A statisztikai elemzésekkel foglalkozó Gracenote februárban, háromszáz nappal a játékok előtt öt, egy hete már hét aranyérmet jósolt a magyaroknak, összesen pedig huszonhárom érmet, ami az éremtáblázat tizenegyedik helyéhez lehet elég. A legnagyobb olimpiai sztárok közül Milák Kristófnak és Szilágyi Áronnak szurkolhatunk, a csapatsportokban a férfi- és női vízilabdacsapat, valamint a férfi- és női kézilabdacsapat is éremesélyesként indul. Ha az előrejelzések igaznak bizonyulnak, 2012 óta a legjobb helyezést érhetjük el az éremtáblázaton (Londonban tizedik volt a magyar csapat). Magyarország eddig 516 érmet gyűjtött össze az olimpiákról (183 arany, 155 ezüst és 178 bronz). Ha figyelembe vesszük, hogy ezek közül sok a páros, illetve a csapatban szerzett érem, akkor 304 bajnokról, 271 második, és 347 harmadik helyezett sportolóról beszélhetünk, amivel jelenleg kilencedikek vagyunk az örökranglistán. A legtöbb érmet (42) és aranyérmet (16) az 1952-es, Helsinkiben rendezett olimpián nyerték a magyarok. Érdekesség, hogy Tokióban három napon keresztül Magyarország volt a világ legsikeresebb nemzete, miután Lőrincz Tamás birkózó nyert, és ezzel az ország első helyre került az egymillió főre vetített aranyérmek számát tekintve. Ezt a rangsort korábban a finnek vezették, Tokió óta azonban a négyszázezres lélekszámmal bíró Bahama-szigetek mögött áll Magyarország, miután a szigetcsoport két aranyérmet szerzett atlétikában.
Géczi Gábor szerint az, hogy Magyarország sportnemzet, elsősorban azt jelenti, hogy nagyon jól szerepelünk a világversenyeken, különösen a nyári olimpiákon, de közben a szabadidős sportolás is egyre népszerűbb. Nemzetközi összehasonlításban az olimpiai érmek dacára a magyarok nem tartoznak a legsportosabbak közé, de a szakember szerint nagy léptekkel haladunk efelé, a kormányzati intézkedések ugyanis elsősorban a gyerekeket célozzák. – A társaságiadó-törvény szerint a látványsportágak létesítményfejlesztései rengeteg lyukat betömtek. Tizenöt évvel ezelőtt például sok megyei jogú nagyvárosunkban nem volt jégpálya, de ma ez mára megoldott, ami kedvez a jeges sportoknak, így bővült a sportkínálat. Most a vízilabdában zajlanak hasonló fejlesztések. És ne felejtsük el, hogy a sport nemcsak a sportolókról szól, hanem nagy foglalkoztató ágazat is.
Ez különösen a mesterséges intelligencia és a robotizáció korában válik fontossá, amikor kérdéses a foglalkoztatottság fenntartása, a családok megélhetése. A sportban sok feladat várja az érdeklődőket, legyen az vezetői, edzői, játékosi vagy kisegítő szakmai szinten.
Ezért gondolom úgy, hogy az intézkedéseknek hosszú távon lesz igazán hatásuk, sokan fognak a sportban dolgozni – magyarázza Géczi Gábor, aki szerint ez az ország nemzetközi megítélésében is jelentős szerepet játszik, számos intézmény keresi az együttműködést például a Testnevelési Egyetemmel. A szakember szerint nem szabad lebecsülni a büszkeséget sem, amit az átlagpolgár érez egy-egy érem megszerzésekor. – Nagyon ritka az olyan alkalom, amikor a szomszédunkkal vagy a buszon ülve felhőtlenül tudunk együtt örülni, erre csak a labdarúgás és az olimpia képes – teszi hozzá.
