Ezért jelent borzasztó fenyegetést elalvás előtt az okostelefon

Mint a forralt vízben nyugodtan ücsörgő békák, úgy gyakran mi magunk is alig vesszük észre, hogy mennyire változik körülöttünk a világ, és emberi léptékkel már-már felfoghatatlan sebességgel gyűr maga alá a végtelen adattömeg. Az előbbi hasonlatunk azonban talán már jelzi, hogy ennek vannak komoly negatív következményei is.

Kialvatlanság, romló szociális kapcsolatok, függőség. A folyamatos mobilozás komoly veszélyekkel fenyegeti a gyerekeket Fotó: Global Images Ukraine

Az Amerikai Neurológiai Akadémia orvosi folyóiratában még az év elején jelent meg egy tíz éven keresztül folytatott, ötszáz résztvevőt mozgató kutatás eredménye, amely kimutatta, hogy a középkorú (harmincas, negyvenes) felnőtteknél tapasztalt alvászavarok súlyos következményekkel járnak a későbbiekben, és gyakran innen eredeztethetők a különféle memória- és gondolkodási problémák. Eredményeik arra utalnak, hogy az alvásminőség és a kogníció közötti összefüggés már a középkorúság idején szembetűnő lehet. A Euronews arról kérdezte Strausst és Milanaket, hogy miként érdemes átalakítani a lefekvés előtti általános rutint.

Készíts egy listát mindarról, amit szeretsz, de sosem csinálsz meg. Ez egy remek alkalom arra, hogy olyan dolgokat csinálj, amelyekhez nem kell képernyő. Ha egy jegyzettömböt használsz a másnapi teendők listájának felírására, az is segít, hogy ne az ágyban merengj

– mondja Milanek. A szakértő továbbá azt javasolja, hogy a lefekvés előtti órát használjuk arra, hogy meleg fürdőt vegyünk, zenét vagy podcastet hallgassunk, elkészítsük a másnapi ebédet vagy időt töltsünk a családdal. Más szóval hagyjuk békén a telefonunkat.

Ezeket a tevékenységeket tanácsosabb egy másik szobában végeznünk, így az ágy még erősebben fog kapcsolódni az alváshoz. De ha nincs az otthonunkban egy elszeparált menedék, Strauss szerint akkor is létre kell hozni egy külön mikrokörnyezetet az ébrenlét és az alvás különválasztására.

Például üljünk az ágy másik oldalára olvasni. Vagy egyszerűen csak forduljunk a másik irányba, lábunkat a fejtámlához téve. De ami talán a legfontosabb: a telefonunkat tegyük el jó messzire, akár egy másik szobába. A környezeti kontroll jobban működhet, mint az akaraterő, különösen, ha fáradtak vagyunk – mondta Strauss. Éppen ezért érdemes leszokni az okostelefonos ébresztőóráról is: az ember biológiai órája meglepően pontos tud lenni, ám ha nem is bíznánk rá magunkat teljes mértékben a szervezetünkre, még akkor is van lehetőség beszerezni egy igazi vekkert.

A probléma megoldására Strauss azt javasolja, kérdezzük meg magunktól, hogy miért vált a mobiltelefonozás amolyan késő esti jutalomfalattá. Ha ráébredünk, hogy milyen hiányt pótol az életünkben, a megoldás is elérhetőbb.