Felhívott egy pasi, hogy lenne egy extrém takarítás. Kérdezem: mi lenne az? Mondja, macskaürüléket kéne eltávolítani. Hát jó, legyen, vágtam rá. Ilyenkor az a menet, hogy előbb megnézem, miről van szó. Az árajánlatot a konkrétumok határozzák meg – pontosítja Nagy Attila, és pakolni kezdi a munkaeszközöket a céges autóba.
A mezőberényi takarítóbrigádot a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Mezőtúrra viszi ezen a napon a kötelesség.
Mielőtt fertőtlenítenek, el kell távolítaniuk a hordozóanyagot, és gondoskodniuk arról, hogy megvédjék a takarítószemélyzetet a patogén anyagoktól, többek között a macskapiszoktól. Ezért egyszer használatos védőöltözet, lábzsák, legalább FFP2-es maszk, illetve olyan félálarc kerül a csomagtartóba, amely kiszűri a szagokat. Védőszemüveg és gumikesztyű használata kötelező. Olyan munkaeszközeik is vannak, amelyeket kizárólag az extrém takarításokhoz használnak. Ezek egyike a vízszívó, amelyet egy kastélyban vagy gyógyszertárban sosem fognak bevetni. Ezúttal a macskaürülék eltávolításához kell. A feladathoz hárman öltöznek be, a csapathoz negyedikként csatlakozom.
Tizenöt macska, két ember
A tömény macskapiszok és kandúrvizelet semmihez sem hasonlítható szaga mindnyájunkat sokként ér a családi házban. A laktéren tizenöt macska osztozik egy kilencvenéves asszonnyal és a lányával, akik számára a szokatlan közös kvártély a világ legtermészetesebb dolga.
A helyzet nem egyszerű, az állatfekália az otthon minden szegletében jelen van, még a mikrohullámú sütőbe is befészkelte magát.
A fürdőszobában elég egy alapos áztatás ahhoz, hogy eltávolítható legyen, ami nem idevaló. A maradékot vízszívóval gyűjtik össze a takarítók. A konyhában és a folyosón lévő linóleumot egytárcsás súrológéppel tisztítják meg azt követően, hogy az ürülék java részét más módszerekhez folyamodva felszedték. Kivételes alkalom ez, ugyanis általában minden takarítást – a haláleset utánit is – ózonkezeléssel kezdenek, hiszen az ózon minden típusú felületet fertőtlenít. Használatának viszont vannak akadályai: például nem maradhat az épületben élőlény. Sem macska, sem cserepes virág.
Az első, haláleset utáni takarításukat a visszaúton meséli el Nagy Attila. A férfi – akinek az otthonát meg kellett szabadítaniuk a hulladéktól – a lakásban halt meg, ahol egy teljes hétig feküdt holtan. Ennyi idő elég ahhoz, hogy a nedvek eltávozzanak az emberi szervezetből.
A test felpuffad, elindul a bomlási folyamat, főként ha meleg van a helyiségben. Az elhunytat nem keresték, mivel a férfi táppénzen volt betegség miatt. Utólag derült ki, vérzéses fekélyben halt meg. Ezért is kell védeni a takarítót, mivel olyan betegségeket is elkaphat, amelyek egész életen át kínozzák, említi az ügyvezető.
A kellemetlen szag ellenére a halott férfi szomszédjainak nem tűnt fel, hogy baj van, hiszen az elmúlt harminc évben senki sem takarított rendszeresen a lakásában. A lépcsőház már a haláleset előtt egy évvel bűzlött a hanyagsága miatt, de az állapotára tekintettel nem tettek ellene feljelentést, pedig a higiéniai előírásokat megszegő hozzáállása a lakók számára igencsak megnehezítette az együttélést. Mivel gyűjtögető életmódot folytatott, a takarítóbrigád első lépésben kiürítette a lakást. Száznyolcvan zsák szemetet szedtek össze a második emeleti, hatvan négyzetméteres otthonból.
Fél vödör aprópénz
Ez a munka már az a kategória, amely nem olcsó, jegyzi meg a szakember. Több százezer forintba, de akár millióba is kerülhet. A profi takarítókat az elhunyt testvére fogadta fel, akivel sikerült megegyezniük egy viszonylag kifizethető összegben. Az idős nő azt mondta, nem kell neki onnan semmi. Ha pénzt találnak, döntsék el, hogy elteszik, vagy megtartják. Kivéve ha találnak húszmillió forintot. Akkor azért beszélgessenek el vele, mielőtt zsebre vágják. Végül fél vödör aprópénz gyűlt össze. Ezt betették a fertőtlenítőbe, majd átadták az asszonynak.
