Szúrópróbák – Nem veszít agresszivitásából a vírus

Nem veszít agresszivitásából a koronavírus, hosszú időre itt maradhat ­velünk. Kacskovics Imre immunológus, az ELTE Természettudományi ­Karának dékánja a harmadik oltás fontossága mellett arról is szól, hogy a maszkviselés és a távolságtartás sokat segíthet.

2021. 11. 03. 14:24
Kacskovics Imre ELTE Immunológiai Tanszékének professzora 20211027 Budapest Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Lesz negyedik, ötödik, hatodik, sokadik oltás is?

– Az antitestszint a megfertőződés vagy az oltások után előbb drasztikusan megemelkedik, majd négy-hat hónap alatt csökken. Újabb oltásra lesz szükség, hiszen a legtöbb kórokozóval ellentétben ez a vírus gyorsan osztódva, alattomosan, hihetetlen mennyiségben elszaporodik, megtámadja létfontosságú szerveinket, például a tüdőnket. A szezonális influenzaoltásokhoz hasonlóan vélhetően minden év őszén szükség lesz koronavírus elleni ismétlő oltásra. Az mRNS-vakcinák hatékonyak, ahányszor akarjuk, annyiszor használhatjuk – kellő időt tartva az oltások között.

– Van-e értelme az oltások utáni vérteszteknek?

– Abszolút van, miközben a tudomány nem tudja pontosan, hogy mi az az antitestszint, amely felett védettnek érezhetjük magunkat. Az azonban a napnál világosabb, ha valakiben nincs antitest, az biztosan nem védett. Akinél alacsony a szint, az megbetegedhet.

– Mit tegyünk, ha a vérünkben határérték alatti az antitestek mennyisége?

– Kétségbeesés helyett minél hamarabb kérjünk újabb oltást. Különösen az idősek. A 75 év felettiek kétszázszor nagyobb eséllyel betegednek meg, mint a fiatalok. Ennek ellenére több százezer idős nincs beoltva. És az oltást követő hét-tíz napig – amíg az erős immunválasz ki nem alakul – még inkább kerüljük el a tömeget, védjük magunkat.

– Több esetben előfordult, hogy valaki két oltás ellenére is megbetegedett. Az ő esetében hatástalan volt a vakcina?

– Ha az év elején kapott két oltást, akkor a delta-variáns kivédésére már kevésbé volt felkészülve a szervezete – éppen a csökkent antitestszint miatt. Megbetegedhet, kórházba is kerülhet, de szinte kizárt, hogy lélegeztetőgépre teszik.

– Itt az ősz, egyre többet vagyunk zárt térben. Az oltáson túl hogyan védekezhetünk a kórokozó ellen?

– Javaslatom: maszk, maszk, maszk és távolságtartás. Az ELTE vezetése már nyár végén úgy döntött, hogy valamennyi intézményünk kizárólag maszkban látogatható, ez alól kivétel az óraadó tanár. Ha lehet, kerüljük a tömegrendezvényeket is. Ismétlem, hogy a vírus nagyon ragályos, és az is fertőzhet, aki nem mutat semmiféle tünetet!

– A negyedik hullám egyik gócpontja Kelet-­Európa. A környező országokban kiemelkedően magasak az esetszámok. Mi ennek a magyarázata?

– Egyértelműen a lakosság alacsony átoltottsága. Ahol az emberek húsz-negyven százaléka van beoltva, ott sokan megfertőződnek. A másik faktor az idő. A delta-variáns lassan jutott el hozzánk. Aki viszonylag korán kapta meg az első két oltását, annak a védettsége csökkent a mostani hullám érkezésére. Azaz kérjük a harmadik oltást.

– Hogyan lehetne rávenni a kivárókat, az ellenzőket az oltakozásra?

– Ez világszerte probléma. Romániában – éppen a tomboló járvány miatt – mostanában megnőtt az oltakozási kedv. De miért kellett megvárni, hogy a környezetünkben sokan meghaljanak? Az embereknek meg kell érteniük, hogy míg a daganatos megbetegedés – némi túlzással – magánügy, a mostani járványban az egyén felelőtlensége, oltásellenessége mások halálához vezethet. Lehet, sokan megváltoztatnák a véleményüket, ha olyan valaki beszélne megpróbáltatásairól, aki heteket, hónapokat töltött kórházban. Mit jelent az, hogy a koronavírusos elveszti izmainak a felét, hogy újra meg kell tanulnia beszélni, járni, és hónapokig, akár évekig tartóan romlik az életminősége.

– Sikerül megzabolázni ezt a vírust, vagy a mostanihoz hasonló hullámokkal kell együtt élnünk?

– Ez a kórokozó itt marad velünk. Hogy meddig, azt senki sem tudja. Sajnos semmi sem utal arra, hogy veszítene agresszivitásából. Ezért kell oltani és bízni a hatékonyabb gyógyszerek kifejlesztésében.

Borítókép: Kacskovics Imre (Fotó: Magyar Nemzet/Bach Máté)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.