Szúnyogok is felelősek a betegségek terjedéséért

Idén megnőtt a kolerás megbetegedések és halálesetek száma, különösen a szegényebb országokban és a háború sújtotta térségekben – az Egészségügyi Világszervezet szerint 26 országból jelentettek eseteket. Itthon a kolerától nem kell tartani, de a klímaváltozás miatt a térségünkben korábban nem ismert betegségek jelenhetnek meg.

Forrás: Getty Images

Ismét terjed a kolera Haitin – október eleje óta legalább 16 ember halálát okozta. A járvány a főváros, Port-au-Prince egyik szegénynegyedében tört ki, de az ENSZ arra figyelmeztet, hogy a fővároson kívül is megjelent. A kolera rendkívül gyorsan terjed, főleg úgy, hogy Haitin nincs elegendő tiszta víz, és az orvosi ellátás sem megfelelő. (A karibi szigetországban tíz éve tízezren haltak bele a betegségbe.) A kolera – baktérium okozta fertőzés – fertőzött élelmiszer vagy víz fogyasztásával terjed, és súlyos hasmenéssel jár. Bár a fertőzöttek többségének enyhék a tünetei, vagy tünetmentesek, a betegség megfelelő kezelés nélkül akár órák alatt halálos kimenetelű lehet. Védőoltás létezik a kór ellen, de nem nyújt teljes biztonságot. A kolerás beteg kórházi ápolást igényel. Európára és így Magyarországra sem jellemző a betegség behurcolása – ami nem mindig volt így.

A legveszélyesebb állat

A kolera a XIX. században öt hullámban érte el a Kárpát-medencét. Az első, az 1831-es volt a legszörnyűbb. A kórokozó százezreket vitt el, köztük Kazinczy Ferencet. A következő nagy járvány 1848–49-ben jött, és több áldozata volt, mint a szabadságharcnak. Az utolsó 1873 szeptemberének közepén szedte áldozatait. A kolera később is többször megjelent, ám a higiéniai viszonyok javulásával egyre kevesebb lett az áldozat. Az összesítések alapján a Magyar Királyság több mint egymillió embert vesztett a XIX. században e kór miatt.

Egyre több a kolerás Szíria északnyugati menekülttáboraiban a szennyezett víz miatt. Fotó: Getty Images

Sir Ronald Ross brit gyarmati orvos igazolta elsőként, hogy a maláriát csípőszúnyogok által terjesztett egysejtű kórokozók terjesztik. (Ezért a felfedezésért Ronald Ross 1902-ben orvosi Nobel-díjat kapott.) Még napjainkban is évente közel egymillió ember haláláért felelősek ezek az egysejtűek, ezért a csípőszúnyogokat tartják a legveszélyesebb állatnak a Földön. Hazánkban is a malária miatt kezdtek el komolyan foglalkozni a moszkitókkal az 1930-as évektől. Az 1960-as évek elejétől az ország maláriamentes, azóta csupán külföldön fertőződött betegeket regisztráltak. Jelen van-e még a malária Magyarországon? A válasz: igen, de nem úgy és nem az – olvasható az mttmuzeum.blog.hu-n. Az emberre is veszélyes maláriafajokat sikerült kiszorítani hazánkból, ám a madarakat fertőző fajok ma is itt vannak.

Az őshonos szúnyogok mellett – a klímaváltozás hatására – inváziós fajok is megjelennek.

Az emberre veszélyes kórokozókat, vírusokat is terjesztő, inváziós csípőszúnyogfajok hazai terjedésének felmérésére indult program az ázsiai tigrisszúnyogra, az ázsiai bozótszúnyogra és a koreai szúnyogra összpontosít. Ezek olyan kórokozókat terjeszthetnek, amelyeket a hazai csípőszúnyogfajok nem hordoznak. (A tavaly vizsgált 1160 szúnyog közül 407 volt ázsiai tigris-, 86 ázsiai bozót- és 54 koreai szúnyog.)

Az ázsiai tigrisszúnyog aktívan csípi az embert és az állatokat, falánkságának jelentős szerepe lehet az állatról emberre átvitt kórokozók terjesztésében. Laboratóriumban eddig 22-féle vírust izoláltak ebből a fajból. Ezek közül humán egészségügyi szempontból a legjelentősebbek a dengue vagy más néven csonttörő láz, a sárgalázvírus, a nyugat-nílusi vírus, valamint a japán encephalitisvírus. A 2006–2007-es olaszországi chikungunya-járvány során az ázsiai tigrisszúnyogot jelölték meg a járvány egyik terjesztőjeként. Ez a faj a potenciális terjesztője a Zika-vírusnak is, ugyanakkor nemcsak vírusok, hanem fonálférgek hordozójaként is ismert, így terjeszti a kutyáknál és macskáknál jelentkező szív- és bőrférgességet. A japán bozótszúnyog a nyugat-nílusi vírus terjesztésére képes, amellyel Amerikában járványt is okozott. A laboratóriumi tesztek során kiderült, hogy az állat képes átadni a japán encephalitis vírusát, a chikungunyavírust, a sárgaláz vírusát és a dengue vírusát is. A koreai szúnyog betegségek terjesztésében betöltött szerepe még nem teljesen tisztázott. Eredeti elterjedési területén, Ázsiában potenciális terjesztője a japán encephalitis, az agyvelőgyulladást okozó vírusnak, valamint az elefantiázis (nyirokerek elzáródása) nevű betegséget okozó parazita fonálféregnek, amely kórokozóktól Európában egyelőre nem kell tartanunk.

