Veszélyes a hőség, de természetes praktikák is segíthetnek

A globális felmelegedés hatására évről évre egyre forróbbak a nyarak. Bár a légkondicionáló berendezések segíthetnek elviselni a hőséget, számos negatív hatásuk is van az egészségre és a környezetre nézve. Ráadásul a pénztárcát sem kímélik. Érdemes tehát megismerni és alkalmazni azokat a természetes praktikákat, amelyek segíthetnek a nyári kánikula elviselésében.

A párolgó víz hűtőhatása sokat segíthet hőség idején. Fotó: NurPhoto via AFP

Már nagyszüleink, szüleink is tudták, hogy hőség idején a szellőztetést a hajnali, kora reggeli vagy a késő esti órákra érdemes hagyni. Ha napközben félig leengedjük a redőnyöket, vagy kicsit összébb húzzuk a sötétítő függönyöket, lényegesen kevésbé melegszik majd fel a házunk, lakásunk levegője. A főzéssel és sütéssel szintén érdemes ilyenkor csínján bánni. Nem véletlenül voltak régen a vidéki házaknak nyári konyháik: a sütő vagy a gáztűzhely használata nagy hőt termelve jó pár fokkal megemelheti a benti hőmérsékletet. Érdemes tehát rövid elkészítési idejű ételeket választani, és több napra előre sütni-főzni, lehetőleg nagyon korán reggel vagy késő este.

Érdemes ellesni a régóta forró éghajlaton élő népek hőség elleni praktikáit. Fotó: AFP

Az elpárolgó vizet már az ókori egyiptomiak is segítségül hívták a levegő hűtéséhez. Óriási, vízzel teli, máz nélküli agyagkorsókat tettek a helyiségekbe, a párolgás hűtési hatékonyságát pedig hatalmas legyezőkkel fokozták. Az így keletkező légáramlás jelentősen hűtötte a levegőt. A mai ventilátorok hatását szintén erősíthetjük azzal, ha jéggel teli vizes edényeket helyezünk eléjük. 

Sokat segíthet a komfortérzetünkön, ha a forró nyári napokon több alkalommal felmossuk a padlót hideg vízzel, vagy ha bent szárítjuk a frissen mosott ruhákat. Így ráadásul jobb illatúvá varázsolhatjuk az otthonunk levegőjét. A párolgó víz jótékony hatását élvezhetjük, ha zuhanyzás után hagyjuk, hogy a víz magától párologjon el a testünkről, vagy ha magunkon hagyjuk egy kicsit a vizes törölközőt, esetleg hideg lábfürdőt veszünk.

Az ősi Indiában is a vizet hívták segítségül a házak falainak lehűtéséhez: szalmával bélelt gödrökbe vagy a házak lapos tetejeire vízzel teli, alacsony falú adagedényeket állítottak, az elpárolgó folyadék hűsítő hatását pedig só hozzáadásával fokozták. Olaszországban és Spanyolországban a középkorban szalmiáksót használva tették ugyanezt. 

Ennek a módszernek az alkalmazása a cukrászdákban és az éttermekben is bevett gyakorlattá vált. Éppilyen bevált szokás a szieszta a mediterrán, déli és keleti területeken, ahol már régóta ismerik a déli hőséget. Ezekben az országokban 13 és 16 óra között szinte megáll az élet: bezárnak a boltok, hivatalok és illetlenségnek számít üzletfelet vagy ügyfelet felhívni. Este ismét megtelnek az utcák, az emberek előbújnak a viszonylag hűvös lakásaikból. Bár az ebéd utáni sziesztát nem mindenki engedheti meg magának, a fizikai aktivitást, sportokat érdemes a hűvösebb reggeli vagy esti órákra időzíteni.

Az étkezés terén is számos olyan fogás és praktika létezik világszerte, amelyet érdemes ellesni. A görögök üde salátája, amelyben a frissítő uborka, paradicsom, paprika, lilahagyma, feta sajt és olajbogyó egy kis olívaolajjal és citromlével ízesítve páratlan ízvilágot alkot, vagy a spanyolok hideg levese, a gazpacho, amelyben az uborka, a paprika, a fokhagyma, a hagyma és az olívaolaj íze teljesíti ki a paradicsomét, egyaránt remek választás lehet egy könnyű, egészséges nyári ebédhez. Az indiai raita joghurttal készül, uborkát, mentát, koriandert és fűszereket kevernek hozzá és szintén hűsítő hatású. Csakúgy mint a thaiföldiek som tam nevű salátája, amelyben a zöld papaya ízét a lime, a chili, a fokhagyma a cukor és a halszósz egészíti ki. A japánok hajdinából készült soba tésztája – amit gyakran hideg húslevesben vagy mártásban tálalnak, zöldségekkel, tenger gyümölcseivel, tengeri algával vagy grillezett csirkemellel kiegészítve – már laktatóbb fogás.

Az italok terén is bőven akad választék. A mexikói agua fresca gyümölcsökből, vízből és cukorból készülő frissítő ital. Gyakori alapanyaga a dinnye, az ananász és a mangó. Indiából származik a lassi, joghurtos hűsítő ital, amely lehet édes – például mangóval ízesítve – vagy sós, római köménnyel vagy kardamommal. Az olasz granita jéghideg desszertital, amelyet gyakran citromból, mandulából vagy kávéból készítenek. A japán matcha latte hűsítő zöld tea hidegen is fogyasztható és frissítő hatása mellett antioxidánsokban gazdag. Brazíliából származik az açaí bowl, amely açaí bogyóból készült tápláló és frissítő smoothie, gyümölcsökkel, granolával és mézzel díszítve.

Nekünk, magyaroknak is megvannak a jól bevált ételeink és italaink ezekre a napokra. A hideg gyümölcslevesek, saláták, a behűtött dinnyék és fagylaltok mellett például a tök- vagy zöldborsófőzelék hideg változatát is sokan fogyasztják előszeretettel a kánikula idején. Az italok közül a sör mellett a fröccs, a limonádé és a jegeskávé is nagy népszerűségnek örvend ilyenkor. Ezek az ételek és italok mind segíthetnek, hogy könnyebben viseljük el a nyári hőséget. Ugyanakkor az alkohol fogyasztása tovább emelheti testünk hőmérsékletét, és a hideg italok kapcsán érdemes figyelembe venni, hogy csak gyors segítségként hatékonyak. Bármennyire meglepő, egy langyos borsmentatea vagy beduin tea sokkal többet segíthet hosszú távon a testünk hőszabályozásán. A sivatagi népektől a helyes öltözködés terén is lehet praktikát ellesni. Viseljünk könnyű, lenge, világos színű anyagokból készült lenvászon vagy pamut ruhákat, mert jól szellőznek és elvezetik az izzadságot. Ne feledkezzünk meg a fejünk és a szemünk védelméről, óvjuk őket a napsugárzástól széles karimájú kalapokkal és megfelelő UV-szűrős napszemüveggel.