Egyre kevésbé szól a hitről a húsvét Amerikában

Az amerikai húsvét ma már jellemzően nem a kereszthalálról és a feltámadásáról szól, sokkal inkább néhány néphagyományból eredeztethető szokásról, valamint a tavaszi iskolai szünet kezdetéről, amely alatt sokan délre utaznak. A keresztény családoknak továbbra is fontos az ünnep eredete, de számosan elismerik, hogy nevelésük ellenére húsvét már nem vallási jellegű.

Éves tojásvadászat a Fehér Ház kertjében. Fotó: Getty Images//Drew Angerer

Meglepő, de az amerikai és magyar húsvéti szokások nem térnek el olyan mértékben, mint sejtenénk. Például az amerikaiak is festenek tojást, kerti elrejtésük helyett viszont a városok parkjaiban közösségi tojásvadászatot rendeznek. Ilyenkor több száz műanyag, apró ajándékokat rejtő tojást lehet keresni. Denville-ben a házak udvarain is többen rejtenek el tojásokat. Sajnos mivel nagypéntek és húsvéthétfő munkanap, jóval kevesebb idő marad a családi együttlétre, még úgy is, hogy sokan pénteken már nem dolgoznak. Főként a kisgyermekes családokban jut szerep a népi és családi hagyományoknak, azonban díszíteni mindenki igyekszik. Ahogy más ünnepek esetén is, a boltok és az udvarok jóval húsvét előtt megtelnek tavaszi dekorációkkal, liliomokkal, csokoládényulakkal, -tojásokkal és -csibékkel. A legnagyobb közösségi élmény a tojásvadászaton túl a New York-i húsvéti parádé, amely Fred Astaire, Judy Garland, Ann Miller és Peter Lawford 1948-as filmjét értelmezi újra. Ilyenkor nők ezrei vonulnak utcára az Ötödik sugárúton, hogy megmutassák legszebb vagy éppen legbolondosabb kalapjaikat. Aki nem tudna részt venni a felvonuláson, az otthona kényelméből nézheti meg a minden húsvétkor levetített mozit.

A közösségi parkokban gyakori a tojásvadászat. A húsvét sokkal inkább családi, mint vallási ünnep. Fotó: Getty Images

A passaici és a New Brunswick-i magyar közösségek komolyan követik a hímestojás-készítési és locsolási hagyományokat. A gyerekek a cserkészetben, a regös foglalkozásokon, a hétvégi magyar iskolákban és otthon is tanulnak festeni, batikolni, illetve viaszolni. A lányok sokszor névre szólóan gyártják a fiúknak a hímes tojásokat. Kerkay Emese, aki harminc éven át vezette a passaici hétvégi magyar iskolát, számos technikát tanított meg nemzedékeken keresztül. Tavaly sok év kihagyás után újra hímestojás-készítő műhelyre hívta az érdeklődőket a garfieldi cserkészházba. Itt húsvéthétfőn a hagyományoknak megfelelően a fiúk közös tábortűzi móka után locsolják meg a lányokat, akik átadják nekik az otthon festett tojásokat.

 

Van, ahol még tartják a magyar szokásokat

A negyven éve New Yorkban élő Winer Róbert számára a húsvét nagy ünnep volt gyermekkorában, Nagyváradon. Akkoriban a magyar jelleget a piros tojás jelezte, és fontos volt, mennyit visz haza locsolás után, mert két nap múlva ebből készült a rakott krumpli. Amerikába érkezve mind a karácsonyi és a húsvéti szokásokat magával hozta, ma unokái festenek tojást és locsolnak. Vasárnap összegyűlik a család, mindenki kap egy kis ajándékot is.

Kelemen Bíbor és Marshall Olga a cserkészetben, magyar iskolában, hittanórán és a Lantocska csoportban is igyekszik párhuzamosan éltetni a vallási és a népi hagyományokat. Bíbor számára virágvasárnapi műsor nélkül nincsen húsvét, de az összes nagyheti szertartáson igyekszik részt venni. Vasárnap reggel jön családjához a nyúl, a szentmisét nagy családi ebéd követi. Marshalléknál szintén hagyomány a vasárnapi közös ünneplés, de Olga férje a több mint háromszáz darabos tojásgyűjteményére büszke igazán. Első emléke a locsolásról még édesapjához kötődik, amikor húsvéthétfőn meglátogatták a közösség magyar idős hölgyeit. Tinédzserként kezdett tojásokat gyűjteni, és minden évben növekszik néhány darabbal a válogatás, főként, amióta családja van, így négy tojásfestővel lakik együtt.

