Zálogház – Fedezetként beadott káprázatok és egyéb furcsaságok

Miként más pénzintézetek, a zálogház sem szociális intézmény. A profit itt is elsődleges, mégis voltak és vannak szociális és örökségvédelmi funkciói. A Bizományi Áruház Vállalat jogelődjét a „szegények bankjaként” alapította Mária Terézia, idén kerek kétszázötven éve, sőt százhárom éve aukciósházként is megkerülhetetlen. Márpedig pénzügyi krízisek idején az arany és a műtárgy számít a legbiztonságosabb „menekülő” befektetésnek.

20230112 Budapest BÁV riport Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

A tízkarátos, GIA tanúsítvánnyal rendelkező, szív alakú gyémántot negyvennégy kisebb briliáns foglalta keretbe, és ötsoros, modern fehérarany lánc tette teljessé. Fotó: Istvan Slezak

A fővárosi Csalogány utcai tárgyaló falán romantikus, XIX. századi olaj-vászon tájképek. Az asztalon az Első Magyar Királyi Zálogház bőrbe kötött királyi alapítólevele 1773-ból, személyesen őfelsége Mária Terézia kézjegyével. Ha egy aukción e latinul fogalmazott dokumentumot is kikiáltanák, alighanem egekbe kúszna a licit. Ennek persze elhanyagolható a valószínűsége, hiszen a 250 éves társaság – mai nevén BÁV Aukciósház és Záloghitel Zrt. – távolról sem szorul rá, hogy pénzzé tegye „családi” kincseit. Tény, hogy kedvező pozícióját jórészt örökölte, hiszen a szocializmusban monopolhelyzetet élvezett, amihez képest a piac negyvenöt-ötven százalékának elvesztése a félig üres, félig teli pohár kérdését veti fel. Ám az is igaz, hogy kevés egykori állami vállalatról mondható el Magyarországon, hogy három évtizeddel a tervgazdálkodás elmúltával még mindig piacvezető. A zálogpiaci konkurencia zömmel két-három fiókkal rendelkező, olykor egykori BÁV-os becsüsök által alapított kisvállalkozásokból áll, míg a cég ma országosan közel száz zálogfiókkal és nyolc művészeti galériával rendelkezik, ahol 350 alkalmazott – túlnyomórészt becsüs – dolgozik. Régi igazság, hogy minden cég annyit ér, amennyit az alkalmazottai. Dandé Imre hálózatirányítási igazgató elmondása szerint minimális a fluktuáció. Sok másod-harmadgenerációs becsüsük van, munkavállalóik átlagban 17 éve vannak a cégnél, az utánpótlásról pedig a Becsüsakadémia gondoskodik. 

 

A zsold elzálogosítása

Az államilag szabályozott kézizálog-hitelezést a bankrendszer fejletlensége keltette életre 1773-ban. A királyi zálogházat a hitelezői szerepet addig önkényesen játszó kereskedők és egyéb uzsorások ellensúlyozására alapította meg az uralkodó Mária Terézia Bécs után Pozsonyban is. A királyi zálogház 1787-ben helyezte át székhelyét Budára. Az alapítás történelmi hátterét Fertőszögi Péter művészeti vezető vázolja, aki rámutat az asztalon fekvő alapító okirat első paragrafusára, amely tételesen meghatározta, hogy akkoriban mely ingóságokat nem lehetett elzálogosítani (ruhaneműt, törékeny edényeket, könyvet, arcképet, háztartási eszközöket). Mint mondja, tiltották továbbá a katonai felszerelések, az Aranygyapjas és a Szent István-rend kitüntetéseinek zálogba adását is, ugyanakkor például az 1792–93-as években a katonák előszeretettel vettek fel zálogkölcsönt a következő havi zsoldjukra, amitől sokan reménytelenül eladósodtak. A gárdakapitány ezért meg is tiltotta, hogy a katonák üzleteljenek a zálogházzal.

