időjárás 14°C Amália 2022. október 7.
logo
Kárpáti József a könnyűszerkezetek és a klímabarát építkezések jövőjéről

Ingatlanberuházás a zöld építés és a rezsicsökkentés jegyében

Bertók T. László
2022.09.17. 14:00
Ingatlanberuházás a zöld építés és a rezsicsökkentés jegyében

Energiahatékonyság, helyben termelt megújuló energia, minél természetesebb, egészségesebb anyagok felhasználása, illetve az iparág környezeti lábnyomának csökkentése. Mindezek nem új törekvések az építőiparban, a pozitív változások üteme mégis lassabb a kívánatosnál. A Magyar Környezettudatos és Szerelt Technológiás Vállalatok Szövetsége (MAKÉSZ) is csatlakozott a Nemzetközi Zöld Építés Hete programsorozathoz (szeptember 12–16.). A „zöldítésben” zászlóvivő szervezet elnökét, Kárpáti Józsefet az ebben rejlő lehetőségekről kérdeztük.

Épületeink a teljes energiafogyasztás több mint negyven százalékáért felelnek, és miután – az autókkal ellentétben – a háztartási tüzelőberendezésekhez egyáltalán nem kapcsolódnak emissziócsökkentő berendezések, a károsanyag-kibocsátás számottevő része is az ingatlanok fűtéséhez kötődik. A Nemzetközi Zöld Építés Hetének rendezvényein ezekre a problémákra is felhívják a figyelmet? 
– Természetesen, de mindjárt arra a nagyon fontos körülményre is, hogy immár Magyarországon, a MAKÉSZ-en belül is megvannak azok az ellenőrzött, védjeggyel rendelkező stabil építőipari vállalkozások, azok a szakemberek, amelyek és akik pontosan tudják, miként lehet környezettudatosan, akár nulla külső energiát használó házat építeni anélkül, hogy luxusingatlanról és ennek megfelelő árakról kelljen beszélnünk. 

– Jó, hogy az árakat is említi, mert ezek ijesztő mértékben növekednek.
– Nem túlzás, a háborús infláció, az ellátási láncok problémái katasztrofális helyzetbe hozták nemcsak a megrendelőket, hanem a kivitelezőket is. Ma csak olyan szerződéseket szabad kötni, amelyekben előre rögzítik, hogy az építőanyagot a beszerzés időpontjában, a meghatározott kereskedőnél aktuális árakon kell elszámolni, a késedelmes beérkezés miatti határidőcsúszás pedig nem a kivitelező hibája.

– A vevőnek pedig saját érdekében ellenőriznie kell minden anyagbeszerzést az utolsó zacskó szögig bezárólag?
– Mivel ez gyakorlatilag lehetetlen, azt hiszem, a kölcsönös bizalom az egyetlen, amire támaszkodni lehet. Vevőként bíznom kell a kivitelezőben, hogy nem az építőanyag beszerzésénél akar „kaszálni”, a kivitelezőnek pedig abban kell bíznia, hogy a vevő nem fogja mindenféle mondvacsinált kifogásokra hivatkozva utólag megtagadni a fizetést. Mindkettőre akad példa. 

– Ha a körülmények ellenére most mégis új beruházásra adnánk a fejünket, mégpedig a zöld építés jegyében klíma- és rezsibarát házat szeretnénk, ez mennyivel drágítaná meg az építkezést?
– Az átlagos árkülönbségre tíz-huszonöt százalékot szoktak mondani, de ezt a hozzáértők megmosolyogják, ugyanis ez pont olyan, mintha azt kérdezné: mennyibe kerül egy autó? Mert Bentley-re vagy Trabantra tetszik-e gondolni?

Fotó: Kárpáti József. Fotó: Havran Zoltán

– Akkor pontosítom a kérdést. Környezettudatos polgárként korszerű, egészséges és olcsón üzemeltethető házat szeretnék, de nem csillagászati áron. Merre induljak el?
– Ha megvan az elképzelés és a pénzügyi keret, akkor első lépésként vegyük fel a kapcsolatot olyan tervezőkkel, akikkel végig tudjuk zongorázni az alternatívákat az épületszerkezettől a gépészetig. Ugyanezt tegyük épületfelújítás esetén is!

Ha környezettudatosan gondolkodunk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy amíg egy húsz évvel ezelőtti épület anyagainak előállításához és felépítéséhez 1400 kWh/négyzetméter energiát használtunk fel – ami 140 év fűtési energiájával megegyező érték –, addig egy mai bioházhoz akár 15-30 kWh/négyzetméter energia is elég. 

– Mit értsünk bioház és zöld építés alatt?
– Komplex filozófiát, olyan törekvést, amely vezérvonal a tervezés megkezdésétől a kulcsátadásig. Mindezt példákkal tudom körülírni. Mivel a fa építőanyagok előállításához másokhoz képest viszonylag kevés energia kell, és nem mellesleg újratermelhetőek, döntően faszerkezetes, a hazai agrárium által helyben előállított innovatív építőanyagok felhasználásával készült épületekről beszélünk, amelyek akár környezetkímélő talajcsavarokon állhatnak.

A zöld építés fontos célja, hogy a ház energiafelhasználását a minimálisra szorítsa, a szükséges energiát pedig megújuló forrásból a beépített gépészet biztosítsa. A rezsicsökkentés mellett a cél a klímavédelem. Az, hogy a felhasznált építőanyagok előállítása, az épület üzemeltetése, majd életciklusa végén az újrahasznosítása is a lehető legkevesebb szén-dioxid kibocsátásával történjen.

Emellett a fa, a kender és a többi helyben előállítható természetes anyag mellett szól, hogy a légkörbe juttatott szén-dioxidot nagy mennyiségben megkötik. A kőzetgyapot mint elterjedt szigetelőanyag gyártása rendkívül energiaigényes, ezért e téren például a vakolható fagyapoté, illetve újdonságként a szalmapaplané a jövő. A polisztirol szigetelőanyagokat a bio-hőszigetelések helyettesítik, a dryvit hálót kenderszálakból szőtt textília pótolja, amelyre vályogvakolat kerül. A gipszkarton alternatívája a vályog rostlap lehet. A bioházban mindez egy lélegző szerkezeti rendszert képez, amely antiallergén hatású. A zöld építési rendszerek olyan klíma- és pénztárcabarát megoldásokat kínálnak egyszerre, amelyek ökológiai lábnyoma nagyságrenddel kisebb a megszokottnál.

– Élettartamuk?
– A természetes eredetű építőanyagok életciklusa, ha a gyártó által előírt technológia szerinti a kivitelezés, akár több száz év. Szinte minden a környezetbarát innovatív technológiák mellett szól, de ezt alá is kell tudnunk támasztani, ezért dolgozunk jelenleg a hőtechnikai tanúsítvány mintájára a szén-dioxid-kibocsátási tanúsítvány bevezetésén. Szeretnénk elérni, hogy állami ösztönzők is a klímabarát lakások építését, illetve a meglévő épületek zöld felújítását támogassák.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Flickr)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.