Horvátország egy irdatlan hosszú tengerpart — sértettem vérig egy horvát kollégát bő két évtizede, amit azóta is bánok. A kolléga zágrábi volt, mindenfelől szárazföld vette körül. De revideálva a mondottakat, azóta is igaz, hogy sokan magyarok az Adriáért utazunk évről évre horvát szomszédainkhoz, akikkel valaha egy országban éltünk, ők meg képviselőiket a magyar Országgyűlésbe küldték. Anélkül járunk nyaranta Crikvenicára vagy Krk szigetére üdülni, fürödni, halvacsorát elkölteni, esetleg válogatott labdarúgónk, a Hajduk Splitben – a történelmi Spalato csapatában – játszó Kleinheisler László meccsét megnézni, hogy akár pillantást is vessünk a horvát közéletre. Pedig nagyon nem mindegy, mi zajlik Zrínyink – és az ő Zrínyijük – országában, ahol mintegy tízezer őshonos magyar is él. Különösen az 1990-es évek mintegy 140 ezer halálos áldozatot és egymillió földönfutót követelő délszláv háborúi után, amelyek a XX. században már másodszor bizonyították, hogy a Balkán Európa puskaporos hordója.
Most nem ilyen ijesztő a helyzet. Világunkat másutt, Ukrajnában és a Közel-Keleten terheli meg két nagy konfliktus. Annyira nagy háborúkról van szó e globális gócpontokon, hogy egyszerre egyik is elég lenne közülük. De a Nyugat-Balkánon, a volt Jugoszlávia utódállamaiban lappangó feszültséget már csak azért sem érdemes kézlegyintéssel elintéznünk, mivel nemcsak Szerbia vagy Horvátország, de Bosznia-Hercegovina is csak pár óra autóútra fekszik tőlünk. A jövő héten Horvátországban tartanak parlamenti választásokat. Ennek kimenetele Bosznia szempontjából is érdekes: Zágráb és a horvát közösség a szarajevói politika aktív befolyásolója, a horvátok ennek az európai égisz alatt ácsolt és azóta is tákolmányként fenntartott balkáni országnak államalkotó közössége és formálói.
A választás egyik főszereplője Zoran Milanovic, az ország 57 éves balközép elnöke, aki alighanem elunhatta az államfői hivatalt, mert most az annál izgalmasabb miniszterelnöki székre pályázik, pedig újabb elnöki ciklust is célba vehetne, mielőtt jövőre lejárna a mandátuma.
Mint mondta, azért száll harcba, hogy kitakarítsa Augiász istállóját. Ezzel szemben azonban nemcsak a szinte színtiszta katolikus országban igen befolyásos püspöki kar fejezte ki a neheztelését, de a zágrábi alkotmánybíróság is, mondván: Milanovicnak előbb le kellene mondania jelenlegi pozíciójáról. Lehet persze, hogy az élet maga rendezi ezt a kérdést. Andrej Plenkovic mostani miniszterelnök konzervatív Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) nevű pártja áll az élen a felmérésekben a jövő heti megméretés előtt. A HDZ Franjo Tudjman elnök (1922–1999) óta nem adott hozzá fogható erős embert a horvát politikának, miközben Alekszandar Vucsics személyében a rivális Szerbia egyértelmű vezetőre lelt. De Tudjman és a délszláv háború helyett sokan békésebb időszakot is el tudnának képzelni a horvátoknál.
