Lekváros kenyér

Magyarország legidősebb embereivel készített mélyinterjúkat egy budapesti fiatalember. Temesvári Gergely 100+ projektjének száz évnél idősebb interjúalanyai egyenes és egyszerű választ adtak arra a kérdésre, mi a hosszú élet titka, emellett a riporter életszemléletét is megváltoztatták. A beszélgetésekből film készül, hogy minél többekhez eljusson élettörténetük tanulsága.

Fotó: Sződy Szabolcs

A kétezres években kezdődött Temesvári Gergely különös története. Volt egy hobbija: hírességekkel készített közös fotókat, legtöbbjüktől autogramot is kért. Mivel kimondottan kereste az alkalmat a rendkívüli találkozásokhoz, a rákosmenti újságban figyelt fel arra a cikkre, amelyben arról számoltak be, hogy 105 éves lett Kudász Jánosné, Ilonka néni. Azonnal felmerült benne, milyen jó lenne megismerni, készíteni vele is egy fotót.

Nyomozni kezdett, hogy kiderítse, hol lakik a főváros akkori legidősebb hölgye. Kiderült, hogy a matróna a hátsó szomszédja. Ezek után rendszeresen felkereste, mindig vitt neki épp azt, amit kért a boltból: tejet, vajat, lekvárt. Összebarátkoztak. Ilonka néni a nyolcvanéves, szívbeteg lányával élt, előrehaladott életkora ellenére jól érezte magát, olykor főzött is. Eljárt a szentmisékre, kezében állandóan rózsafüzért morzsolgatott. Bár aktív életet élt, a sors őt sem hordozta állandóan a tenyerén.

Egyik alkalommal – miközben hétköznapi dolgokról tereferéltek – megfogalmazódott a gondolat, mi lenne, ha felvennének videóra egy teljesen kötetlen beszélgetést. Ilonka néni erre egyből azt mondta, rendben, tessék kérdezni. Ezt követően készült el az első mélyinterjú, amelyet a fia­talember ajándéknak tekint. Mindez 2007. október 13-án történt. Emlékezetes dátum, hiszen Gergely apai nagymamájának ekkor volt a születésnapja. Ő külföldről érkezett haza, hogy megünnepelje családjával a jeles eseményt.

Ilonka néni túlélte a saját lányát is, aki nyolcvanévesen ment el. Ezután az unoka vette magához Törökbálintra. Ő hívta fel Gergelyt öt évvel később azzal, hogy ha akarja látni a nagymamát, most menjen, mert még olyan állapotban van, hogy tudja fogadni. Gergely nem értette, miért tartották fontosnak, hogy erről értesítsék, amire azt a választ kapta: azért, mert a szívén viseli a nagymama sorsát. A beszélgetésre egykori gimnáziumi osztályfőnökét, a magyar–történelem szakos Bátovszki Istvánt is elhívta, aki haláláig mindegyik ilyen összejövetelen jelen volt. Inspirálták a találkozók, amiből Gergely is erőt merített. Ilonka néni 2013-ban, száztíz évesen hunyt el.

Késői Embermesék

Ugyanebben az évben Gergely az ország legidősebb emberét – Buzáky Lajosnét – is felkutatta Debrecenben. Margit néni 109 éves volt ekkor. Vele is készült egy közös fénykép. Két lánya édesanyjuk 110. születésnapjára is meghívta a budapesti fiatalembert, ám erre sajnos már nem került sor.

– Ha valami sorsszerű, akkor ez az volt, hiszen a találkozásunk után két nappal szólította magához az Úr – meséli Gergely.

Az idős hölgy 1898. május 2-án született, parasztcsaládban nőtt fel, kétkezi munkából élt, sosem szedett gyógyszert, és kolbászt kolbásszal evett. Hatan voltak testvérek, és mind a hatan megélték a száz évet.

Gergely ezek után a világhálón kezdte felkutatni a szépkorúakat. Itt talált rá Orbán Balázsra, aki százévesen házasodott Békéscsabán. Úgy véli, talán a vele és a hitvesével készült anyag a legkerekebb. Az öregúr a párjával – korábbi gondviselőjével –, Annával hazaköltözéséig Svájcban élt, ahová a háború elől menekült. Miután az először rögzített mélyinterjú végső formát kapott, szokásához híven másodszor is meglátogatta a házaspárt, hogy kiegészítse, miként alakult a sorsuk az interjú óta. Ekkor már csak Anna néni élt, ő tájékoztatta a fejleményekről. A kiegészítő beszélgetések a film végére kerülnek, külön blokkba.

