A vizsgálat alapja két korábban készült felmérés összevetése volt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a Global Burden of Disease Study 2021-es tanulmányának becsléseit vetette össze az úgynevezett fogyatékossággal korrigált életévek arányával (Disability-Adjusted Life Year, röviden DALY), ami húsz vezető betegséget, illetve halálozási okot írt le 1990 és 2021 között a tízévesnél idősebbek körében. Ebbe nemcsak a megbetegedések, hanem a különféle balesetek is beletartoznak, amelyek rokkantsághoz, betegséghez, majd végül halálhoz vezethetnek. A DALY a teljesen egészségesen tölthető évek számát jelöli: számításához nemcsak az egészségkárosodással terhelt éveket adják hozzá, hanem a halál miatt elvesztett (becsült) éveket is, amelyeket súlyozottan kalkulálnak a végeredményben.

A WHO szerint rosszabb a nők életminősége
A vizsgált húsz kategóriából a hölgyek hét kategóriában voltak felülreprezentáltak a férfiakhoz képest. Arányaiban sokkal több nő szenved deréktáji fájdalmaktól, depressziótól, fejfájástól, szorongástól, egyéb mozgásszervi rendellenességektől, demenciától és HIV-betegségtől.
Sara Guila Fidel Kinori klinikai pszichológus a Euronewsnak úgy nyilatkozott, hogy a nőknél ritkább az életveszélyes állapotot előidéző megbetegedés, de aránytalanul nagy mértékben szenvednek életminőséget rontó dolgoktól. Így hiába élnek hosszabb ideig, életminőségük rosszabb, mert magasabb a betegségre való hajlamuk (morbiditásuk).
A férfiak ezzel szemben különösen magas arányban halnak meg valamilyen közúti baleset következtében (a halálos áldozatok akár háromnegyede is lehet férfi bizonyos területeken), illetve krónikus légúti és légzőszervi rákos megbetegedések (tüdő- és hörgőrák, légcsődaganat) miatt. Ezek lefolyási ideje is jellemzően gyorsabb.
A Covid mindkét nem esetében az első helyen szerepelt, ami némiképp torzíthatja a végeredményt, mivel a pandémia idején a Covid miatti elhalálozás számolása nem volt globálisan egységes. Sok országban elsődleges halálozási okként állapították meg, más helyeken másodlagos okként, így be sem került a statisztikákba. Bárhogy is számoltak azonban, a koronavírus elsősorban mégis azokra jelentett veszélyt, akiknek volt egyéb, akár rejtett betegsége. A pandémia óta mindkét nemnél a szív- és érrendszeri megbetegedések a leggyakoribbak, a harmadik helyen a sztrók áll. A férfiak mindhárom esetben veszélyezettebbek a nőknél.