Szúrópróbák – Nem veszít agresszivitásából a vírus

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Nem veszít agresszivitásából a koronavírus, hosszú időre itt maradhat ­velünk. Kacskovics Imre immunológus, az ELTE Természettudományi ­Karának dékánja a harmadik oltás fontossága mellett arról is szól, hogy a maszkviselés és a távolságtartás sokat segíthet.

2021. 11. 03. 14:24
Kacskovics Imre ELTE Immunológiai Tanszékének professzora 20211027 Budapest Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté
Véleményhírlevél

Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Lesz negyedik, ötödik, hatodik, sokadik oltás is?

– Az antitestszint a megfertőződés vagy az oltások után előbb drasztikusan megemelkedik, majd négy-hat hónap alatt csökken. Újabb oltásra lesz szükség, hiszen a legtöbb kórokozóval ellentétben ez a vírus gyorsan osztódva, alattomosan, hihetetlen mennyiségben elszaporodik, megtámadja létfontosságú szerveinket, például a tüdőnket. A szezonális influenzaoltásokhoz hasonlóan vélhetően minden év őszén szükség lesz koronavírus elleni ismétlő oltásra. Az mRNS-vakcinák hatékonyak, ahányszor akarjuk, annyiszor használhatjuk – kellő időt tartva az oltások között.

– Van-e értelme az oltások utáni vérteszteknek?

– Abszolút van, miközben a tudomány nem tudja pontosan, hogy mi az az antitestszint, amely felett védettnek érezhetjük magunkat. Az azonban a napnál világosabb, ha valakiben nincs antitest, az biztosan nem védett. Akinél alacsony a szint, az megbetegedhet.

– Mit tegyünk, ha a vérünkben határérték alatti az antitestek mennyisége?

– Kétségbeesés helyett minél hamarabb kérjünk újabb oltást. Különösen az idősek. A 75 év felettiek kétszázszor nagyobb eséllyel betegednek meg, mint a fiatalok. Ennek ellenére több százezer idős nincs beoltva. És az oltást követő hét-tíz napig – amíg az erős immunválasz ki nem alakul – még inkább kerüljük el a tömeget, védjük magunkat.

– Több esetben előfordult, hogy valaki két oltás ellenére is megbetegedett. Az ő esetében hatástalan volt a vakcina?

– Ha az év elején kapott két oltást, akkor a delta-variáns kivédésére már kevésbé volt felkészülve a szervezete – éppen a csökkent antitestszint miatt. Megbetegedhet, kórházba is kerülhet, de szinte kizárt, hogy lélegeztetőgépre teszik.

– Itt az ősz, egyre többet vagyunk zárt térben. Az oltáson túl hogyan védekezhetünk a kórokozó ellen?

– Javaslatom: maszk, maszk, maszk és távolságtartás. Az ELTE vezetése már nyár végén úgy döntött, hogy valamennyi intézményünk kizárólag maszkban látogatható, ez alól kivétel az óraadó tanár. Ha lehet, kerüljük a tömegrendezvényeket is. Ismétlem, hogy a vírus nagyon ragályos, és az is fertőzhet, aki nem mutat semmiféle tünetet!

– A negyedik hullám egyik gócpontja Kelet-­Európa. A környező országokban kiemelkedően magasak az esetszámok. Mi ennek a magyarázata?

– Egyértelműen a lakosság alacsony átoltottsága. Ahol az emberek húsz-negyven százaléka van beoltva, ott sokan megfertőződnek. A másik faktor az idő. A delta-variáns lassan jutott el hozzánk. Aki viszonylag korán kapta meg az első két oltását, annak a védettsége csökkent a mostani hullám érkezésére. Azaz kérjük a harmadik oltást.

– Hogyan lehetne rávenni a kivárókat, az ellenzőket az oltakozásra?

– Ez világszerte probléma. Romániában – éppen a tomboló járvány miatt – mostanában megnőtt az oltakozási kedv. De miért kellett megvárni, hogy a környezetünkben sokan meghaljanak? Az embereknek meg kell érteniük, hogy míg a daganatos megbetegedés – némi túlzással – magánügy, a mostani járványban az egyén felelőtlensége, oltásellenessége mások halálához vezethet. Lehet, sokan megváltoztatnák a véleményüket, ha olyan valaki beszélne megpróbáltatásairól, aki heteket, hónapokat töltött kórházban. Mit jelent az, hogy a koronavírusos elveszti izmainak a felét, hogy újra meg kell tanulnia beszélni, járni, és hónapokig, akár évekig tartóan romlik az életminősége.

– Sikerül megzabolázni ezt a vírust, vagy a mostanihoz hasonló hullámokkal kell együtt élnünk?

– Ez a kórokozó itt marad velünk. Hogy meddig, azt senki sem tudja. Sajnos semmi sem utal arra, hogy veszítene agresszivitásából. Ezért kell oltani és bízni a hatékonyabb gyógyszerek kifejlesztésében.

Borítókép: Kacskovics Imre (Fotó: Magyar Nemzet/Bach Máté)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.