A BÁV jogelődjét idén 250 éve alapította őfelsége Mária Terézia. A képen a kézzel írt, bőrkötésű alapító okirat címoldala látható. Fotó: Kurucz Árpád

A Központi Zálogház 1903-ra épült fel a pesti Lónyay utcában. A művészeti árverések bevezetésére sajátos módon Trianon hatására került sor. Az elcsatolt országrészekről érkezők ugyanis menekített ingóságaik között rengeteg értékes műtárgyat, főleg festményt, arany ékszert és porcelánt hoztak magukkal, amelyeket szorult helyzetükben gyorsan értékesíteni szerettek volna. 1920-ban a Lónyay utcai klinkertéglás saroképületet átkeresztelték Állami Árverési Csarnokká, ahol október 8-án meg is tartották Magyarország első művészeti aukcióját. Azóta egymással párhuzamosan működik az aukciós, illetve zálogkölcsönzési tevékenység.

Érdeklődők a Bizományi Áruház Vállalat 6. művészeti aukciós kiállításán a Magyar Optikai Művek Szakasits Árpád Művelődési Házában 1970. december 5-én.
Fotó: MTI/Kovács Sándor

A cég 1951-ben kapta a Bizományi Áruház Vállalat nevet, majd a kor szociális adottságaihoz alkalmazkodva mindjárt ki is terjesztette tevékenységét szinte minden valamirevaló értéktárgyra. Az 1980-as évek végéig a múzeumok is rajta keresztül gyarapították gyűjteményeiket. A változó idők szavát követve ekkortól azonban már nemcsak festményaukciókat rendeztek, hanem elindultak a különféle műtárgycsoportok szerinti kamaraaukciók is; 1981-ben megrendezték az első ékszer-kamaraaukciót, majd 1985-től évente két alkalommal a műtárgy-, bútor és szőnyegárverést is. A rendszerváltást követően 1991-ben alakult át a BÁV Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Részvénytársasággá, majd 2002-ben vette fel mai nevét.

Aukciós tételek kiállítása a BÁV 80. művészeti aukcióján 2022 novemberében a Szent István körúti Art Aukciósházban. Fotó: MTI/Kovács Tamás

Az elmúlt három évtizedben az árverési piac is polarizálódott, számos aukciósház nőtte ki magát Budapesten (például Kieselbach, Virág, Nagyházi, (ex)Polgár), amelyek a BÁV-val és egymással is versengve működnek. Az árverés egyfajta stratégiai játék, a vagyonos emberek pazar körítésű társasági eseménye. A BÁV-nál, ha a szakértők művészi minőség és érték alapján árverésre érdemesnek tartják a műtárgyat, a tradíció szerint a kikiáltási árat a becsült érték kétharmadánál állapítják meg. 

Az aukciósház részesedése végül a leütési ár 11 százalékából, illetve a leütési ár felett a vevő által fizetendő huszonöt százalékos vevői jutalékból tevődik össze. Ez a 36 százalék fedezi a költségeket és az adókat.

– Az elmúlt 250 év igazolja, hogy a változásokhoz mindig rugalmasan és prosperálóan tudtunk hozzáállni – hangsúlyozza a művészeti vezető. – Az évente megrendezendő két nagy művészeti aukció mellett most már elmaradhatatlanok a tematikus és online aukciók is. Az értékes aukciós tárgyak között vannak festmények, bútorok, porcelánok, kerámiák, órák és ékszerek, sőt rendszeresen megjelennek újdonságok is, tavaly például old timer motorok, hangszerek és történelmi értékkel bíró fegyverek is, köztük olyan érdekességek, mint egy középkori viking kard vagy Kmety György honvéd tábornok párbajpisztolykészlete.

 

Luxusóra-őrület a fiatal és gazdag férfiak körében

A tematikus aukciók sorában egyre népszerűbb az óra- és ékszerárverés, amelyen a történelmi értéket hordozó, gyakran kétszáz éves asztali órák mellett kortárs luxusórák cserélnek gazdát, egyes Rolex karóraritkaságok vagy Patek Philippe különlegességek akár jóval tízmillió forint fölötti szinten. 