A tbc vagy tuberculosis (gümőkor, tüdőbaj) baktérium által okozott megbetegedés, amely halálos is lehet. Magyarországon évi néhány száz esettel van jelen. A tbc ősidők óta ismert, a történelem során az egyik legtöbb halálesetet okozó betegség.

Magyarországon a XX. század elején a népesség nyolcvan százaléka fertőzött volt, a halálesetek negyede a tbc miatt következett be, ezért Morbus hungaricusnak (magyar betegségnek) is nevezték. A tbc ma már inkább a fejlődő országokra jellemző, azonban az utazás, a migráció miatt a fejlett országokban is újra támad. 2020-ban 9,9 millió ember fertőződött meg, és 1,5 millióan veszítették életüket a betegség következtében (95 százalékuk fejlődő országbeli).

A Nemzeti Népegészségügyi Központ összesítése szerint Magyarországon 2019-ben 530 új esetet jelentettek, 2020-ban 384 új tbc-s beteget diagnosztizáltak. Bár e megbetegedések száma a védőoltásnak és a tüdőszűréseknek köszönhetően csökkent, a baktérium jelen van mindennapjainkban, így rendkívül fontos a betegségre és a megelőzésére, gondozására való figyelemfelhívás.

Egy szezon: félmillió halott

A WHO szerint egy tipikus influenzaszezon során akár félmillió beteg is meghalhat világszerte a betegség következtében. Időnként azonban, amikor új influenzatörzs jelenik meg, akkor a betegség gyorsabban terjedhet, és gyakran magasabb halálozási rátát eredményez. A leghalálosabb influenzapandémia, amelyet spanyolnáthaként is emlegetnek, 1918-ban kezdődött, a világ negyven százalékát betegítette meg, és becslések szerint ötvenmillió ember halálát okozta.

– A kutatók fókuszában 25 víruscsalád van mint emberre veszélyt jelentő vírusok. Ezeken belül nagyjából 260 vírusról már ismert, hogy képes minket megbetegíteni. Ezeket különböző járványokozási kockázati szinten tartjuk nyilván. Mindegyik esetében versenyt futunk az idővel, fel kell ugyanis készülni rájuk, mielőtt megmutatják magukat – vázolja napjaink virológiájának feladatait Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem szakembere. Logikusan vetődik fel, hogy előfordulhat-e az 1918-as influenzajárványhoz ­hasonló járvány. A pécsi virológus szerint a Covid–19-pandémia éppen erre példa. A tudomány készült erre, az emberiség kevésbé.

Hasonló világjárvány előfordulhat, és nem csupán influenzavírusoktól, sajnos ez tudományos tény. A világ ugyanis változik, ezzel párhuzamosan azok a hatások is részben változnak, illetve fokozódnak, amelyek egy-egy járványt a nyakunkra hozhatnak.

Influenzajárványokra minden bizonnyal számítani kell, ezenkívül a jelenleg számon tartott 25 víruscsalád némely tagjának különböző mértékű járványokozására is. Nézzük csak meg a soha véget nem érő, sorra érkező újabb és újabb afrikai ebolajárványokat! És akkor az X-betegségről még nem is beszéltünk. Ez a gyűjtőneve mindannak, amit még nem ismerünk, és kint van a természetben, várva arra, hogy a nyolcmilliárd emberre rátaláljon.

Szellem a palackból

– Számos alkalommal elmondták a szakemberek, hogy új kórokozók megjelenése várható. Honnan érkeznek ezek? A természetből. A emberiséggel összefüggő hatások erősödése újra és újra, egyre nagyobb mértékben hozza ránk őket. A legfőbb forrásuk pedig azok a természetes élőhelyek, ökoszisztémák, amelyeket tönkreteszünk. Úgy szoktam fogalmazni, hogy ezzel kiengedjük a szellemet a palackból, az addig stabil ökoszisztémában évmilliók óta létező vírusokat új helyzetekbe hozunk, új kapcsolatokat nyújtunk számukra. Elképesztő mértékben fokozódnak ezek a hatások, nem valamiféle ámítás, hogy egyre több járványról hallani. Sajnos ezek tények

– körvonalazza a jelent és a cseppet sem megnyugtató jövőt Kemenesi Gábor.

Hol van az egyén felelőssége a járványok kitörésében? Nehéz lenne meghatározni, de a természetvédelem és zöld gondolkodás nem valamiféle politikai fogalom Kemenesi szerint. Tudományos tény, hogy ennek nagyfokú művelésével tudnánk ezeket a folyamatokat fékezni, a szellemet a palackban tartani. A pécsi virológus úgy véli, amíg egy zárt trópusi erdő csupán GDP-értékként jelenik meg, ezt nagyon nehéz megtenni.

Fagyasztott kórságok

Északnyugat-Szibériában 2016 augusztusában meghalt egy 12 éves fiú, és legalább húsz embert kezeltek kórházban lépfenefertőzés miatt. A magyarázat szerint egy több mint 75 évvel ezelőtt elpusztult és megfagyott rénszarvas lépfenével fertőzött tetemét kiolvasztotta egy hőhullám. A nedvek belekerültek a vízbe és a talajba, ami elég volt több mint kétezer rénszarvas megfertőződéséhez. Amikor az emberek kapcsolatba kerültek a beteg állatokkal, a kór őket is elérte – írta a BBC. De nem csupán a lépfene jelenthet veszélyt. A tudósok felfedezték az 1918-as spanyolnátha influenzavírusából származó RNS töredékeit az alaszkai tundra tömegsírjaiban eltemetve, habár ezek fertőzőképessége erősen kétséges.

Borítókép: Hindu szertartás a bangladesi Dakka templomában, amelynek célja a családtagok megóvása a kolerától és a himlőtől (Fotó: Getty Images)