A több hullámban támadó Covid idején rendkívül felerősödtek azok a hangok, miszerint a 2020–2021-es pandémia csak a modern világjárványok korának első fecskéje volt. Több szakember is arra számított, hogy a járványok velünk maradnak, erre pedig egészségügyi és gazdasági szempontból is fel kell készülni, korábbi életmódunk nem lesz többé fenntartható. Nem utazhat majd mindenki kényére-kedvére a világban, a hosszú ellátási láncok is radikálisan lerövidülnek, és az egészségügyi előírások is rengeteget szigorodnak. Bár több iparág és vállalkozás még ma is nyögi a pandémia hosszú távú hatásait, ezek a félelmek egyelőre nem igazolódtak be.
A nyugtalanság azonban mégis velünk maradt, és a világ vezető szakemberei most is azt találgatják, honnan számíthatunk egy újabb csapásra. Amihez azonban (köszönhetően a Covid–19 tapasztalatainak) világszerte sokkal felkészültebben állhatunk már hozzá. Tavaly a Mirror számolt be róla, hogy a pekingi kórházakban lényegesen megnőtt a légúti megbetegedések száma, elsősorban a gyerekek között, és a közösségi médiában is szárnyra kaptak a túlzsúfolt egészségügyi rendszerről készült felvételek. Az esetet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is figyelemmel kísérte, de nem talált okot a nemzetközi riasztásra, mivel nem észleltek sem szokatlan, sem új kórokozókat. Ezzel kapcsolatban több szakember is emlékeztetett rá, hogy a légúti megbetegedések ilyen mértékű megugrása más országokban is jellemző, amelyek feloldották a szigorú Covid-korlátozásokat, és hogy az emelkedés nem egy új vírusnak, hanem a már meglévő vírusoknak és baktériumoknak tudható be, beleértve a koronavírust és az influenzát.
Idén áprilisban azonban a WHO aggodalmát fejezte ki az influenza H5N1-es törzsének riasztó terjedése miatt.
A H5N1-es madárinfluenza-járvány még 2020-ban kezdődött, és azóta világszerte több tíz millió baromfi halálához, illetve kényszerű elpusztításához vezetett, továbbá több millió vadon élő madárnak is a halálát okozta. Legutóbb viszont a vírus átterjedt az emlősökre, köztük a házi szarvasmarhákra is, ami tovább fokozza az embereket fenyegető kockázatokkal kapcsolatos félelmeket. Ugyanis minél több emlősfajt fertőz meg egy vírus, annál nagyobb a lehetősége annak, hogy az emberre is veszélyes törzzsé mutálódjon – mondta Daniel Goldhill, a Hatfieldi Királyi Állatorvosi Főiskola munkatársa a Nature című folyóiratnak. – A sertések eddig is elkaphatták a madárinfluenzát, de a szarvasmarhák egészen a közelmúltig nem. Ez azt jelenti, hogy egyre nagyobb a kockázata annak, hogy a vírus több haszonállatba, majd a haszonállatokból az emberekbe kerül. Ugyanis minél jobban terjed a vírus, annál nagyobb az esélye annak, hogy mutálódik – fogalmazott Ed Hutchinson virológus, a Glasgow-i Egyetem munkatársa, aki szerint a H5N1 vírus megjelenése a szarvasmarhákban meglepetés volt.
– Eddig nem volt jele annak, hogy a H5N1 vírus az emberek között terjedne, de az elmúlt húsz évben több száz olyan eset volt, mikor ez megtörtént, és súlyos következményekhez vezetett. A halálozási arány ilyenkor rendkívül magas, mivel az embereknek nincs természetes immunitásuk a vírussal szemben
– világított rá Jeremy Farrar, a WHO vezető tudósa.
Április végén az Európai Klinikai Mikrobiológiai és Fertőző Betegségek Társasága (ESCMID) barcelonai kongresszusán nyilvánosságra hoztak egy nemzetközi felmérést, melyben 187 vezető betegségszakértő vett részt. A megkérdezett szakemberek 57 százalékban gondolják úgy, hogy az influenza valamelyik törzse lehet a következő globális, halálos fenyegetést jelentő fertőző betegség okozója. Az a meggyőződés, hogy az influenza jelenti a világ legnagyobb világjárványveszélyét, olyan hosszú távú kutatásokon alapul, amelyek azt mutatják, hogy az influenza folyamatosan fejlődik és mutálódik – árulta el a tanulmányt készítő Jon Salmanton-García, a kölni egyetem munkatársa. Mint mondta, az influenza minden télen megjelenik, amiket kis világjárványoknak nevezett. Ezek ugyan többé-kevésbé kontroll alatt tarthatók, mert az ezeket okozó különböző törzsek nem elég virulensek, de ez nem feltétlenül marad így örökké.
