A Gondolat Kiadó pártfogó gondozásában jelent meg Tóth Pál Péter szerkesztésével, Gránitz Miklós fotóival és Kiss Csaba plébános rövid magyarázó szövegeivel a Szentháromság templom – Jászárokszállás című kötet. Mondhatnánk inkább albumnak, hiszen az előszó és Gyenes Gyula pápai prelátus köszöntője után a fényképek átveszik a szót. Igen, a szót, mert szinte elbeszélve mutatják be a térség ékességét, a messziről jövő és messzire vivő elhívást. Így írnak róla: „Amióta ember él a földön, azóta létezik a vallás. Régészeti leletek bizonyítják, hogy ahol emberi település nyomaira bukkantak, mindig megtalálhatók a vallásos élet nyomai.”
A kötetből megismerhetjük a helység és a templom történetét. Jászárokszállás (korábban Árukmelléke, Árokmellékszállás) a határában húzódó Csörsz patakról, utóbbi pedig az azonos nevű királyfiról kapta nevét. E vonal a római kori sáncrendszer tagja volt, és a népvándorlás kori betörések ellen védte a környező településeket.
Rómaiak, szarmaták, magyarok hagytak nyomot maguk után; a legrégebbi lelet 1700 éves lehet.
A XVII. században épült a mai Szentháromság római katolikus templom. Annak idején elsődlegesen a hívek adakozásából, a XIV. században meghonosodott jászok őstemplomának helyére építették. 1630-ban felújították, majd miután a lakosság létszáma háromezer fő fölé emelkedett, szükségessé vált a további bővítés. Az alapító okiratot 1761. május 17-én helyezték el az új fundamentum mélyében. 1907-ben a templom neobarokk díszítést kapott. 1942-ben Palka József festő-grafikus színes ólomkristály üvegeit illesztették az ablakkazettákba, amelyeken többek között Szent Anna, Szent Imre herceg, Árpád-házi Szent Erzsébet figurája jelenik meg, valamint a jelenet, amint István király felajánlja a Szent Koronát a Szűzanyának. A barokk freskókat és az ornamentikát Takács István mezőkövesdi templomfestő készítette 1961-ben – köztük a csodálatos kenyérszaporítást ábrázoló jelenettel.
A templom több évszázadot sikeresen túlélt, sőt az első és a második világháborút is néhány karcolással átvészelte, de a XX. század végére elkerülhetetlenné vált a renoválás. A 250 éves épületet és négyszáz évesnél idősebb tornyát 1993–2011 között felújították, ezúttal is a hívők segítségével. 1992-ben hazatérvén Gyenes Gyula főesperes, a „helyi csodák megteremtésének közreműködője” nemcsak a hitéletet, hanem jó gazdaként a templom és az egyházi épületek rendbetételét is kezdeményezte. A tetőtől a világítás- és fűtésrendszer korszerűsítésén át az orgonáig minden megújult; sőt a második világháborúban elhurcolt harangot is pótolták.
„Az én házam az imádság háza…” – idézik a szerzők Lukács könyvét (19:46), és Szent Pál apostollal figyelmeztetnek: „[Míg] az ószövetségi templomban csak az ember imádkozott, az újszövetségi templomban Jézus Krisztus is. […] Majd templomunk oltárszekrényében éjjel-nappal velünk marad, hogy meghallgassa kéréseinket, és isteni hatalmával segítségünkre legyen.”
A tatarozáshoz szükséges gyűjtőmunkát és a templom újjászületéséről szóló könyv kiadását helyi család három testvértagja kezdeményezte: Tóth Béla, Tóth Pál Péter és Tóth Sándor. Az inspirációt számukra az adta, hogy amióta szüleik elhunytak, már nem adatik meg, hogy hazatérjenek a szülői házba, a templom, az örök menedékhely viszont áll. A könyv előszavában így nyilatkoznak: „Itt nőttek fel a szüleink, nagyszüleink és őket megelőzően a többiek, és itt nőttünk fel mi is. Ebbe a templomba jártak gondjaikkal, örömeikkel, itt keresztelték meg őket és gyermekeiket, itt fogadtak örök hűséget, és valamennyien itt »búcsúztak« el örök útjuk előtt attól a helytől, ahol születtek.”
A kötet egyetlen hiányossága, hogy a szöveghez nem íródott szociográfia, hiszen a térség történetiségét és a fotókat szemlélve kirajzolódik az élet, benne Isten és ember időtlen kapcsolatával. A templom szobrai, a freskók és a festmények tanításokat hordoznak, s „meg kell tanulnunk ismét, hogy az attribútumok egy adott szent, tárgy vagy jelenség elválaszthatatlan jellemzői. Szent Pál attribútuma például – nézzünk csak fel a torony jobb oldalától távolabbi szoborra – a könyv és a kard. Szent Péteré pedig a kulcs.”
A patriotizmus megejtő példája e kötet kiadása, és példaértékű a gesztus, ahogyan a huszonegyedik század viharos évtizedeiben azt a szerzők leszármazottaiknak ajánlják. Könyv, kard, kulcs a szeretethez.
(Szentháromság templom – Jászárokszállás. Szerk.: Tóth Pál Péter. Gondolat Kiadó, Budapest, 2022, 174 oldal. Ára: 6000 forint)
Borítókép: A Szentháromság templom Járokszálláson (Fotó: miserend.hu)