Szintén az interneten talált rá Gergely Gallai­ Rezsőre, Magyarország egyetlen olyan férfi állampolgárára, aki megérte a 110 évet. Győrben született 1904-ben, kétszer házasodott, egy fiút nevelt fel. Ő a legidősebb aktív író is, hiszen 102 évesen jelent meg Embermesék című könyve, amelyet Harcsás Judit írónővel jegyzett. Amikor Gergely megismerte, 109 éves volt, a 110. születésnapján találkoztak másodszor. Az öregúr kerek mondatokban válaszolt a kérdésekre, bár nemigen kellett faggatni az idős embereket, mindegyikükből ömlött a szó.

Bélik Jánosné 110 éves volt, amikor Gergely megkereste. Ám vele már nem tudott beszélgetni, csak a lányával. Egy évre rá, hogy felvette vele az anyagot, 111 évesen ő is elment. Úgy talált rá a világhálón mint a legidősebb Bors-olvasóra. Könnyen ment, hiszen a hölgy, akitől az illetékes önkormányzatnál érdeklődött, mondta, hogy Bélik Jánosné a férje nagymamája.

A rokonok bizalma

– Félsiker, ha megvan a közvetlen kapcsolat valamelyik hozzátartozóval. A rokonok bizalmát a legnehezebb megszerezni, de ez az egyik legfontosabb lépés – fűzi hozzá Gergely.

Az ország legidősebb színésznőjével, Gyulányi Eugéniával 2016-ban sikerült találkoznia.

A művésznő 1915-ben született, idősotthonban élt, ahová Gergely azzal az indokkal kéredzkedett be, van-e számára munkalehetőség. Miután megismerkedett a vezetőséggel, rákérdezett, van-e százévesnél idősebb lakójuk, mivel szeretné őket megismerni. Csel volt ez, hiszen egyik barátjától tudta, hogy Gyulányi Eugénia az intézet lakója. A személyes találka sem ütközött akadályba, a színésznő maga döntött arról, ki látogathatja.

Adódtak kellemetlen helyzetek is, amikor ­Gergelynek sem sikerült végigvinnie elképzelését. K. Jánosné a balatonfűzfői szociális otthonban lakott. Akkoriban ő volt a második legidősebb ember az országban, a 111. évet is megérte. Hiába készültek a találkozásra, közbeszólt a koronavírus-járvány. Most már K. Jánosné is odafent van, idézi fel a történteket Gergely.

A jelenlegi rekorder, Zsilinszki Veronika – aki a világ legidősebb személyei közé is bekerült – Baján élt. Vele szintén a járványhelyzet miatt nem találkozhatott. Tavaly ment el 113 évesen. Mivel Gergely verseket is ír, hozzá is intézett egyet. Ezt eljuttatta az önkormányzathoz, kérve, hogy a 113. születésnapi köszöntésen adják át neki. Másnap értesítették, hogy a család nem tette lehetővé az ünnepi alkalmat.

Polgárdiban egy 102 éves bácsival és egy 93 éves nénivel beszélgetett el, akik 72 éve éltek boldog házasságban. Miután elkészült az anyag, felkereste a fiukat, hogy megmutassa neki. Amikor a feleség meghallotta, miről van szó, nem egyezett bele abba, hogy a videó nyilvánosságot kapjon. Gergelyt nagyon elkeserítette, hogy az érintettek nem azt vették figyelembe, mennyit tanulhatnának az interjúból a mai fiatalok, hanem egyből rosszra gondoltak.

Recept a túlélésre

– Nem szeretik, ha intézményi képviselő jelentkezik. Azt sem, ha újságíró. Úgy gondolják, általa eladhatóvá válik az anyag, és ezt nyerészkedésnek érzik – magyarázza Gergely. Hozzáteszi, a személyes kapcsolatok kialakítását megkönnyítette, ha arra hivatkozott, hogy szociális gondozó, és előadta, hány személlyel találkozott, majd ezt fotókkal is alátámasztotta.

Száztíz éves személlyel háromszor sikerült beszélgetnie.

– A helyszínen nem is fogja fel az ember, miben van része, a találkozás jelentősége, az élő történelem csak később tudatosul az emberben. Általában csak akkor értesül a társadalom a nagyon idősekről, ha születésnapjuk van, és felköszönti őket a polgármester. Akkor is csak annyit tudunk meg róluk, hány évesek. Engem ez nagyon zavart. Örök élményeket szereztem, úgy vélem, az interjúk önmagukban is értéket képviselnek – fogalmaz az ötletgazda.

Projektje – a 100+ – sok mindent tisztázott benne. Ösztönző erővel hatott rá, hogy meg kellett tanulnia idős emberekkel beszélgetni. Eleinte mindig készült, összeírta a kérdéseket, de aztán rájött, hogy az interjúalanyok más szövegkörnyezetben mozognak, a mai nyelvet, napjaink kommunikációját nem értik. Így nyelvtanilag is nagyon érdekesnek, tanulságosnak bizonyult számára a kezdeményezés.