Itt egy harmincas-negyvenes éveiben járó, legfelső jövedelmi csoportba tartozó fiatal férfiak által alkotott új gyűjtői réteg megjelenését figyelhetjük meg.

Licit a Bizományi Áruház Vállalat 20. évfordulójára rendezett jubileumi aukción a MOM Művelődési Házának színháztermében 1968. december 11-én.
Fotó: MTI/Benkő Imre

Ahogy a válságtünetek növelik a műtárgyak iránti keresletet, hasonlóképpen hatnak a zálogtevékenységre is. Dandé Imre hálózatirányítási igazgató szerint a harminc-, hatvan- vagy kilencvennapos zálogkölcsön fő előnye a banki hiteltermékekkel szemben, hogy néhány perc alatt, mindenféle adminisztratív tortúra nélkül felvehető. E hitelezési formának van egyfajta szociális vetülete, hiszen az ügyfelek egy része olyan személy, akinek nincs igazolható jövedelme, vagy szerepel a banki „feketelistán” (KHR). 

A kölcsönök fedezetét az esetek 95 százalékában arany ékszerek képezik, míg a fennmaradó öt százalékban luxusórák, kisebb értékű műtárgyak.

 

Az ékszereket kilencvenöt százalékban kiváltják

Többnyire olyan értéktárgyakról van szó, amelyekhez személyes érzelmi viszony fűzi a tulajdonost, ezért az esetek szintén 95 százalékában ki is váltják azokat. A zálogház is kellő odafigyeléssel kezeli a folyamatot, így a véghatáridő közeledtével  felveszik a kapcsolatot az ügyféllel, és együttesen igyekeznek megoldani, hogy az értéktárgyat tulajdonosa ne veszítse el végleg. A zálogügyfelek között van egy jól körvonalazható vállalkozói kör is – jellemzően az építőiparból –, akiknél bevett gyakorlat, hogy átmeneti likviditási problémáikat zálogkölcsönnel oldják meg. Számukra az azonnali készpénzhez jutás a legfontosabb szempont.

A BÁV Art Aukciósház és Galéria kétnapos, 79. művészeti aukciójának második napja a MOM Kulturális Központban 2022. május 17-én.
Fotó: MTI/Mohai Balázs

Az érem másik oldala, hogy miközben az ügyfél szeretne értéktárgyáért minél többet kapni, az átlagos arany és ezüst ékszerek esetében nincs nagy mozgástér az alkura, egyedül talán a brilleknél van ez másképp. Mivel a becsüs jellemzően az arany minőségi jellemzői, illetve a karát és az aranysúly szerint számol, a mérleg az irányadó, az ügyfél pedig a bolti ár negyven százalékát kaphatja meg zálogkölcsön formájában. Az ügyfelek többsége az érzelmi kötődés mellett befeketésként is tekint ezekre a tárgyakra, ezért is magas a kiváltási ráta. 

Aukción értékesített ötkarátos gyűrű. Fotó: BÁV/Slezák István

– A zálogkölcsönt igénylők száma 2022 utolsó negyedévében közel 15 százalékkal nőtt az első negyedévhez képest. Ez a tendencia nemcsak a zálogban figyelhető meg, hanem az ékszer és a befektetési arany értékesítésében is. A befektetési aranytömbök (BCA) 2021-es forgalma egész évben valamivel egymilliárd forint felett volt, 2022-ben már szeptemberre elértük a kétmilliárdot. 

 

Hamisítvány kontra szakértelem

Hasonló tendencia érzékelhető a használt ékszerek értékesítésében is. A műtárgyak értékbecslése, különösen a hamisított vagy bűncselekményből származó műtárgyak felismerése kevésbé egzakt dolog, ide már nem elég egy pontos mérleg. Komoly szakmai tapasztalattal rendelkező kollégáink amellett, hogy folyamatos kapcsolatban állnak egymással, a rendőrség által közzétett információkban is naprakészek – teszi hozzá a hálózatirányítási igazgató.

