Magyarországnak és az olimpiának ezért különleges a viszonya, többször is meghiúsult már a hazai rendezés

Pénteken hivatalosan is elkezdődött a XXXIII. nyári olimpia Párizsban (a versenyek szerda óta folynak), ahol 178 sportoló képviseli hazánkat. Az ötkarikás játékok a kezdetektől részei történelmünknek és önképünknek. Magyarországon a sportnemzet kifejezés nemcsak a világversenyeken való kiemelkedő szereplést jelenti, hanem az egyre népszerűbb szabadidős sportolást is.

Magyarország eddig 516 érmet gyűjtött össze az olimpiákról, ebből 183 arany, 155 ezüst, és 178 bronz. Fotó: Csudai Sándor

A szocialista évtizedekben még erősebben kötődött az ideológiához a sport, s vele együtt az olimpia is. Ennek egyik legfájóbb hozadéka az 1984-es Los Angeles-i olimpia bojkottja volt, amiben a Szovjetunió érdekszférájába tartozó országként hazánk is részt vett, így a sportolók elestek a szerepléstől. A rendszerváltozás újabb átalakulásokat hozott, mivel az állami finanszírozás mellett megjelent a piaci szemlélet is. A sport 2010 óta nemzetstratégiai ágazat, aminek következtében számos fejlesztés folyik. Országonként eltérő, hogy miként támogatják a sportot, Magyarországon ez rengeteg elemből tevődik össze az oktatástól kezdve a infrastruktúra-fejlesztésen keresztül az olimpiai életjáradék kiterjesztéséig. – Kiváló folyamat a sportiskolák rendszeré­ben, hogy komoly hangsúlyt helyeznek arra, hogy a gyerekek megértsék a múlt értékeit és a jelen helyzetét. Úszásban, vívásban, vízilabdában vagy birkózásban nagyon erősek vagyunk, és az érmeket is ezektől a sportágaktól várhatjuk elsősorban – magyarázza Géczi Gábor, hozzátéve, hogy főleg azokban a sportágakban nyújtunk kiemelkedőt, amikben kevesebb a pénz.

Párizsi esélylatolgatások, hány aranyat nyertünk eddig?

– Nagyon örülnék, ha minél több sportág állhatna dobogóra Párizsban. Ez azt jelentené, hogy az elmúlt tíz év kiemelt sportági fejlesztései nemcsak létszámban és infrastruktúrában, hanem eredményekben, pontokban is realizálódnak – mondja Gyulai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, aki szerint akár tíz aranyérmet is szerezhetünk, de már ennek a felével is elégedett lenne.

A statisztikai elemzésekkel foglalkozó ­Gracenote februárban, háromszáz nappal a játékok előtt öt, egy hete már hét aranyérmet jósolt a magyaroknak, összesen pedig huszonhárom érmet, ami az éremtáblázat tizenegyedik helyéhez lehet elég. A legnagyobb olimpiai sztárok közül Milák Kristófnak és Szilágyi Áronnak szurkolhatunk, a csapatsportokban a férfi- és női vízilabdacsapat, valamint a férfi- és női kézilabdacsapat is éremesélyesként indul. Ha az előrejelzések igaznak bizonyulnak, 2012 óta a legjobb helyezést érhetjük el az éremtáblázaton (Londonban tizedik volt a magyar csapat). Magyarország eddig 516 érmet gyűjtött össze az olimpiákról (183 arany, 155 ezüst és 178 bronz). Ha figyelembe vesszük, hogy ezek közül sok a páros, illetve a csapatban szerzett érem, akkor 304 bajnokról, 271 második, és 347 harmadik helyezett sportolóról beszélhetünk, amivel jelenleg kilencedikek vagyunk az örökranglistán. A legtöbb érmet (42) és aranyérmet (16) az 1952-es, Helsinkiben rendezett olimpián nyerték a magyarok. Érdekesség, hogy Tokióban három napon keresztül Magyarország volt a világ legsikeresebb nemzete, miután Lőrincz Tamás birkózó nyert, és ezzel az ország első helyre került az egymillió főre vetített aranyérmek számát tekintve. Ezt a rangsort korábban a finnek vezették, Tokió óta azonban a négyszázezres lélekszámmal bíró Bahama-szigetek mögött áll Magyarország, miután a szigetcsoport két aranyérmet szerzett atlétikában.

