Az ifjúsági regény főszereplői Anya, Apa meg a két kiskamasz testvér, Laura és Bence, ők négyen lakják a régi, XX. század elején épült pesti bérház tágas lakását. Csakhogy otthonukban időnként föltűnik az „ötödik lakó”, a könyv címében szereplő szellemalak, a fehér ruhás lány. A sápadt arcú, törékeny termetű, szomorú szemű, földig érő ruhát, széles karimájú kalapot és hosszú szárú kesztyűt viselő ifjú hölgy rendszerint a gyerekek szobájában jelenik meg, az ablakhoz áll, és bánatosan figyeli az utcát. Laura és Bence kísértettől való félelme egy idő után fölenged, és összebarátkoznak a tünékeny jelenéssel, akiről kiderül, hogy Flórának hívják, és annak idején nevelőnő volt az ebben a lakásban élő gazdag család gyerekei mellett. Volt egy kérője, bizonyos Szarka Mihály tizedes, aki az első világháború olasz frontján szolgált. Flóra hűségesen várta vissza kedvesét, csakhogy időközben ő maga a spanyolnáthajárvány áldozata lett, nem érhette meg, hogy vőlegénye hazatérjen és egybekeljenek. Az évekig várakozó lány nyugtalan lelke itt maradt e világ és a túlvilág határán, az 1918. év és napjaink időmezsgyéjén. Ez az okkultizmussal leírható helyzet ad alkalmat az írónak arra, hogy szembesítse az XX. század elejének és a mai kornak a világát, életmódját.
A nyiladozó értelmű Laura és Bence esténként sokat beszélgetnek Flórával, és lassan megismerik, milyen volt az a száz esztendővel ezelőtti múlt, amely megelőzte a gyermekkorukat. Megtudják például, hogy abban az időben Magyarországnak volt tengerpartja, hogy az 1910-es években is volt már telefon, és villamos járt a nagykörúton, de egyik sem olyan volt, mint ma; viszont a Nyugati pályaudvar csarnoka éppen olyan ma is, mint akkoriban volt.
A gyerekek szembesülnek olyan, számukra fölfoghatatlan kérdésekkel is, mint a világűr végtelensége vagy az idő kezdete.
És bár fogalmuk sincs, hogyan lehetséges az, hogy a száguldó űrhajó sosem ér az univerzum végéhez, és a folyamatosan telő idő mikor kezdődött el – de elgondolkodnak az élet nagy, ha tetszik, végső kérdésein és persze a maguk élete apró eseményein. Aminthogy Flóra is eltűnődik azon, hogy a metró a föld alatt közlekedik, és hogy mindenki magánál hordja a telefonkészülékét; ráadásul nem is annyira beszélgetésre használják, hanem ismeretlen okból folyton nyomkodják.