Egy másik vidéki lakásban szintén elmaradt az elmúlt húsz évben a takarítás. Itt ezrével szaladgáltak a csótányok. Mivel a kártevőirtáshoz végzettség szükséges, a takarítócég nem foglalkozott a rovarok vegyszeres pusztításával. Az élősködőket bezsákolták, és bekerültek a házhoz rendelt konténerbe. Emellett megszámlálhatatlan üres sörösdoboz, eszméletlen mennyiségű cigarettacsikk, használt egészségügyi tampon és betét hevert szanaszét az elhunyt nő otthonában.
– Arra gondoltam, hogy felkeresek egy televíziócsatornát, mivel az emberek imádnak borzongani, megbotránkozni. Persze a képernyőn nem is annyira tragikus szembesülni a valósággal, mint élőben. Erre mondta a kolléganőm, akit magunkkal vittünk, hogy hiába készített volna képeket, a fotók látványvilága közelében sincs annak, mint amikor az ember topog, jön-megy az élő csótányokon – részletezi riportalanyom.
– Azt a szagot nem lehet szavakkal jellemezni! Nem olyan, mint a záptojásnak vagy a romlott húsnak a szaga. Annál ezerszer büdösebb! A maszkjainkat mentolos lóbalzsammal kentük be, hogy ne érezzünk semmit, de hiába – teszi hozzá Domokos Imre ügyvezető-helyettes, aki maga is takarít, akárcsak a felettese.
– Hazaérve ruha, cipő kint maradt, egyből berohantunk a mosdóba, a forró zuhany alá. Másnap még egyszer átnéztünk mindent, nehogy a fel nem használt zsákokból előbújjon valami nem kívánt dolog
– egészíti ki Nagy Attila.
– Ki vállalkozik ilyen takarításra? – fordulok mindkettőjükhöz.
– Erre szokták mondani, hogy van az a pénz! A takarításnak is különböző szintjei léteznek. A csótányos házban mi a szanálási, helyreállítási szintet tűztük ki célul, és azt el is értük. Van ennél rosszabb is. Van halálos és életveszélyes szint is, mint például atomreaktorban takarítani. Mi ezt nem fogjuk csinálni! – fogalmaz az ügyvezető.
Porszívózás a magasban
Pszichológiai vizsgálatok szerint a gyűjtögető, maguk körül oktalanul kacatot, szemetet halmozó személyek rendkívül introvertáltak, senkit sem engednek be a házukba. A tudatalattiukban ugyanis megvan, mi a valós helyzet velük és körülöttük. Ezt a takarítók is alátámaszthatják, mivel szinte mindegyik ilyen helyszínen találnak illatosítókat, füstölőket, amelyekkel a mocsokban lakó, magába fordult embertársunk igyekszik elnyomni a kellemetlen szagokat.
– Olyan tudatállapot lehet ez, amelyet mi, „hétköznapi” emberek nem értünk. Történhetett valami az életükben, ami azzal járt, hogy minden mindeggyé vált számukra. Nem turkálok az ügyfeleink magánéletében, önszántukból mesélnek. A takarítónak pedig, aki félig-meddig pszichológus is, meg kell hallgatnia őket. Ez legalább annyira fontos számukra, mint hogy tiszta legyen a kanapéjuk – magyarázza Domokos Imre.
Tavaly nyáron a mezőberényi evangélikus templomban dolgoztak. Felmentek a toronyba: a négy szintről négyszázhatvan kiló galambürüléket szedtek össze. A lakástüzek után is bőven van tennivalójuk. Ilyenkor a kormot kell lemosniuk a falfelületekről lúgos anyaggal, több rétegben. Sziszifuszi munka, rengeteg vizet igényel.
A magaslati takarítás ehhez képest semmi. Ha például 12 méter magasan kell porszívózniuk, előveszik a 38 milliméter átmérőjű karbonszálas csövüket, amelynek különböző kefék vannak a végén. Ezt rászerelik egy porszívóra, máris úgy tudnak vele takarítani, hogy se emelőkosárra, se létrára nincs szükségük. De még egy hokedlire sem.
Ez a megoldás költségbarátabb is, hiszen egy ollós emelő vagy emelőkosár bérlése nyolcszázezer forint naponta áfa nélkül.
Visszatérve arra a kérdésre, hogy kik vállalkoznak manapság ilyen extrém munkára, azt a választ kapom, hogy négy középkorú nő alkalmazottjuk is van. Hogy jobb takarítók, mint a férfiak? Nem. De ők jelentkeztek az álláshirdetésre, és Nagy Attila, aki pénzügyi szakember, közgazdász, felvette őket. Amikor nekivágott a cégalapításnak, felhívta az ÁNTSZ-t, érdeklődött, milyen engedélyeket kell beszereznie a működéshez. Mindenki csodálkozott az ötleten, de senki nem tudta útba igazítani, valamennyien azt mondták, hogy nincs szükség engedélyekre.