Ami az érintett témákat illeti, a legszívesebben a gyermekkorukról, a fiatalságukról beszéltek a megszólítottak, a régmúlt történései maradtak meg bennük leginkább. Ilonka néni – aki 1902-ben született – például a környezetében élő idősebb emberekkel sem találta meg a közös hangot, hiszen folyton olyan élethelyzeteket idézett fel, amelyek hetven éve történtek.

Gergelynek hat mélyinterjúja van készen, ezek közül ötből szeretné összeállítani a filmet. Nagyon kíváncsi arra, hogyan reagál majd a közönség, hiszen őt megváltoztatták a találkozások. Ha fáj valamije, azonnal a száz pluszosokra gondol, akiknek az élete kiváló példa arra, mennyi szörnyűséget túl lehet élni.

– Rezső bácsi naponta imádkozott azért, hogy szólítsa magához az Úr. Számára már teher volt az előrehaladott életkor. Ám van, aki tevékenyen éli ezt meg, például a japán Kane Tanaka asszony, akinek eltökélt szándéka, hogy ő legyen a történelem legidősebb embere. A matróna január 2-án töltötte be a 119. életévét, három év múlva döntené meg a jelenlegi rekordot, amelyet a francia Jeanne Louise Calment tart a 122 évével. A japán nő logikai feladatokat old meg, folyamatosan tornáztatja az agyát. Azt vallja, ha már ilyen sokáig élt, nincs más választása, mint az eddiginél még keményebben dolgozni azért, hogy betöltse a százhúszat.

A Biblia szerint ez az ember életének végső határa. Jómagam is kacérkodom a gondolattal, hogy sokáig éljek, mert az a helyzet, hogy ennyi találkozás után már csak a száztíz hoz lázba. Megvan rá az esélyem, hogy elérjem, mert szeretem az embereket. Ahogyan a 105 éves terézvárosi Erzsi néni megfogalmazta, ez a hosszú élet titka. Ezt érzékelem a világ második legidősebb embere, Lucile­ Randon nővér esetében is, aki egész életét embertársai szolgálatába állította. A sors ezt busásan visszaadta neki – hangsúlyozza a fiatalember.

Gergely mindenkinek azt ajánlja, hogy életében legalább egyszer találkozzon százévessel, és azt kívánja, hogy mindenki éljen legalább száz évig. A hogyanra Ilonka néni szavaival válaszol, akitől azt tanulta, hogy naponta meg kell enni egy lekváros kenyeret és meg kell inni egy pohár tejet. Neki bejött…

Centenáriusok

Míg az érvényben lévő vonatkozó hazai jogszabály szerint szépkorúnak a kilencvenedik életévét betöltött személy számít, az öregedéssel foglalkozó tudományág, a gerontológia a százévesnél idősebbeket centenáriusnak, a száztizedik életévüket betöltötteket szupercentenáriusoknak nevezi. Magyarországon 2021. január elsején 3363 személy tartozott a százévesek és az ennél idősebbek korcsoportjába. Ebből 959 fő férfi, 2404 pedig nő volt.

Kimutatások szerint ezer centenáriusból mindössze egy fő éri meg a száztizedik évet. Mivel nem mindenütt létezik anyakönyvvezetés, csak feltételezni lehet, hogy világviszonylatban százötven és hatszáz fő között van azoknak a száma, akik már a száztizedik születésnapjukat is megünnepelték. A két korrekorder, a japán Kane Tanaka (született 1903. január 2-án) és a francia Lucile Randon, ismertebb nevén André nővér (1904. február 11.) mellett a harmadik legidősebb személyként a brazil Antonia de Santa Cruzt (1905. június 13.) tartják számon, a negyedik a lengyel Tekla Juniewicz (1906. június 10.), ám már ő is átlépte a 115. életévét. A legtöbb centenárius Japánban él, ahol a lakosság fele a nagy tiszteletnek örvendő vének társadalmát gyarapítja. Hosszú életüket életmódjuknak és halban gazdag táplálkozásuknak köszönhetik. A történelmi Magyarországon valaha élt legöregebb személy Rovin János volt, aki 172 évesnek mondta magát. Utólag megkérdőjelezték az adat hitelességét. Legismertebb korrekorderünk Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok, aki január 9-én töltötte be a 101. életévét. Az élsportoló sosem hagyott fel a rendszeres testmozgással.

Borítókép: Gallai Rezső (a képen 109 éves), Magyarország egyetlen férfi állampolgára, aki megérte a 110 évet; mellette Temesvári Gergely kutató (Fotó: Sződy Szabolcs)