A vizsgálat alapja két korábban készült felmérés összevetése volt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a Global Burden of Disease Study 2021-es tanulmányának becsléseit vetette össze az úgynevezett fogyatékossággal korrigált életévek arányával (Disability-Adjusted Life Year, röviden DALY), ami húsz vezető betegséget, illetve halálozási okot írt le 1990 és 2021 között a tízévesnél idősebbek körében. Ebbe nemcsak a megbetegedések, hanem a különféle balesetek is beletartoznak, amelyek rokkantsághoz, betegséghez, majd végül halálhoz vezethetnek. A DALY a teljesen egészségesen tölthető évek számát jelöli: számításához nemcsak az egészségkárosodással terhelt éveket adják hozzá, hanem a halál miatt elvesztett (becsült) éveket is, amelyeket súlyozottan kalkulálnak a végeredményben.
A WHO szerint rosszabb a nők életminősége
A vizsgált húsz kategóriából a hölgyek hét kategóriában voltak felülreprezentáltak a férfiakhoz képest. Arányaiban sokkal több nő szenved deréktáji fájdalmaktól, depressziótól, fejfájástól, szorongástól, egyéb mozgásszervi rendellenességektől, demenciától és HIV-betegségtől.
Sara Guila Fidel Kinori klinikai pszichológus a Euronewsnak úgy nyilatkozott, hogy a nőknél ritkább az életveszélyes állapotot előidéző megbetegedés, de aránytalanul nagy mértékben szenvednek életminőséget rontó dolgoktól. Így hiába élnek hosszabb ideig, életminőségük rosszabb, mert magasabb a betegségre való hajlamuk (morbiditásuk).
A férfiak ezzel szemben különösen magas arányban halnak meg valamilyen közúti baleset következtében (a halálos áldozatok akár háromnegyede is lehet férfi bizonyos területeken), illetve krónikus légúti és légzőszervi rákos megbetegedések (tüdő- és hörgőrák, légcsődaganat) miatt. Ezek lefolyási ideje is jellemzően gyorsabb.
A Covid mindkét nem esetében az első helyen szerepelt, ami némiképp torzíthatja a végeredményt, mivel a pandémia idején a Covid miatti elhalálozás számolása nem volt globálisan egységes. Sok országban elsődleges halálozási okként állapították meg, más helyeken másodlagos okként, így be sem került a statisztikákba. Bárhogy is számoltak azonban, a koronavírus elsősorban mégis azokra jelentett veszélyt, akiknek volt egyéb, akár rejtett betegsége. A pandémia óta mindkét nemnél a szív- és érrendszeri megbetegedések a leggyakoribbak, a harmadik helyen a sztrók áll. A férfiak mindhárom esetben veszélyezettebbek a nőknél.
A WHO szerint a nemek közötti különbségek más változókkal is kölcsönhatásban vannak. Például a faji hovatartozás, a társadalmi-gazdasági státus, az életkor vagy a szexuális irányultság növeli a különböző betegségek kockázatát és csökkenti a várható élettartamot.
A WHO ezért sürgősen javasolja, hogy a szakpolitikák alapuljanak nem- és életkorspecifikus adatokon, illetve fontosnak tartja további kutatások támogatását az életminőség javítása és a nagyobb egyenlőség megteremtése érdekében.
A kutatást a WHO-val szorosan együttműködő Bill & Melinda Gates alapítvány rendelte meg, amely a nehezen definiálható globális egyenlőség és a progresszió élharcosa. Ezért is érdekes, hogy a tanulmányt készítők korlátként jelölték meg, hogy a felhasznált adatok bináris keretrendszeren (tehát nőhöz és férfihoz kötve) alapulnak, és nem tudják figyelembe venni az eltérő szexuális és gendercsoportokat.
Összességében kérdés, hogy a tudományos közösség hogyan fogadja a megállapításokat, mert számosan kételkednek benne.
Miért halnak meg hamarabb a férfiak?
Meglehetősen összetett, hogy bizonyos betegségek mi szerint sújtják jobban vagy kevésbé a nemeket, egyelőre csak találgatni lehet az okokat. Néhány esetben vannak csak konkrét válaszok. Korábbi kutatások szerint a biológiai okok (genetika, fiziológia) elhanyagolhatók a környezeti körülményekhez és az egyéni magatartásokhoz képest.
A nők biológiailag nem annyira különböznek a férfiaktól, de a kultúra és a nemek meghatározzák ezeket az eltéréseket, ezért kell vizsgálnunk a megkülönböztető kulturális és társadalmi-gazdasági tényezőket
– erősítette meg Sara Guila Fidel Kinori. Ezeket azonban nagyon nehéz szétszálazni, mert a nemek különböző életmódjuk, terheléseik miatt nehezen hasonlíthatók össze.
Általánosságban a férfiak többet dohányoznak, egészségtelenebbül táplálkoznak, gyakrabban isznak alkoholt, és jellemzően sokkal nagyobb mértékben sújtja őket a társadalmi stressz a karrierépítés, a párkeresés vagy a család finanszírozása miatt.
A stressz pedig a szív- és érrendszeri megbetegedések elsődleges oka, amit elhanyagolható mértékben ugyan, de szintén befolyásolnak a férfihormonok (a tesztoszteron több olyan gént is bekapcsol, amelyek elősegíthetik) – a mostani kutatás számai is megerősítik mindezt.
Érdekes és nagyon beszédes statisztikai adat, hogy Amerikában az elvált férfiak két és félszer nagyobb valószínűséggel halnak meg, mint a házasok. A magány ugyanis a legnagyobb gyilkos minden betegség közül.
