Szőcs László: Húsz év talány

Jó sokan álltunk aznap ott Dublinban, 2004. május 1-jén, amikor hazánk — és kilenc további ország — csatlakozott az Európai Unióhoz. Újságírók, politikusok, diplomaták, a delegációk körül lebzselők. Azért éppen Dublinban, mert az írek adták akkoriban az unió soros elnökségét, ők szervezték az ünnepséget. Egyszerre tűnik kevésnek és soknak az azóta eltelt két évtized. Viszonylag sok víz lefolyt azóta a Liffey-n, Dublin folyóján, de a Dunán is. A csatlakozás napjára érkező magyar kormányküldöttséget Medgyessy Péter miniszterelnök vezette, aki akkor még aligha sejtette, hogy hónapokon belül koalíciós puccs áldozatává válik. Az Európai Bizottság elnökét Romano Prodinak hívták, amire ma már talán csak azok emlékeznek, akik vizsgáznak az Európai integráció című tárgyból. A „magyar ügyet” az Európai Parlamentben akkoriban vajdasági atrocitások adták; nem Brüsszellel „hadakoztunk”, hanem Szerbiával, azzal az országgal, amellyel ma talán a legjobbak a kapcsolataink a szomszédaink közül.

2004-ben számos európai országgal, köztük a lengyelekkel együtt csatlakoztunk az EU-hoz. Fotó: NurPhoto