Apa is sokat mesél a gyerekeknek a régmúlt világról, tőle is sokat tanulnak a testvérek. Aztán föltűnik a színen Dani, a fiatal történész, aki éppen az 1918. év történelmi fordulatáról ír könyvet; és szerepet kap a történetben a gyerekek barátnőjének, Dórinak a nagymamája is, aki jártas az okkult ismeretekben, és mindent tud a kísértő szellemekről. Sőt mint a regény végén kiderül, sokkal több köze van a hajdani és mai eseményekhez, a régmúlt szereplőihez, mintsem bárki gondolná. A roppant elfoglalt és folyton siető, semmire rá nem érő Anya viszont tagad minden valóságon túli gondolatot, a maga rigorózus fölfogásával materialista módon érvel: az emberek a tudatlanságuk miatt képzelnek el földöntúli dolgokat, azért, mert nem ismerik a jelenségek tudományos magyarázatát. Így a gyerekek kezdetben két dimenzió között ingadoznak: Anya racionalizmusa és a maguk spirituális tapasztalata között. Mígnem rá kell jönniük, bizony az életben vannak és maradnak megmagyarázhatatlan dolgok.
Benedek Szabolcs egyáltalán nem bizarr kísértethistóriája éppenséggel nagyon is barátságos és a gyermeki lélekhez közeli regényes illusztrációja – tantörténete – annak, hogy az élet talán attól is teljes, ha nem ismerjük mindennek az okát, hogy nem tudunk mindenre magyarázatot adni, hogy léteznek kedves titkok, izgalmas sejtelmek.
És vonzóan gyermeki történetével azt is szemlélteti, hogy a jelenben való eligazodáshoz, mai életünk kérdéseinek okos mérlegeléséhez milyen fontos a múlt ismerete.
(Benedek Szabolcs: A fehér ruhás lány. Ifjúsági regény. Pont Kiadó, Budapest, 2022, 140 oldal. Ára: 3045 forint)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!