinós-szekeren megakad a szemem. Egy kifejezhetetlen mozdulat kezembe adja a rajzónt, s egy vénypapírra kezdem rajzolni a motívumot. A principálisom nesztelenül hátul sompolyog, s a rajz elkészültével a vállamra ütött. »Mit csinál: hisz maga festőnek született.« Meglepődve álltunk, egymásra néztünk, s csak akkor eszméltem, mikor magam is az eredményt láttam, hogy velem valami különös eset történt, amely kifejezhetetlen boldog érzésben nyilvánult meg.”

Főnöke távoztával Csontváry kilépett az utcára: „s ahogy a rajzban gyönyörködöm, egy háromszögletű kis fekete magot pillantok meg a bal kezemben, mely figyelmemet lekötötte. E lekötöttségben fejem fölött hátulról hallom: Te leszel a világ legnagyobb napút festője, nagyobb Raffaelnél…” Hallucináció? Csontváry isteni kinyilatkoztatásként élte meg. Elhívásnak. És megkezdődött a vándorlás, amelynek a végén ott ragyog a világító sárga, a lángoló piros, a fájdalmas rózsaszín és borzongató kék a napút festőjének a képein.

A ritkán látható festmény szimbolikáját sokan próbálták megfejteni Forrás: Virág Judit Galéria

Csontváry Kosztka Tivadar művei ritkán bukkannak fel a műkereskedelemben. A Hídon átvonuló társaság című festménye – amíg vevőre talál – július 30-ig megtekinthető a Virág Judit Galéria kiállításán, többek közt egy Rippl-Rónai társaságában. A ritkán látható festmény szimbolikáját sokan próbálták már megfejteni, mi Jankovics Marcell értelmezésével azonosulunk legszívesebben. A május végén elhunyt rajzfilmrendező, kultúrtörténész elemzésében felidézi Csontváry monográfusának, Németh Lajosnak a meghökkenését a kép láttán, Pap Gábor értelmezését, aki a Tejútrendszert látja meg a műben, és Molnár V. József reflexióját: „A létezés örök körforgása, annak meghatározott organikus rendje fejeződik ki a Hídon átvonuló társaság című Csontváry-képen.”

Jankovics Marcell – a fentieket nem elvetve – a szemének hisz, amikor felsorolja: a dimbes-dombos tájban folyócska kanyarog, hidacska ível át rajta, a túlparton „agancsos” ágú, száraz fa áll, az út a víz partján halad tovább. Majd a társaságot veszi szemügyre: a fa tövén négyes csoportozat. Egy vörös bohócruhájú férfi a szamarát itatja, melynek hátán, ponyvás kas alatt egy nő vagy gyermek ül. Mellette biedermeier öltözetű, piros kalapos hölgy kutyái lefetyelik a vizet. A fa tövén sötét ruhájú, szakállas férfi. A híd túlsó lábánál sovány tehén és a borja iszik. Mögöttük egy fekete alak málhás szamarát vezetve már nekünk háttal távolodik az úton. A híd közepén egy anya a csecsemőjét készül tisztába tenni, a korláton kiterítve a pelenka. Mellette szakállas, barettes férfi. Netán a festő? Fehér lovon égszínkék ruhás nőalak halad feléjük. Két vörös tollas kalapú, puskás lovas zárja a sort. Az alakok egyike-másika más Csontváry-képekről ismerős – veszi számba Jankovics a figurákat: „Az ivó állatok, a festőnek vélt alak, a kisgyermekes anya Mária és a gyermek Jézus alakjában a Mária kútja képről; a »műlovarnő« a Tengerparti sétalovaglásról és a Zarándoklás a cédrushoz című képről. Ez utóbbin is feltűnik két »ikerlovas« piros fezzel a fején, és e képen is látni egy csecsemőjét tartó asszonyt. Annyi mindenesetre megállapítható, hogy ezek a figurák Csontváry számára fontosak valamiért. Minden más magyarázat kérdőjeles. […] A pontos megfeleltetés mindörökre Csontváry titka marad.”

Ami nem kétséges, az Fülep Lajos akadémikus művészettörténész megállapítása Csontváry művészetéről: nem az a kérdés, hogy néhány műve megállja-e az idő próbáját, hanem hogy az idő meg fogja-e állni az ő próbáját. Az sem kétséges, hogy a művész egyik legtöbbet reprodukált alkotása, a Hídon átvonuló társaság hamarosan vevőre akad.

(Csontváry Kosztka Tivadar Hídon átvonuló társaság című festménye is megtekinthető a Virág Judit Galériában, ahol egyszerre négy kiállítás látogatható július 30-ig.)