 

A szabómester hagyatéka

A művészeti vezető is a szakértelem jelentőségét hangsúlyozza, amely egyben a legfőbb garanciát jelenti a csalási próbálkozások elhárítását illetően. Mint mondja, a BÁV-nál az 1960-as évek vége óta létezik becsüsképzés, amely 1990-től vált nyílttá. A hamisítványok megbízható kiszűréséhez azonban már sokéves rutin is szükséges, és ha az sem elég, akkor külső segítséget kérnek az adott terület speciális szakértőitől.

Szent István király koronázási palástjának féltenyérnyi darabja, amely a 2020-as BÁV-árverésen 17 millió forintért kelt el, de végül az állam vásárolta meg a Magyar Nemzeti Múzeum számára. Fotó: BÁV/Slezák István

Erre példa 2020 egyik műkereskedelmi szenzációja, a magyar koronázási palást egy aukcióra felkínált apró darabja. Az alig néhány négyzetcentiméteres palástrészletet egy teljes éven át vizsgálták a szakértők, míg végül kétséget kizáróan bebizonyosodott az eredetisége. Mint Fertőszögi Péter művészeti vezető meséli, ez akkor került ki a keresztpántból, amikor 1867-ben rendbe hozták és a koronázásra készülő Ferenc Józsefre szabták a szabadságharc viharaiban megrongálódott palástot. A munkával a kor leghíresebb aranyhímzőjét bízták meg, akinek egyik segédje, Szentey Sándor szabómester a palást átalakítása során kivett egy arany- és selyemfonállal hímzett és három igazgyönggyel díszített apró darabot, amelyet az akkori restaurálás jegyzeteivel együtt ereklyeként megőrzött. A Szent István és Gizella királyné által adományozott miseruhából átalakított koronázási palást töredékét a szabó ükunokája bocsátotta árverésre 2020-ban, a BÁV centenáriumi aukcióján. A licit 1,8 millióról indult, s a kalapács – hosszú harc után – 17 milliónál koppant, vagyis a nyertes a jutalékkal és adókkal együtt 21 millió 250 ezer forintot fizetett volna érte, ha időközben a magyar állam nem nyilvánította volna védetté. Így azonban, élve elővásárlási jogával, a jutalékkal növelt leütési áron nemzeti kincsként végül megvásárolta a Nemzeti Múzeum számára, ahol azóta bárki számára megtekinthető.

 

Piaci hatások

A BÁV által megrendelt Műtárgybefektetési index reprezentatív felmérés abból a célból, hogy évente átfogó képet kapjon a szakma a hazai műtárgybefektetési piac helyzetéről. A felmérés a potenciális ügyfelek műtárgyakba való befektetési hajlandóságát vizsgálja, azon belül kimondottan a generációs különbségekre fókuszál. Ebből kiderül, hogy a recessziós félelmek ellenére sem rendült meg a műtárgybefektetés iránti bizalom, sőt – az egyik aukciósház tönkremenetelét eredményező eredetiségi botrány ellenére – még erősödött is a meggyőződés a műtárgypiac tisztaságáról. A műtárgyvásárlásban gondolkodók körében a legnagyobb népszerűségnek változatlanul a festmények örvendnek (54 százalék). A második helyen (51 százalékkal) áll az ékszerbefektetés, amely 16 százalékos növekedést ért el 2020-ra. Ez nem meglepő, hiszen a hagyományosan menekülőeszköznek tekintett nemesfémek iránti érdeklődés törvényszerűen erősödik a bizonytalan gazdasági környezetben. A harmadik helyen az órák (25 százalék) és a papírrégiségek, könyvek (25 százalék) állnak, majd a numizmatikai értékek (21 százalék), valamint a kerámia-, üveg- és ezüsttárgyakat, bútorokat magába foglaló „egyéb” műtárgyakat (húsz százalék) említették.

Címlapkép: Régi zálogfiók képét mutatja egy BÁV digitális információs tábla (Fotó: Kurucz Árpád)