Doktorátus takarításból
Aztán nekiláttak. Előbb csak magánházaknál takarítottak, majd visszaforgatták a bevételüket, és bővítették a szolgáltatásaik körét. A fiatal közgazdász már egyetemi évei alatt elhatározta, hogy takarítócéget fog menedzselni. Nem tudta volna elképzelni, hogy hétfő reggel bemenjen a munkába, és péntek délutánig másnak kapargassa a gesztenyét.
A lakosság részéről három szolgáltatási körre van mostanság nagy igény: szőnyeg- és kárpittisztításra, valamint lakás- vagy házfelújítás utáni takarításra. Utóbbira tízből tízen el szokták fogadni az árajánlatot. Hiszen végigvitték a felújítást, elfáradtak, nem kívánják még a maradványokat is eltakarítani. Extrém kérelmek ritkábban fogalmazódnak meg, általában kéthavonta egyszer. Igaz, az utóbbi hetekben megszaporodtak a nem szokványos takarításaik.
– Mindenütt hangsúlyozom, hogy a takarítás is egy szakma, 2005 óta államilag elismert – mondja Nagy Attila. Az Önképző Takarítók Egyesületével, amelyet ő alapított, azon dolgoznak, hogy elfogadottabbá tegyék a fiatalok számára is ezt a kevésbé megbecsült foglalkozást. Magyarországon jelenleg 32 ezer takarító van. Kétharmaduk az ötvenes korosztályt képviseli, ami azt jelenti, hogy tíz év múlva jelentős munkaerőhiány lesz ezen a területen.
Pedig a professzionális takarítást ma már számos elismert tanfolyamon oktatják Magyarországon. Létezik tisztítástechnológiai szakmunkás képzés az alapok elsajátítására, de indulnak szolgáltatásvezető-tanfolyamok is, amelyeken szervezési ismereteket adnak át a hallgatóknak. Sőt az alkalmazott környezetkutató szak környezettisztítási technológia szakirányon már felsőfokon is tanulni lehet a mesterséget. Bizonyos egyetemeken doktori cím is szerezhető „takarítástudományból”.
A biotermékek már csak azért is előnyösek, mivel sok az allergiás, rengeteg az ekcémás, és sokaknak van valamilyen bőrbetegségük. A környezettudatos szakemberek az öblítőt is száműzik a mosási eljárásból, mivel bebizonyosodott, hogy mérgező: belekerül a ruhába, az ágyneműbe, onnan az ember bőrén keresztül beküzdi magát a véráramba.
– Minél illatosabb egy szer, annál mérgezőbb
– erősíti meg Nagy Attila, és aláhúzza: nem vegyész, nem bonyolódik bele annak a magyarázatába, miként szedik szét, majd rakják újra össze a kőolaj molekuláit, hogy málnaillat legyen az eredmény…
Nem állom meg, hogy távozásom előtt meg ne kérdezzem, miért vállal takarítási és extrém takarítási feladatokat pénzügyi diplomával a zsebében.
– Mert szeretek takarítani – mondja nemes egyszerűséggel. A pénzügyek fontosak, elengedhetetlenek a vállalkozás viteléhez. Ha leül a könyvelőjével tárgyalni, nem mindegy, hogy tudnak-e közös hangon beszélni, vagy csak néznek egymásra szótlanul. Nem szokta nagy dobra verni, hogy felsőfokú végzettsége van, de büszke rá, hiszen meg kellett érte küzdenie, főleg egy budapesti gazdasági egyetemen.
– Ez üzleti vállalkozás, a profitról szól a történet. De mi is emberek vagyunk, számít, ki mennyire elégedett a munkánkkal – fejti ki a cégvezető.
Amikor szolgáltatást vesz igénybe valaki, nem feltétlenül tisztaságot vásárol, hanem időt, magyarázzák beszélgetőtársaim. Ugyanis a megspórolt idő alatt akár a többszörösét is megkeresheti a takarítás árának. Tény és való, magánszemélyek nem igazán szoktak heti takarítást kérni tőlük.
– És ön takarít otthon? – szegezem a kérdést az ügyvezetőnek.
– Van takarítónőm! Amikor hazamegyek, a kutyáimmal akarok foglalkozni, pihenni szeretnék, sorozatokat nézni. Mint egy átlagember. Tegnap este például újból felvettem a futócipőmet. Régen, bár ez most nem látszik rajtam, rengeteget futottam, heti kilencven kilométert simán legyűrtem – tájékoztat, és kritikus tekintettel végigméri magát.
