A nem hivatalosan adott helyneveket is tartalmazni fogja a Magyar Nemzeti Helynévtár

A Magyar Nemzeti Helynévtár nemcsak a hivatalosan, de a nem hivatalosan­ adott helyneveket is tartalmazni fogja, ráadásul a teljes magyar nyelvterületről. A tíz évre tervezett, tudományos szempontból is fontos munkát a Debreceni Egyetem (DE) koordinálásával további huszonhárom hazai és határon túli intézmény, egyetemi intézet, tanszék együttesen végzi. A kutatócsoport vezetőjével, Hoffmann István akadémikussal, a DE Magyar Nyelvtudományi Tanszékének professzorával beszélgettünk.

20230102 Debrecen Hoffmann István professzor Fotó: Mirkó István Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István

Elképzelhető, hogy egyesek éppen ezen adatbázis segítségével ismerik majd meg alaposabban a közvetlen környezetüket vagy azt a települést, ahol felnőttek vagy huzamosabb ideig éltek.
– Ha jól értem, az összegyűjtött adatokból valami többre is következtetni lehet majd: a magyar nyelv helynévadásban is megmutatkozó erejére, potenciáljára. Ez – különösen a határainkon túli települések esetében – nem éppen lényegtelen kérdés…
– Így van, az időben egymást követő helynevek vizsgálata megmutatja, hogy az adott vidékeken mennyiben szorult vissza a magyar helynévadás gyakorlata, vagyis – végső soron – a magyar nyelv használata. Eddig nem állt rendelkezésre olyan adatbázis, melynek segítségével településről településre, évszázadról évszázadra nyomon lehetett volna követni ezt a folyamatot, ennek a munkának az eredménye erre is lehetőséget ad majd. Ha innen nézzük, igen jelentős nemzeti-szellemi örökséget készülünk összegyűjteni és a jövőre hagyományozni.
– Korábbi nyilatkozatából kiderül, hogy tíz évre tervezik a munkát. A Magyar Tudományos Akadémia december elsejétől indította el azt a programot, amelynek keretében egyelőre az első négy évre nyújtanak támogatást. Ha a fennmaradó hat évre – bármilyen okból kifolyólag – nem jutna pénz, az a Magyar Nemzeti Helynévtár végét jelentené?
– A magyar helynevek szótára összeállításának ötlete 1817-ből származik. Az a Teleki József fogalmazta meg, aki később a Magyar Tudományos Akadémia elnöke lett. Azóta kétszáz év telt el, és nagyon keveset sikerült megvalósítani az akkor kitűzöttekből, holott – a nemzeti identitás megőrzésének szempontjából is – ez elengedhetetlenül fontos. Ezért az Akadémia vállalta, hogy tíz éven át biztosítja a munkához szükséges összeget, amely egyébként a nyomtatott könyvsorozat megjelentetésére már nem is lesz elég, ahhoz tehát egyéb támogatókat kell majd találnunk.

Borítókép: Hoffmann István (Fotó: Mirkó István)