Szálló por: a Föld lakosságának egy ezreléke lélegzik tiszta levegőt

Az allergiások a tavaszi hónapokban idén korán elkezdtek köhögni, tüsszögni. A civilizációs betegségek nem véletlenek, a lég- és vízszennyezettség, a szálló por koncetrációja komoly gondokat okoz.

2023. 05. 25. 14:00
Tourists visit the Taj Mahal amidst fog in Agra on January 4, 2022. (Photo by Pawan SHARMA / AFP) Fotó: PAWAN SHARMA Forrás: Europress/AFP
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Covid okozta lezárások nyomán számos kép járta be az internetet, hogy olyan kínai és indiai városokban is megjelent a kék ég, ahol kis túlzással évtizedek óta nem lehetett tiszta eget látni. Mindkét pekingi olimpia esetén komoly kérdés volt a légszennyezettség, bár éppen a pandémia nyomán a tavalyi téli játékok idején a szálló por koncentrációja az egyéb egészségügyi kockázatok mellett háttérbe szorult.

Az emberi tevékenység sokban járul hozzá a szálló por koncentrációjának növekedéséhez. Fotó: Raquel Silva/Pexels

Épp kínai és ausztrál kutatók publikálták márciusban húsz éven át tartó kutatásukat, amely szerint a Föld lakosságának mindössze egy ezreléke lélegzik be tiszta levegőt.

Több mint ötezer mérőállomás adatait hasonlították össze meteorológiai és földrajzi faktorokkal kiegészítve, hogy megalkossák a Föld szállópor-koncentrációjának térképét. (Igaz, elismerik, hogy bizonyos országokban nem teljesen pontos az adatgyűjtés.)

 

Milyen a veszélyes szálló por?

A PM 2,5 részecskék olyan 2,5 mikrométernél kisebb porrészecskék, amelyek kicsinységük okán rendkívül veszélyesek elsősorban a légzőszervi betegségekben szenvedők számára, de az egészséges emberek tüdejét és nyálkahártyáját is károsítják, illetve ronthatják a sportolói teljesítményt (ezért volt központi kérdés Peking levegőminősége az olimpiák alatt). Veszélyességük oka, hogy nem akadnak fenn a szervezet védekező mechanizmusain, hanem rögtön a légzőszervekbe, majd a rajtuk megkötött anyagok a felszívódás nyomán a keringésbe kerülnek.

A PM 2,5-es porszemcséken rákkeltő és erősen allergén szennyezők tapadnak meg, például nitrogén-oxidok. Ezek a részecskék hosszan fejtik ki hatásukat, ezért súlyosabb következményekkel járnak, mint a nagyobb porszemcsékkel szennyezett levegő, például tüdőrákot, stroke-ot vagy szívbetegséget okozhatnak. A WHO 2021-ben csökkentette a PM 2,5 ajánlott szintjét tíz mikrogrammról köbméterenként ötre. A kutatás 2019-ig bezárólag készült, amikor még 15 mikrogrammal számoltak a kutatók.

A legveszélyeztetettebb terület Dél- és Kelet-Ázsia, ahol az évből a napok több mint kilencven százalékában mértek a kutatók 15 mikrogramm felett.

 Globális szinten a napok hetven százaléka mutatott köbméterenként 15 mikrogrammnál magasabb értéket.

Szénpor borította kínai erőmű 2021-ben, az olimpia egyik helyszínén. Fotó: /Europress/AFP/Greg Baker

 

A legveszélyeztetettebb területek

Yuming Guo, a kutatás vezetője szerint évszakos változás figyelhető meg a legszennyezettebb területek között. Kína és India területén a PM 2,5 koncentrációja decembertől februárig a legmagasabb, amit valószínűleg a téli hónapokban szükséges fűtés, a megnövekedő fosszilisenergia-felhasználás okoz. Dél-Amerikában ugyanakkor augusztus és szeptember között legnagyobb a koncentráció az égetéses földművelés miatt.

Összességében Ázsia legnagyobb részén, a szubszaharai régióban, Óceániában, a Karib térségben, illetve Közép- és Dél-Amerikában jelentősen emelkedett a szálló por koncentrációja az elmúlt húsz év során a folyamatos erdőtüzek, illetve a sivatagosodás miatt. 

A PM 2,5 legnagyobb koncentrációját Kelet-Ázsiában mérték: ötven mikrogrammot köbméterenként. Második Dél-Ázsia lett 37 mikrogrammal, bronzérmes pedig Észak-Afrika harminc mikrogrammal. Ausztrália és Új-Zéland lakosai viszont a legalacsonyabb koncentrációnak örülhetnek. Európában és Észak-Amerikában a szigorú környezetvédelmi szabályozások miatt húsz év alatt csökkent a szálló por koncentrációja.

A közösségi médiában éppen ezért aggódnak többen, hogy az energiaválság miatt Európa egyes országai egyre több szénbánya ismételt megnyitásával próbálnak úrrá lenni a válságon. Guo ugyanakkor reméli, hogy a kutatás figyelemfelhívó lesz a döntéshozók számára, miután világszerte évi 6,7 millió ember életébe kerül a szálló por okozta légszennyezés.

Borítókép: Turisták a Tádzs Mahalnál (Fotó: AFP/Pawan Sharma)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.