Foglalkozások presztízse
A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi összegzése alapján Magyarországon a legmagasabb presztízsűként értékelt foglalkozás a kórházigazgató, ezt követi az egyetemi rektor, a legalacsonyabb presztízsűként minősített az utcai prostituált, amelynél kicsit jobban megbecsült az utcaseprő, a sztriptíztáncosnő és a pornószínész. A legtöbb pénzt a válaszadók szerint bankelnökként, EU-parlamenti képviselőként, országgyűlési képviselőként és államtitkárként lehet keresni, a legkevésbé jövedelmező foglalkozás az utcaseprő, a szórólaposztó, a takarító és a konyhai kisegítő. A társadalmilag legtöbb hatalommal felruházott foglalkozásoknak az EU-parlamenti képviselőt, a politikust, az országgyűlési képviselőt és az államtitkárt gondolták a megkérdezettek, a legkevesebb hatalommal bíróknak az utcaseprőt, a szórólaposztót, az utcai prostituáltat és a segédmunkást. A legdivatosabb foglalkozásoknak a plasztikai sebészt, a tévés műsorvezetőt, az ügyvédet és a marketingmenedzsert tekintették, a legkevésbé divatosnak az utcaseprőt, a szemétszállítót, a segédmunkást és az utcai prostituáltat.
Covid esetén
A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) Kommunikációs Főosztálya tájékoztatása szerint otthoni elhalálozás vagy betegség esetén nem kötelező a fertőtlenítés, nincs is rá jogszabály, a tulajdonosnak, illetve a magánterület használójának kell gondoskodnia a higiéniáról. Más a helyzet, ha a fertőzésveszélyt az érintett környezete észleli – például nem épp kellemesnek nevezhető szagokat érez, vagy legyek jelennek meg a szokottnál nagyobb mennyiségben a lakásban, a lakókörnyezetben –, ezért úgy dönt, hogy bejelentést tesz. Ilyenkor a területileg illetékes népegészségügyi feladatkörben eljáró járási – vagy fővárosi kerületi – hivatal intézkedik: vizsgálatot indít, és elrendeli a fertőtlenítést, amelyet erre a célra engedéllyel rendelkező cég végezhet.
Vannak azonban olyan fertőző betegségek, amelyek esetében törvény írja elő, hogy azon a helyszínen, ahol a beteg tartózkodott, fertőtlenítést kell végezni. Hogy melyek ezek a ragályos kórok, azt a 18/1998-as minisztériumi rendelet első melléklete pontosítja. Ilyenkor a járási tisztiorvos kíséri figyelemmel az otthoni fertőtlenítést. A fertőtlenítést szakképzett egészségügyi alkalmazottak végezhetik. Ha a fertőző beteget nem kórházban gyógykezelik, a folyamatos fertőtlenítéshez szükséges szereket – a kiskereskedelmi forgalomban beszerezhető fertőtlenítőszerek kivételével – az illetékes járási hivatal bocsátja a dolgozók rendelkezésére.
A Covid–19-vírussal történő fertőződés esetén, amennyiben az elhalálozás nem magántulajdonú ingatlanban történik, a 2020 áprilisában jóváhagyott eljárásrend (protokoll) szerint még több szabályt kell betartani, tájékoztat az NNK. Ezek a végső búcsúra is kiterjednek, előírva, hogy a közeli hozzátartozók és az általuk felkért egyházi személyek az egészségügyi intézmény eseti elbírálása alapján köszönhetnek el az elhunyttól. Ezt megelőzően az egészségügyi intézménynek meg kell ismertetnie a hozzátartozóval a védőeszköz-használat és a kézhigiéné szabályait, és biztosítania kell számára a szükséges védőeszközöket is, így a sebészeti szájmaszkot, a köpenyt és a gumikesztyűt. A rokonnak tudomásul kell vennie, hogy a búcsúvétel során nem érintkezhet az elhunyt holttestével.
A ragályos betegségek megfékezése érdekében arról is gondoskodni kell – nemcsak a Covid–19 esetén –, hogy a kórt terjesztő vagy egyéb egészségügyi szempontból is káros rovarok, egyéb ízeltlábúak, rágcsálók és másfajta állati kártevők ne telepedjenek meg és ne szaporodjanak el az érintett lakott területeken. Mindezen egészségügyi kártevőket – így az emberen élősködő tetveket, szúnyogokat, kullancsokat, atkákat, bolhákat, ágyi poloskát, legyeket, csótányokat és a többi, élelmiszert szennyező rovart, patkányokat és a zárt térben megtelepedett egereket – távol kell tartani, és rendszeresen irtani is szükséges ezeket. Utóbbi tevékenységet szintén csak szakképzett alkalmazott végezheti.
Borítókép: Bűnügyi helyszíneket takarító németországi szakember (Fotó: DPA/dpa Picture-Alliance/Markus Scholz)
