– Az ELTE Immunológiai Tanszékének professzora, a Magyar Immunológiai Társaság korábbi elnöke. Gondolom, beoltatta magát. Voltak kétségei?
– Kora tavasszal kaptam meg a két Szputnyik vakcinát. Augusztusban Pfizerrel oltottak be. Biztos voltam a vakcinák hatékonyságában.
– Mit ér egyetlen oltás?
– A Janssen egyadagos oltásán kívül, ha valaki most kapja meg az elsőt, és a másodikra nem tart igényt, az ne reménykedjen abban, hogy védett lesz a delta-variánssal szemben. Az immunválasz éppen hogy beindul, de alacsony szintű védelmet eredményez, egész biztosan alkalmatlan a delta-variáns elleni küzdelemben.
– Miért jobb a két oltás?
– Azért, mert nemcsak több, de sokkal jobb minőségű antitest lesz a vérünkben. Az antitestek akadályozzák meg, hogy a vírus tüskefehérjéje rákötődjön a sejtek felszínén található receptorokra. Utóbbiak mágnesként vonzzák magukhoz a kórokozó tüskefehérjéjét. Ha az antitest erősebben vonzza ezt a fehérjét, azaz erősebb mágnes, akkor a sejtek megmenekülnek. A második oltás sokkal több és jobb minőségű antitest „mágneseket” hoz létre.
– Miért kell a harmadik oltás?
– A harmadik oltás még erősebb „mágneses” képességű antitesteket gyárt nagy tömegben. Nő az esélye annak, hogy semlegesíti a vírust. Ugyanakkor a vakcinákat az eredeti, vuhani törzs ellen fejlesztették ki, és azóta több alkalommal mutálódott a kórokozó. A járvány tavaly őszi, súlyos harmadik hullámát az alfa- vagy brit variánsként ismert változat okozta. A negyedik hullám a delta-variáns, más néven indiai mutáns számlájára írható. A variánsok szerkezete kissé eltér a vuhani törzsétől, ez némileg csökkenti a vakcinák hatékonyságát. A Pfizer az alfa-variánssal szemben 95, a delta esetében 88 százalékos hatékonyságú. Ugyanez az AstraZeneca esetében 74,5, illetve 67 százalék. Mindenkinek ajánlom a harmadik oltás felvételét, de különösen a 65 év felettieknek, az immunbetegségben, krónikus gyulladásban szenvedőknek és súlyos tumorbetegeknek. Ha megfertőződnek is, nagyobb eséllyel kerülik el a kórházat, illetve rövidebb ideig fertőznek, mint az oltatlanok.
– Lesz negyedik, ötödik, hatodik, sokadik oltás is?
– Az antitestszint a megfertőződés vagy az oltások után előbb drasztikusan megemelkedik, majd négy-hat hónap alatt csökken. Újabb oltásra lesz szükség, hiszen a legtöbb kórokozóval ellentétben ez a vírus gyorsan osztódva, alattomosan, hihetetlen mennyiségben elszaporodik, megtámadja létfontosságú szerveinket, például a tüdőnket. A szezonális influenzaoltásokhoz hasonlóan vélhetően minden év őszén szükség lesz koronavírus elleni ismétlő oltásra. Az mRNS-vakcinák hatékonyak, ahányszor akarjuk, annyiszor használhatjuk – kellő időt tartva az oltások között.
– Van-e értelme az oltások utáni vérteszteknek?
– Abszolút van, miközben a tudomány nem tudja pontosan, hogy mi az az antitestszint, amely felett védettnek érezhetjük magunkat. Az azonban a napnál világosabb, ha valakiben nincs antitest, az biztosan nem védett. Akinél alacsony a szint, az megbetegedhet.
– Mit tegyünk, ha a vérünkben határérték alatti az antitestek mennyisége?
– Kétségbeesés helyett minél hamarabb kérjünk újabb oltást. Különösen az idősek. A 75 év felettiek kétszázszor nagyobb eséllyel betegednek meg, mint a fiatalok. Ennek ellenére több százezer idős nincs beoltva. És az oltást követő hét-tíz napig – amíg az erős immunválasz ki nem alakul – még inkább kerüljük el a tömeget, védjük magunkat.
– Több esetben előfordult, hogy valaki két oltás ellenére is megbetegedett. Az ő esetében hatástalan volt a vakcina?
– Ha az év elején kapott két oltást, akkor a delta-variáns kivédésére már kevésbé volt felkészülve a szervezete – éppen a csökkent antitestszint miatt. Megbetegedhet, kórházba is kerülhet, de szinte kizárt, hogy lélegeztetőgépre teszik.
– Itt az ősz, egyre többet vagyunk zárt térben. Az oltáson túl hogyan védekezhetünk a kórokozó ellen?
– Javaslatom: maszk, maszk, maszk és távolságtartás. Az ELTE vezetése már nyár végén úgy döntött, hogy valamennyi intézményünk kizárólag maszkban látogatható, ez alól kivétel az óraadó tanár. Ha lehet, kerüljük a tömegrendezvényeket is. Ismétlem, hogy a vírus nagyon ragályos, és az is fertőzhet, aki nem mutat semmiféle tünetet!
– A negyedik hullám egyik gócpontja Kelet-Európa. A környező országokban kiemelkedően magasak az esetszámok. Mi ennek a magyarázata?
– Egyértelműen a lakosság alacsony átoltottsága. Ahol az emberek húsz-negyven százaléka van beoltva, ott sokan megfertőződnek. A másik faktor az idő. A delta-variáns lassan jutott el hozzánk. Aki viszonylag korán kapta meg az első két oltását, annak a védettsége csökkent a mostani hullám érkezésére. Azaz kérjük a harmadik oltást.
– Hogyan lehetne rávenni a kivárókat, az ellenzőket az oltakozásra?
– Ez világszerte probléma. Romániában – éppen a tomboló járvány miatt – mostanában megnőtt az oltakozási kedv. De miért kellett megvárni, hogy a környezetünkben sokan meghaljanak? Az embereknek meg kell érteniük, hogy míg a daganatos megbetegedés – némi túlzással – magánügy, a mostani járványban az egyén felelőtlensége, oltásellenessége mások halálához vezethet. Lehet, sokan megváltoztatnák a véleményüket, ha olyan valaki beszélne megpróbáltatásairól, aki heteket, hónapokat töltött kórházban. Mit jelent az, hogy a koronavírusos elveszti izmainak a felét, hogy újra meg kell tanulnia beszélni, járni, és hónapokig, akár évekig tartóan romlik az életminősége.
– Sikerül megzabolázni ezt a vírust, vagy a mostanihoz hasonló hullámokkal kell együtt élnünk?
– Ez a kórokozó itt marad velünk. Hogy meddig, azt senki sem tudja. Sajnos semmi sem utal arra, hogy veszítene agresszivitásából. Ezért kell oltani és bízni a hatékonyabb gyógyszerek kifejlesztésében.
Borítókép: Kacskovics Imre (Fotó: Magyar Nemzet/Bach Máté)