A háromgyermekes, olasz származású Villani család hagyományai közé tartozik a nyúl látogatása, aki finomságokkal teli kosarat hoz, amelyek többsége tojás alakú, mert az a születést szimbolizálja. Szokásuk továbbá, hogy az ünnep alkalmával elhunyt családtagjaikról, barátaikról is megemlékeznek, gyertyát gyújtanak értük. A szintén olasz DiMarcantonioék hasonló okból húsvét előtt felkeresik az összes nagyszülő sírhelyét és virágot helyeznek el rajtuk. Fontosnak tartják azt is, hogy kislányuk ne csak a tavaszi fesztiválon való szénásszekeres sétakocsikázáshoz, a nyúlhoz, tojásvadászathoz vagy a kisállatok simogatásához kösse az ünnepet, hanem annak legyen lelki, vallási tartalma is. A szintén olasz Kristin Petrucci szeretettel emlékszik a fiatalabb korában megélt sokkal hagyományosabban ünnepekre, és látja mennyit változott a világ. Ő ma is felismeri az ünnep mögött rejlő tartalmat, de a húsvét mára inkább családi összejövetel.

 

A húsvét nyúllal megült családi ünnep

– Évek óta nem vettünk részt misén húsvétkor. Most döbbentem rá, hogy elvesztettem az igazi értelmét. Gyerekeim sajnos úgy tudják, ez egy nyúllal megült családi ünnep – meséli Kristin Petrucci.

Petrucciék története nem egyedülálló. A Shemon (Simon) család például ugyan eljár templomba húsvétvasárnap, de az ünnep elsősorban a családról szól, még akkor is, ha elismerik, több erőfeszítésre lenne szükség, hogy a gyerekek lássák a különbséget. A keresztény közösségek többségében a felnőttek igyekeznek megtanítani a fiatalabb generációnak a húsvét fontosságát és a böjt célját. Ezekben a családokban a gyerekek jellemzően lemondanak az édességről, a tévézésről vagy videojátékozásról az ünnepre készülve. A húsmegvonás azonban sok helyen nem vert gyökeret. A katolikus szokásokat tartók általában nem esznek a böjti időszak alatt (legalább péntekenként) húst, a más felekezetek tagjai viszont nem tartják a szokást. Az anglikán egyház amerikai megfelelője, az episzkopális felekezet például nem követeli meg a szigorú böjtöt, így hívei közül általában csak azok tartózkodnak a hústól, akik katolikus nevelésben részesültek. Érdekes azonban, hogy a nagypénteki húsevést sokszor még azok is elhagyják, akik egyébként nem is vallásosak. Általános továbbá, hogy a karácsonyhoz hasonlóan számos család vesz ilyenkor részt jótékonysági eseményeken, illetve az ünnepen valamilyen áldozatot is igyekeznek hozni.

A magyarországi szokásokhoz hasonlóan a húsvétot megelőző időszak a sütés-főzés, a díszítés és a takarítás ideje, ám magát az ünnepet az amerikaiak sok esetben nem töltik otthon, mivel a tavaszi szünet kezdetével délre, Floridába vagy a Karib-szigetekre utaznak. Számosan ismerik el, hogy még ha igyekeznek is részt venni a szertartásokon, illetve megtartani a családi és közösségi hagyományokat, keresztény neveltetésük elkopott, ami miatt éreznek némi bűntudatot. A gyerekek összességében egyre szekulárisabb nevelést kapnak, a magyar közösségekben további probléma, hogy a magyar rendezvényeken csökken a részvétel. A legtöbben családjaikkal töltik az ünnepet, illetve sok magyar gyermek amerikai katolikus iskolába jár, amelyek elvárják, hogy a diákok az iskolai eseményeken legyenek jelen, így a magyar szertartásokra már nem jutnak el. A diaszpórában élő idősebb generáció egy része szívügyének tekinti a hazulról hozott hagyományok átadását az utódoknak, ám kérdés, ezeket az új, sokszor könnyebben értelmezhető vagy könnyebben követhető amerikai szokások mennyire nyomják el.

Vígjátéktól drámáig

Bár a Covid lecsengésével egyre több család igyekszik a szabadban tölteni az ünnepet, a húsvéti hétvége a tévécsatornáknak és a streaming szolgáltatóknak is nagyüzem. Ilyenkor a Hallmark és a Lifetime az egész család által nézhető mozikat tűz műsorra, de minden adó igyekszik az animációs kalandoktól a kacagtató vígjátékokon át a bibliai drámákig mindenfélével kedveskedni az otthonmaradóknak. Az új filmek mellett az idén például a Csokoládé, az Egyiptom hercege, a Nyúl Péter-filmek vagy a Chiwetel Ejiofort főszereplésével készült életrajzi Come Sunday magas nézettségére lehet számítani az elmaradhatatlan húsvéti parádé mellett.