Géczi Gábor szerint az, hogy Magyarország sportnemzet, elsősorban azt jelenti, hogy nagyon jól szerepelünk a világversenyeken, különösen a nyári olimpiákon, de közben a szabadidős sportolás is egyre népszerűbb. Nemzetközi összehasonlításban az olimpiai érmek dacára a magyarok nem tartoznak a legsportosabbak közé, de a szakember szerint nagy léptekkel haladunk efelé, a kormányzati intézkedések ugyanis elsősorban a gyerekeket célozzák. – A társaságiadó-törvény szerint a látványsportágak létesítményfejlesztései rengeteg lyukat betömtek. Tizenöt évvel ezelőtt például sok megyei jogú nagyvárosunkban nem volt jégpálya, de ma ez mára megoldott, ami kedvez a jeges sportoknak, így bővült a sportkínálat. Most a vízilabdában zajlanak hasonló fejlesztések. És ne felejtsük el, hogy a sport nemcsak a sportolókról szól, hanem nagy foglalkoztató ágazat is. 

Ez különösen a mesterséges intelligencia és a robotizáció korában válik fontossá, amikor kérdéses a foglalkoztatottság fenntartása, a családok megélhetése. A sportban sok feladat várja az érdeklődőket, legyen az vezetői, edzői, játékosi vagy kisegítő szakmai szinten.

Ezért gondolom úgy, hogy az intézkedéseknek hosszú távon lesz igazán hatásuk, sokan fognak a sportban dolgozni – magyarázza Géczi Gábor, aki szerint ez az ország nemzetközi megítélésében is jelentős szerepet játszik, számos intézmény keresi az együttműködést például a Testnevelési Egyetemmel. A szakember szerint nem szabad lebecsülni a büszkeséget sem, amit az átlagpolgár érez egy-egy érem megszerzésekor. – Nagyon ritka az olyan alkalom, amikor a szomszédunkkal vagy a buszon ülve felhőtlenül tudunk együtt örülni, erre csak a labdarúgás és az olimpia képes – teszi hozzá.

Olimpiát rendezni a nagy költségek és a terrorfenyegetés miatt is kihívás

Reménykedésre ad okot magyar szempontból, hogy az olimpia visszatért Európába, mert a kontinensen mindig jobban szerepelünk. Ugyanakkor a francia belpolitikai helyzet ad okot aggodalomra, a városban a játékok idejére maximálisra emelték a terrorkészültséget, a nyitóünnepségen például negyvenötezer rendőr, mesterlövészek és a különleges erők tagjai is szolgálatban voltak, illetve százötven kilométer átmérőjű légtérzár biztosította az esetleges dróntámadások elleni védelmet. 

Szakértők szerint a terrorkészültség ma már hozzátartozik a nagy formátumú sporteseményekhez, ez egyike azon változásoknak, amelyekre az olimpiának reagálnia kell, különben a mozgalom kerül veszélybe. 

Az olimpia globális megítélésével kapcsolatban nagy változások figyelhetők meg, például 2025-ben Szaúd-Arábia rendezheti meg először az e-spor­tok olimpiáját.

Szintén újdonság, hogy egyre inkább előtérbe kerül a fenntarthatóság és a kisebb városokra optimalizált olimpia is. Sokáig Budapest is esélyesnek tűnt a 2024-es játékok rendezési jogának elnyerésére, ám a város végül a teljes egyetértés hiányában visszalépett, a két versenyben maradó metropolisz pedig elosztotta egymás között a következő helyszíneket.

Most Párizs, négy év múlva Los Angeles ad otthont a játékoknak. A jelentkezők száma ciklusról ciklusra csökken, sok városban népszerűtlen a rendezés ötlete, ezért a NOB átgondolta a pályázati rendszert, így kapta meg már előzetes kiválasztás után Brisbane a 2032-es játékokat. A Magyar Olimpiai Bizottság is vizsgálta a 2032-es pályázás lehetőségét, ám végül nem szállt versenybe. Összességében távol került az első kelet-európai olimpia, különösen, hogy a hagyományok azt diktálják, Ausztrália után se az öreg kontinens adjon otthont a játékoknak. Magyarország és az olimpia különös viszonyát jelzi, hogy rajtunk kívül nincs más ország a régióban, amely jelenleg komolyan fontolgatná a pályázást 2036-ra.