Modensieder Adél a fenntartható jövő kérdéseiről és a tudás importjáról

Egyre kevesebben vitatják, hogy az emberiség jövője múlhat azon, képesek leszünk-e a jelenlegi önpusztító, erőforrás-pazarló pályáról, a javakat igazságtalanul elosztó világgazdasági rendszerről áttérni fenntarthatóbb megoldásokra. Mindehhez gondolkodásunk átalakítása, a gazdasági növekedés teljesen új alapokra helyezése is szükséges – állítja Modensieder Adél, a BC4LS ügyvezető igazgatója, akivel a hosszú távú fenntarthatóságról beszélgettünk.

Modensieder Adél 20221205 Budapest Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté

– Mit profitál ebből közvetlenül a hazai tudományos közélet?
– A meghívott tudósok előadásokat, work­shopokat tartanak partneregyetemeinken, személyes kapcsolatokat alakítanak ki a hallgatókkal, kutatókkal és oktatókkal, ezáltal megosztják velük szemléletüket és tudásukat. Rendkívül inspiráló hatású feladat a nemzetközi szaktekintélyek bekapcsolása a magyarországi felsőoktatásba. Amikor egy-egy híres meghívottunk előadást tart, jóformán a „csilláron is lógnak” a hallgatók, arról nem is szólva, hogy olyan személyes kapcsolati hálók is kiépülnek, amelyek a jövőben is kamatoztathatók.

– Ez a „fejvadászat” olyasmi, amit a világ híres egyetemei is gyakorolnak a szaktekintélyek megszerzése érdekében?
– Az egyetemek, kutatóintézetek nemzetközi elismertségéhez nagy nevek és az adott intézményhez köthető publikált kutatási eredmények is szükségesek. Az élvonalbeli egyetemek évtizedek óta gyakorolják az ennek érdekében szükséges, jó értelemben vehető „agyelszívást”, amit a tudományos működés természetes részének kell tekintenünk. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a legnagyobb nevekért sorban állnak a világ egyetemei, ezért csak versenyképes ajánlattal érdemes megkeresni őket. A BC4LS azért jött létre, hogy Magyarország fontos, sőt központi szereplőjévé válhasson a fenntarthatóság kérdéskörével foglalkozó tudományágak területén.

– Melyek a partneregyetemek a Neumann János Egyetem mellett, és miként történik a meghívandó szaktekintély kiválasztása?
– A Budapesti Műszaki Egyetemmel és a Budapesti Metropolitan Egyetemmel is szorosan együttműködünk. Van úgy, hogy ezekről az egyetemekről érkezik egy adott személyre szóló javaslat, más esetben mi figyelünk fel valakire. Utóbbira példa a tajvani Brian Chi-ang Lin személye, aki egy – a körforgásos gazdaságról szóló – szenzációs publikációjával került a látóterünkbe, míg mások neve eleve közismert a tudomány „piacán”. Másfél év alatt hét világhírű szaktekintélyt hoztunk Magyarországra. Közéjük tartozik Abishur Prakash jövőkutató, aki a mesterséges intelligencia és a geopolitika témaköreiben tartott előadásokat hazánkban. A német Richard Werner, az Oxfordi Linacre College tagja, a De Montfort Egyetem bank- és pénzügyek professzoraként tette át tudományos tevékenysége székhelyét Budapestre. Kiemelném még Mandeep Rai-t, aki a nálunk Az értékiránytű – 101 ország tanításai célokról, életről és vezetésről címmel megjelent, globális értékeket kutató bestsellerrel vált világhírűvé. De említhetném Jia Weilie-t is, aki workshopokat tartott civilizációs ökonómia témában, David Bartosch pedig a fenntartható nemzetközi kapcsolatok témakörében adott elő és végez nálunk kutatásokat. Meg tudtuk nyerni a magyar tudományos közösség számára a japán Kokubun Ryosei politológust is, aki a geopolitikai kapcsolatok kérdéseivel foglalkozik.

– Mi határozza meg az adott tudós itteni kutatási témáját?
– Erre nincs szabály, a kutatási téma és minden más részletkérdés eldöntése az adott tudóssal, az egyetemekkel és a BC4LS vezetésével közösen történik. A hosszabb-rövidebb időszakot nálunk töltő tudósok számára mi többek között saját kutatóhelyiséget biztosítunk székhelyünkön, a budai várban, az Úri utca 72. szám alatti ikonikus műemlék épületben, amelyet a jegybank és alapítványa kifejezetten az egyetemi és tudományos élet számára mentett meg.

– Melyek azok a tudományos témák, amelyek összefoglalóan a hosszú távú fenntarthatóság tárgykörébe tartoznak?
– Mi ezt hat tématerületben foglaltuk össze: 

fenntartható gazdaság és fejlődés, a természeti erőforrások megőrzése, digitális átalakulás és innováció, fenntartható geopolitika és geoökonómia, zöld társadalom és oktatás, valamint hatodikként azok a multidiszciplináris kutatási témák, amelyek átívelnek egyik-másik említett területre is. 

Ugyanezt a tudományos problémahalmazt feszegeti az a Hosszú távú fenntarthatóság címmel közzétett 95 pontos globális vitairatunk is, amelynek célja, hogy jelentős hatást váltson ki a fenntarthatóság dilemmáit tisztán látó, a jövőért tenni akaró szaktekintélyek köré­ben. A felvetett problémákra és megoldási javaslatokra adott reflexiókat is közzé fogjuk tenni.

– Miért éppen 95 pontot tartalmaz a vitairat? Ezzel talán Luther Márton Wittenbergben kifüggesztett vitairatára utalnak?
– Kellő szerénységgel igyekszem kezelni ezt a párhuzamot, de nyilvánvaló a hasonlóság abban, hogy az egyházreform elindításával ő is a saját korának legégetőbb kérdéseire kereste a válaszokat. Mi is erre törekszünk, csak nem hitéleti és dogmatikai, hanem különféle gazdaság- és társadalomtudományi, ökológiai területeken.